Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Történelem - Vadász István: Kiss Pál honvédtábornok életútja
TISICUM XX. - TÖRTÉNELEM A Keresztszeghy (Bernáth) család nemesi címere Városháza régi épülete áll, bár azt mára már átalakították. így a Bernáth-házban élő Kiss Pál telkének, udvarának egy része több alkalommal is adásvételi tárgyalások tárgyát képezte a tiszafüredi református egyház iskolájának bővítésekor. Azt is tudjuk, hogy a nyugalmazott, vélhetően egyre gyakrabban betegeskedő honvédtábornok az 1863. évi nagy ínséges esztendőben közfeladatokat is vállalt. 3 7 Ebből az időszakból, 1862 tájáról származik az a fényképfelvétel, amely műteremben, díszes ruházatban ábrázolja az akkor még csak 52-53 esztendős férfit. 3 8 Életének utolsó heteit Pesten, a Rókus Kórházban töltötte. Ott hunyt el, a karcagi anyakönyvi bejegyzés szerint 1867. május 15-én. 3 9 A tiszafüredi múzeumban őrzött, nyomtatott gyászjelentésén viszont a család 1867. május 27-én reggeli 7 órát jelölte meg halálának idejeként. Holttestét a görögkeleti egyház szertartása szerint május 28-án délután 3 órakor 37 Lásd erről: a tiszafüredi 1863-as ínség Bizottmány jegyzőkönyve. A bizottmány az 1862-63. évi nagy szárazság miatt fellépő éhezés következményeinek enyhítését volt hivatott szolgálni. 38 A fotó a Kiss Pál Múzeum történeti dokumentációs gyűjteményében található. 39 A karcagi görög nem egyesült anyaszentegyház halotti anyakönyvének kivonata szerint Kiss Pál halálának időpontja 1867. május 15., a nyomtatott gyászjelentés szerint viszont május 27. Lásd: KPM Történelmi tárgyi-dokumentációs gyűjtemény 83.192.1. Itt kell felhívjuk a figyelmet arra, hogy a különböző, hivatalosnak minősíthető dokumentumokban (halálos ítélet, esketési anyakönyv, halotti anyakönyv, gyászjelentés) szereplő, Kiss Pál életkorára vonatkozó adatok alapján mind az 1808. évi, mind pedig az 1809. évi születési évszám levezethető. Vélhetően az egyházi születési anyakönyvi bejegyzés felkutatása dönti el véglegesen a kérdést. Jegyzőkönyv-részlet a tiszafüredi ínség Bizottmány működéséről, 1863-ból szentelték be, majd vasúton Karcagig szállították. Onnan szekérrel hozták Füredre. Az 1867. május 30-án tartott temetést Popovics János (Vazul), a karcagi görög nem egyesült anyaszentegyház papja tartotta. Tariczky Endre, az akkori tiszafüredi római katolikus plébános - aki később a tiszafüredi múzeumi egylet alapítója is volt - a következő beszámolót tette közzé a temetésről az Eger című hetilapban. 4 0 „Kiss Pál volt honvédtábornok folyó hó 30-án temettetett el Tisza-Füreden a görög keleti egyház szertartása szerint Popovics Vazul kardszagi pap által, kinek híve volt - olly minden részről tanúsított gyászos pompával, minőt a városnak látni még alkalma nem volt. Több rendbeli gyászbeszéd tartatott, melynek elsejében a koszorús halott, annak családja, s a gyászoló sereg felett a vallásos nemtő lengett a vigasztalás dicskoszorújával a kezében; - azután a halotti kíséret megindult, s minekelőtte még a temetőbe érkezett volna, előbb a refom., azután a kath. templom téréin külön-külön országos honvédelmi és helybeli polgári érdemei dicsőíttettek; - míg végre a sírkertben a jelenlévő volt honvédtisztek közül mindnyájuk megelégedésére Lenkey volt honvédezredes méltányolta előbb benne, mint volt társukban és tábornokukban a bajnoki érdemeket, 40 Tariczky Endre 1867. május 31-én kelt levele számol be részletesen a temetésről az Eger című hetilap 1867. évi 23. számában. Nem kerülheti el a figyelmünket, hogy a nagy tiszafüredi helyismerettel rendelkező római katolikus plébános a születés éveként az 1808-as esztendőt jelölte meg. » 100 «
