Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)

Történelem - Szathmáry István: A kunsüveg mint a katonai csákó őse

Szathmáry István A kunsüvegtől a csákóig Egy magyar eredetű katonai viselet útja Az egyenruha, az állandó hadseregek testületi együvé tartozást kifejező öltözéke sem mentes a divat változásaitól. Ugyanúgy hat rá a kor ízlése, mint a polgári öltözködésre. A szorosan vett uniformis megjelenése előtt valójában nehéz is egymástól elválasztani a katonai és a civil viseletet, hiszen a katonáskodást hivatásként művelő társadalmi csoportok öltözködése jelentette egyúttal a katonaruhát. Ennek hatása később is gyakran felismerhető az egyenruhán. így őrizte meg például a huszárruha a magyar nemesi viseletet, vagy az elterjedt polgári ruházati elem, a kalap így öröklődött át a katonaságra, egészen addig, amíg a csákó ki nem szorította a használatból. A katonai és a polgári viseletek gyakran kölcsönösen formálják egymást. Példaként elég megfigyelnünk a ma hordott férfizakót. E ruhadarab gallérját felhajtva és fazonját egymásra simítva előttünk áll a XIX. század katonáinak mundérja, természetesen jelzéseitől megfosztva és a polgári ízlés visszafogottabb színösszeállításával. Erőteljes kölcsönhatás figyelhető meg a különböző nemzetek egyenruha-viseletei között is, ami különösen egy hagyományos fegyver- vagy haderőnem másik hadsereg által történő átvételekor érvényesül. így terjedt el széles körben az egykor első tengeri hatalomnak számító Nagy-Britannia tengerész-egyenruhája a jellegzetes, vállra simuló matrózgallérral és Elliot-szemmel, vagy lett honos jószerével az egész világon a magyar és lengyel könnyűlovasság térhódításakor jellemző öltözékük és felszerelésük. Nehéz volna bárhol, akár a tengerentúlon huszárt elképzelni csákó, mente, zsinórzat nélkül, vagy ulánust keresni a hagyományos lengyel fejfedő, a négyszögletű rogatywka hiányával. Emellett egy valahol népszerűvé vagy valamilyen okból hasznossá váló ruházati cikk önmagában is nemzetközi karriert futhat be viszonylag rövid idő alatt, amire a porosz és orosz gyökerekkel rendelkező tányérsapka a jó példa. Jelen írásban egy szinte az egész világon ismert és sokáig népszerű magyar eredetű katonai viseleti darab, a csákó pályafutásának történetével foglalkozunk, aminek során a kunsüvegről, mint annak ihletőjéről és előképéről fogalmazunk meg néhány gondolatot. Az ős, a kunsüveg Kunsüvegnek ma az egykor főleg az Alföldön, ezen belül elsősorban a két Kunságban elterjedt, nemezből készült, hengeres, visszahajtott szegélye miatt kettős falú, körülbelül másfél arasznyi magasságú fejfedőt tekintjük. (1. sz. ábra) Ennek a XVIII. századig általánosan használt viseleti darabnak a kun 1. ábra - Kunsüveg másolata a szolnoki Damjanich János Múzeum gyűjteményéből. Eredetije, az orgondaszentmiklósi lelet a múzeum állandó kiállításának tárgya (fotó: Kozma Károly) eredetét csupán gyanítani lehet, de nem bizonyítani.

1 Ettől függetlenül számos adat szól amellett, hogy valóban a Kárpátmedencébe a népvándorlás utolsó hullámával érkező kipcsaktörök eredetű kun népnek a jellemző és legtovább megőrzött öltözködési eleméről van szó. A kunok betelepülésükkor a tatárjárás idején jórészt elnéptelenedett Duna-Tisza közét, a Körösök és a Maros vidékét szállták meg, ahol a megfogyatkozott magyarság átvette a náluk jóval nagyobb számban érkező jövevények szokásait, viseletét. Ezt annál könnyebben megtehették, mert nem hoztak alapvetően újat magukkal, hanem a magyarságban egyébként is meglévő keleti műveltségi hatást erősítették fel ismét. E folyamat lezajlását követően már az alföldi magyar nép sajátos kun jellegéről tesznek említést a kutatók.

2 1279-ben, amikor Fülöp fermói püspök pápai legátusként Magyarországon járt, kifejezetten a kun süveg viselete ellen emelte fel szavát, „.. .melynek használata a magyarságnál már szokásba jött.Ugyancsak nevesítve említi a kunsüveget az 1395-ben keletkezett besztercei szójegyzék is. E nemezből készült fejfedő legkorábbi formáját falfestményekről és a Képes 1 BARTHA Júlia 2007. 43. 2 MOJZIS Dóra 1988. 77. 3 MOJZIS Dóra 1988. 76. » 71 «