Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Történelem - Szabó G. László: Maximus Thrax és a senatus
Történelem vonult téli szállásra,11 de az is lehetséges, hogy még 236 tavaszán és nyarán is vezetett hadjáratokat a germánok ellen. Bár a hadjárat részletei nem teljesen tisztázottak, a hozzá kapcsolódó propaganda, amelynek célja a császár katonai erényeinek hangsúlyozása, szépen feltérképezhető a források, az érmék, a feliratok és a papiruszok alapján. A források is megemlékeznek arról, hogy Maximinus katonai erényeit akarta propagálni a senatus felé. Mind Héródia- nosz, mind a História Augusta szerint levelet küldött a sena- tusnak, amelyben magát dicsőíti, és beszámol a hadjárat részleteiről is.11 12 A História Augusta még egy nyilvánvalóan fiktív levelet is közöl ezzel kapcsolatban.13 Ezen kívül Maximinus festményeket készíttetett, amelyeken bemutatta a hadjárat legfőbb eseményeit, és azokat a senatus épülete előtt állíttatta fel. Ezen festmények talpazatára pedig felíratta a hadjárat történetét.14 Az ebben az időszakban kiadott érméinek többsége is a germán hadjárat sikereit hirdeti. Maximinus valószínűleg 236 januárjában vette fel a Germanicus győzelmi cognoment, amely a veretein is megjelenik.15 Ebben az időszakban az összes császári érmét még kizárólag Rómában verték. Ma- ximinus veretéinek előlapján vagy az IMP. MAXIMINVS PIVS AVG. vagy a MAXIMINVS PIVS AVG. GERM, körirat szerepel, illetve a császár babérkoszorús, vértes mellképe. A hátlapi ábrázolások közül csak azokat emelném ki, amelyeket a germán hadjáratra lehet vonatkoztatni, bár ez teszi ki Maximinus veretéinek többségét. A leggyakoribb ábrázolás a császárt ábrázolja katonai öltözetben két hadijelvény között, amint jogart vagy lándzsát tart.16 Van olyan ábrázolás is, amelyen három vagy négy hadjelvény szerepel.17 Az ezen érmékhez tartozó hátlapi köriratok a következők: P.M. TR. P. II. COS. P.P.18 P.M. TR. P. III. COS. P.P.19 P.M. TR. P. Ilii. COS. P.P.20 Tehát ezen ábrázolások köriratai a szokásos császári titu- latúrát tartalmazzák, az as-ok esetében a körirat természetesen kiegészül a S.C. felirattal. Maximinus éremverésében tehát ez volt a leggyakoribb ábrázolás, amely valamennyi pénznem esetében előfordul. Mivel a császárt katonai ruhában hadijelvények között ábrázolja, egyértelműen annak katonai erényeit igyekszik propagálni. A GERMANICVS győzelmi cognomen megjelenése a vereteken pedig a császár germániai hadjáratára szűkíti az érmek mondanivalóját. A második csoportba tartozó érméken Maximinus katonai ruhában látható, amint győzelmi quadrigán áll, valamint jogart tart.21 Van olyan verziója ennek a típusnak, amelyen Victoria is megjelenik, amint a császár fejére babérkoszorút helyez.22 Bár ezek a veretek igen kis számban fordulnak elő, a császár katonai erényeit és győzelmét hangsúlyozzák. Ezen típusú veretek kivétel nélkül 236 előtt készültek, mert még a GERMANICVS cognomen nem jelenik meg rajtuk. Viszont a császárt mint hódítót és győztest mutatják be, amit a győzelmi quadriga egyértelműsít. Valószínűleg ezek az érmék a germán győzelem után, de még a győzelmi cognomen felvétele előtt készültek, és a frissen aratott győzelmet propagálják. A harmadik csoport tulajdonképpen egy különálló éremtípus, pontosabban az első csoport egyik variánsa. Ezen a császár nem egyedül, hanem egy másik alakkal: a fiával, Maximussal együtt jelenik meg. Mindketten katonai ruhát és sisakot viselnek, és két hadijelvény között állnak. Maximinus jogart tart, és Victoria koronázza.23 Ezen érme előlapi iratán szintén nem jelenik meg még a GERMANICVS győzelmi cognomen, tehát 235 végéről vagy 236 elejéről származik. Valószínűleg ez is, mint a második csoport, a germánok felett aratott győzelemre utal. Maximinus további hátlapi veretein maga a császár már nem jelenik meg, de a különböző istenségek, elsősorban Victoria, szintén a germánok feletti győzelmet propagálják. A Victoriához kapcsolható hátlapi köriratok a következők: VICTORIA GERM24. VICTORIA AETERN25. VICTORIA AVG.26 A germán hadjáratokra vonatkozólag természetesen a VICTORIA GERM, körirat utal a legkonkrétabban. Az ezen körirathoz tartozó hátlapi ábrázolásokon Victoria látható balra, koszorút és pálmaágat tart a kezében, és több esetben 11 Hér. VII. 2.9; SHA Maximini Duo. XIII. 12 Hér. VII. 2.8. 13 SHA Maximini Duo. XII.A fiktív levél szövege a következő: „Tisztelt atyák, el sem tudjuk mondani mennyi haditettet vittünk véghez. Harminc. Negyven mérföldön belül felégettük a germánok faivait, a nyájakat elhajtottuk, foglyokat ejtettünk, akik fegyvert fogtak, azokat megültük, mocsárban harcoltunk. Az erdőségekbe is behatoltunk volna, ha a mocsarak mélysége meg nem akadályoz minket az átkelésben."(káté Péter fordítása) 14 SHa Maximini Duo XII., Hér. VII. 2.8 15 Pl. RIC 4B Maximinus 23 (kép) 16 RIC 4B Maximinus 3 (kép) 17 RIC 4B Maximinus 30 18 RIC 4B Maximinus 3 19 RIC 4B Maximinus 5 20 RIC 4B Maximinus 6 21 RIC 4B Maximinus 2; RIC 4B Maximinus 29. 22 RIC 4B Maximinus 27. 23 RIC 4B Maximinus 34. 24 RIC 4B Maximinus 23, 70, 71, 72, 73, 74, 90, 91, 92, 93, 94 25 RIC 4B Maximinus 15 26 RIC 4B Maximinus 16, 22, 67, 68, 69 91
