Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Régészet - Madaras László: Honfoglalás kori leletek Tiszasüly–Éhhalmon - Selmeczi László–Szabó Géza: A jászberényi Nagytemplom kriptájában régészeti módszerekkel feltárt XVIII–XIX. századi sírok
Tisicum XVIII. 28. sír A 26. sírban nyugvó, 24 évesen eltemetett Mizsei Klára alatti fülke. A textillel borított, díszszögekkel kivert felirata szerint „Itt Nyugszik Mizsei Klára Éltének 60. Esztendeiben. Az Urnák adta Lelkét Márciusba 1803”. A pillérrel félig eltakart fülkéből a koporsót nem tudtuk kiemelni, ezért azt az eredeti helyén kellett kibontani, a koporsódeszkákat, a mellékleteket csak egyenként tudtuk felvenni. A gyaluforgáccsal vastagon terített koporsóban a fejnél rávarrt, vékony csipkével szegett fátylas főkötő volt, melynek tüllszerű anyaga valamikor kétoldalt szinte a földig érhetett. A bontás során sikerült megfigyelni, hogy a főkötő alatt a kontyot szorosan körbetekerték, szalaggal erősítették és úgy tették rá a fejdíszt (JBQ28J1). A medencén egymásra helyezett kézfejek köré csavart olvasón két kereszt is volt. Az egyik a végén, a másik, hiányos - talán a régi, eltört vagy egyéb okból kedves - darabot átfúrva az egyik tized határára fűzték (JBQ28J2). A ruházatból a deréktájról csak egy szalaggal szegett foszlányt tudtunk kiemelni (JBQ28J3). A lábán lévő cipő magas sarkát vastag, nehéz, az egész sarokemelést egy darabban szolgáló vasalással látták el. Sajnos a szerves anyagok elporladása miatt a maradványok alapján már nem lehetett eldönteni, hogy a talphoz miként rögzítették, illetve hogy bevonták-e bőrrel (JBQ27J4). 29. sir A kriptafülkét törmelékkel töltötték fel, feltehetően a hatvanas években. A fülke kitakarítása során legalább négy személyhez tartozó koporsótöredékeket sikerült kiválogatni. Az egyikben a kék-sárga, sötétkék alapon sárga betűkkel festett deszkadarabok felirata szerint az életének 59. esztendejében elhunyt Gajdosik Tamás feküdt. A dátum töredékes, csak a december 26. olvasható ki egyértelműen (JBQ29J1). Nem lehetett azonosítani azt a személyt, akiről a díszszegekkel kivert felirattöredék mindössze annyit árult el, hogy 74 évet élt (JBQ29J2). Egy fekete alapon fehér betűkkel festett koporsóban az 1783. november 6-án 72 évesen elhalt Rékasi Gyógy nyugodott (JBQ29J3). A valaha textillel borított, szegekkel kivert negyedik koporsón Nagy Anna neve volt olvasható, aki „Éltének 48dik Esztendejében az Úrnak adta Lelkét” 1783. május 24-én (JBQ29J4). 30. sír A kriptafülkét törmelékkel töltötték fel, feltehetően a hatvanas években. Az emberi maradványok alapján legalább két egyénhez tartozhatott a fülkében talált olvasó (JBQ30J1), a különböző méretű paszománydarabok (JBQ30J2), (23. kép) a nadrágzsinórozás (JBQ30J3) és a derékszíj(JBQ30J4). Az összeillő, díszszögekkel kivert koporsótöredékek szerint az egyik elhunyt „Bereny Érd Tanatsosa" volt, aki 86 évesen halt meg, február hónapban. Más, nem illeszkedő töredékeken az „1806” évszám rajzolódott ki. 31. sír A törmelékkel feltöltött kriptafülkéből az emberi maradványok és a két eltérő betűmérettel, szöggel kivert koporsótöredékek alapján is legalább két temetkezés emlékei kerültek elő. Az egyik személyt a hiányos felirat szerint az 1790-es években temették el (JBQ31J2). A másik, nagyobb, mintegy 8 cm-es betűmérettel feliratozott koporsódeszkákon Kovács He!..., alatta pedig a hozzáillő töredéken a Szabó családnév és talán a László név első betűi rajzolódtak ki (JBQ31J2). A főleg női ruhához tartozó maradványok mellett zsinórdíszítés részletei is voltak, melyeket rossz állapotuk miatt csak megfigyelni és dokumentálni lehetett. 32. sír A textillel borított, díszszögekkel latin nyelven feliratozott koporsóban Jatskó Ferenc, Mihálytelek plébánosa feküdt, aki életének 49. esztendejében, 1828. március 20-án hunyt el. Teste, ruházata szinte teljesen elporladt, csak fehér, grí- zes massza mutatta a csontok helyét, ami érintésre azonnal széthullott. Mindössze a jobb lábfejnél találtunk egy erősen zöld oxidos, széles téglalap alakú, valaha gazdagon díszített csatot, ami a cipőhöz tartozhatott (JBQ32J1). 33. sír A törmelékkel feltöltött kriptafülkéből legalább két temetkezés maradványai kerültek elő. A részben összeillő, textillel borított, díszszögekkel kivert latin nyelvű felirat szerint az egyik személy „A.R.D. Josephus Horvath" január 22-én elhunyt jászberényi apát volt (JBQ33J1). A másik, ugyancsak latin nyelvű feliratból csak a halál dátumának január 21-re utaló részlete maradt meg (JBQ33J2). A fülke takarítása során egy olvasó is előkerült, amelynek végén a szokásos kereszt helyett egy kis ovális, zöldre oxidálódott medál volt (JBQ33J3). 34. sír A láb felé szűkülő, trapéz keresztmetszetű, textillel borított koporsófedelet díszszögekkel sűrűn kiverték. A tetejének élén és az oldalára lelógóan futó keresztszárakat dupla vonallal, már a rokokó jegyeit mutató karéjokkal tették még hangsúlyosabbá. A felirat szerint „Itt nyukszik Mezei György éltének 56. esztendeiben”, a másik oldalon folytatva „Az Úrnak Adta Lelkét 8. Januariusban, 1794.” A fej felőli végnél IHS, láb felőli végén „Mária” felirat volt. A holttest a koponyarészen, különösen az arc két oldalán és az állnál eléggé mumifikálódott, a csontokon nagyobb felületeken rászáradt bőrmaradványok voltak láthatók. Kartartása is egyértelmű volt: a test mellett fekvő karokat könyökben behajlították a hasra úgy, hogy a jobb alkart ráhajlították a bal alkarra, amelynek ujjaihoz igazították az olvasót, ami majdnem combközépig leért (JBQ34J1). Nyitott imakönyve (JBQ34J2) a combcsontokon feküdt, lábán pedig pár centivel a boka fölé érő, két oldalán V-alakban hasított szárú lábbeli bőr maradványai voltak (JBQ34J3). (24-25. kép). 35. sír A koporsó annyira szétesett, hogy nem lehetett alányomni a kiemeléshez használt lapot, ezért a szűk fülkében kellett ki68
