Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Irodalom- és művészettörténet - Bistey András: Egy szolnoki prózaíró a XX. század közepéről
Irodalom- és művészettörténet A pletykás, anyagias Kása Polla, az akaratos és az urát semmibe vevő, a lánykéréskor a szobából is kiküldő Tompáné, az ebbe bölcs derűvel belenyugvó férj, a nőkhöz nem értő, túlságosan szégyellős Csutkás Pista minden hagyományos jellegük mellett is eleven alakok. Van a regényben néhány jól megírt humoros jelenet, például a szinte diplomáciai tárgyalásokra emlékeztető beszélgetés a házasságszerző asszonyok és a lány anyja között. Humoros, bár kissé valószínűtlen az a jelenet, amelyben maga Csutkás Pista jön el, hogy személyesen is megkérje a lányt. Olyan félénk, hogy egy barátját is elhívja, de még úgy sem mer bemenni a Tompáék tanyájába, az udvaron álló apától végül is a barát kéri meg neki a lányt. Tanítónő a Sohajto-dülön Gyomai terjedelmében és a vállalkozás igényességét tekintve is legjelentősebb írása a Szerelem a Sóhajtó-dűlőn című regény, amely a második világháború előtt vagy a háború alatt jelent meg 180 oldalon. A történet egyszerű, Gyomai ez esetben is tartja magát ahhoz a munkásságát általánosan jellemző alapelvhez, hogy elsősorban a falusi-tanyasi embereknek ír, nekik pedig világos stílusra, egyszerű, jól követhető történetre van szükségük. A regény főhőse, Nagy Margit frissen végzett tanítónő, aki a kinevezésre várva nővére és sógora házában él. Udvarlója is van, Baltay Kálmán, a fiatal kántor, akivel már a házasságukat tervezgetik. Sógora azonban szerelmével üldözi, s egyszer, amikor ártatlanul félreérthető helyzetbe kerül, a nővére kiutasítja a házból. Baltay nem áll mellé, hitelt ad a vádaskodásoknak, ő pedig kénytelen elfogadni az éppen akkor megérkezett kinevezést a Sóhajtó-dűlői vándoriskolába. A kényelemhez szokott lány először szenved a világvégi tanyai iskolában, szívesen megszökne, ha volna hová mennie. Lassanként azonban megismerkedik a környező tanyák lakóival, akik örülnek, hogy ismét megnyílik az iskola, és a maguk módján segítik a tanítónőt, hogy elviselhető életet teremtsen a tanyai iskolában, ahol egyetlen helyiség a tanterem és a tanítónő szobája. A fiatalok megkérik, hogy segítsen nekik a János vitéz előadásában, majd népművelő előadásokat is tart. Gyomai több korábbi elbeszélését, riportját, vegyes műfajú írását epizódként beépítette a regénybe. Az egyik, a történethez nem is igazán szorosan kapcsolódó, inkább csak a miliőt érzékeltető epizódban a tanítónő meglátogatja egyik tanítványa családját, és drámai események középpontjába kerül. Kiderül, hogy a kislány anyja belehalt a szülésbe, mielőtt az orvos a rossz utakon szekérrel kiért volna hozzá, és az apa felesége gyilkosának tartja a kislányt, akit üldöz ridegségével és szemrehányásaival. A tanítónőnek a kislány előtt meséli el a történetet, majd amikor gyilkosnak nevezi, a hatéves kislány nem bírja tovább a lelki terhet, és beleugrik a kútba. A férfi addig nem is igazán méltatta figyelemre Nagy Margit szavait, amelyekkel igyekezett a felesége halála miatt fájdalmába beledermedt férfi TISZAPART A SZOLNOK MEGYEI ÍRÓK ANTOLÓGIÁJA szívét meglágyítani az ártatlanul szenvedő kislány iránt, ám a tragédia rádöbbenti, mennyire igazságtalan volt, hogy nem vett tudomást a kislány érzelmeiről. Gyomai világ- és emberszemlélete alapvetően nem tragikus, ez ebben az epizódban is megmutatkozik: az apa kimenti a kislányt a kútból, és egyértelmű jelzést kap az olvasó arról, hogy megváltozik, jóra fordul a kapcsolatuk. Nagy Margitnak a tanyán akad egy titkos imádója is, Kisko- vács József, az egyik közeli tanya sokat olvasó, a világ dolgai iránt érdeklődő, többre vágyó gazdája, akinek a segítségét a tanítónő elfogadja ugyan, de akiről eleinte alig vesz tudomást. Megjelenik a tanyai iskolában Köblössy, a közeli uradalom intézője, aki lassanként megszeretteti magát a lánnyal, ám később kiderül, a férfi tudja, hogy Nagy Margitnak el kellett jönnie a nővére házából, és mivel elhiszi a kerengő pletykákat, nem őszinte szándékkal közeledik hozzá. A szakítás akkor következik be, amikor egy alkalommal a lakására csalja, azzal az ürüggyel, hogy be akarja mutatni az anyjának, és erőszakoskodni kezd vele. A tanítónő helyzete egyre reménytelenebb lesz, fölkeresi a sógora is, aki azt ígéri, elválik a kedvéért a feleségétől, s amikor a lány ismét elutasítja, mellbe lövi magát. Kiskovács József viszi kórházba, ahol megmentik az életét. Margit a városban találkozik Kiskováccsal, elmeséli neki, mi történt közte és a sógora között. Ott veszi észre, hogy a férfi őszintén 603
