Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Néprajz - Hála József: A mester és két tanítványa. Adatok Hermann Ottó, Finta Sándor és Lambrecht Kálmán kapcsolatához
Néprajz Alföldön,7 és különféle okokból később is gyakran felkereste azt. Fennmaradt útinaplójának első bejegyzéséből tudjuk például, hogy 1889. április 1-jén Biharudvariba indult gyűjtőútra.8 „A magyar nemzet második és - mondhatom - nagy ősfoglalkozását az állattartásban, kapcsolatban a pásztorélettel, láttam. És a nemzet ezeréves fönnállásának 1896-ban való megünneplése volt az az alkalom, melyet e rész kutatásának érdekében megragadtam” - olvashatjuk egyik művében.9 A pásztoréleti tárgy- és adatgyűjtés szükségességére és fontosságára már az Ezredéves Országos Kiállítás szervezőbizottságának 1893-ban megtartott ülésén felhívta a figyelmet,10 s miután javaslatát elfogadták, a halászati kutatások után a második nagyszabású gyűjtésére (némi előzmények után) 1893 és 1895 között került sor.11 „A pásztoréletet kutatva azonban már nem gyalog peregrinusként [mint halászati gyűjtéseinek idején], hanem szinte díszvendég módjára járja az Alföldet”,'2 Balassa Iván szerint gyűjtési „Módszeréhez tartozott, hogy már előre értesítette a megye alispánját, a polgármestert, a falu vezetőit és olyan hírnévvel rendelkezett, hogy rövid látogatása helyi ünnepnek számított. A vezetők az állomáson négylovas hintóval várták, majd bankett következett és kirándulás a pásztorokhoz, akiket természetesen már jó előre értesítettek, akik sok esetben megzavarodtak a sok úrtól és Herman Ottó rendszerint direkt kérdéseire igennel, ritkábban nemmel válaszoltak, hogy minél hamarabb megszabaduljanak tőle."'3 Alföldi pásztoréleti kutatásainak első állomása Túrkeve volt. Gyűjtőnaplója szerint kétszer fordult meg a településen és a környékbeli pusztákon. Először 1893. augusztus 7 HERMAN Ottó 1876. I. 6. Ebben az időszakban közölte „A Tiszánál” című cikkét (HERMAN Ottó 1877.), amelyről Balassa Iván a következőket írta: „Első [néprajzi] gyűjtése a halászathoz kapcsolódott, mely iránt érdeklődése már Erdélyben megnyilatkozott. Egy évtized múlva megfigyeléseket végez a Tisza partján.” (BALASSA Iván 1986. 20.) Ez még nem a nagy, kétkötetes halászati művét megalapozó kutatás volt, mert azokra a gyűjtésekre 1883 és 1886 között került sor (HERMAN Ottó 1887.1. 4.). 8 MADARASSY László 1935. 327: BALASSA Iván 1968. 7.; HERMAN Ottó 1983. 7. 9 HERMAN Ottó 1909. XI. 10 LAMBRECHT Kálmán 1916. 24.; 1920.155.; é. n./a. 212-213. 11 HERMAN Ottó 1898/a. 654.; LAMBRECHT Kálmán 1916. 24. 12 LÁZÁR István 1986.193. 13 BALASSA Iván 1986. 24. 22-23-án járt ott, és 23-án Ecseg-pusztán - mások mellett - találkozott a legismertebb túrkevei pásztorcsalád14 egyik sarjával, Finta Miklós számadó gulyással és csikóssal, aki tői értékes adatokat és tárgyakat gyűjtött.15 A második alkalommal 1895. június 8—10-én fordult meg Ecseg-pusztán Nécsey István festőművész társaságában, aki felvételeket (és bizonyára vázlatokat) készített a pásztorépítményekről.16 Flerman ekkor határozta el véglegesen, „hogy az ezredéves kiállításra készítendő magyar pásztor kunyhót Finta Miklós csikós-gulyás számadóval fogja készíttetni, és ugyancsak Finta Miklós fog, fenntartózkodni a kiállítás tartama alatt mint élő képviselője a magyar pásztoroknak."'7 Az 1896. évi Ezredéves Országos Kiállításon a különféle pásztorépítmények (kiskunsági cserény, hortobágyi vasaló stb.) mellett valóban látható volt a Finta Miklós által készített18 kontyos kunyhó,'9 és magát a viseletbe öltözött pásztort is megtekinthették az érdeklődők. Ahogy Varga Domokos írta: Flerman Ottó „Még eleven pásztorokat és halászokat is felcsalt a nagy bemutatóra. Az Ung megyei vészhalász engedelmesen el is üldögélt hetek hosszat a kullogón, noha egy fia halat sem fogott - mit is foghatott volna a Városligetitóban? a cifraszűrös csikós is híven elálldogált a számára kijelölt helyen, bottal a kezében és ólmos nyelű, szépen díszített karikással a nyakában [.. ,/.”20 Finta Sándort, miután kicsapták az iskolából, kilencéves korában vitte el az apja Ecseg-pusztára Finta Miklóshoz, hogy testvérbátyja, „Magyarország legszigorúbb, de leghíresebb számadó-csikósa" pásztort (csikóst) faragjon belőle.21 A gyermek három évet töltött nagybátyja keze alatt.22 14 BERECZKI Imre 1947. 260. 15 HERMAN Ottó 1889-1897. 52-66.; MADARASSY László 1929. 5.; 1935. 329.; LAMBRECHT Kálmán é. n./a. 215-217. Az őt kísérő Kupa Árpádnak az e gyűjtésről szóló beszámolója három lapban is megjelent (KUPA Árpád 1893/a-c.). Kupa Nagy-Kunság-beW cikkéből (1893/a.) részleteket közölt: FAZEKAS Mihály 1985. 28-31. Herman Ottó és Finta Miklós találkozásáról FAZEKAS Mihály közlése (1985. 29.) alapján számolt be T. BERECZKI Ibolya (1988. 337.). FEJŐS Zoltán (2003.340.) feltételezi, hogy a Herman Ottó útinaplójában olvasható részletes leírás lehetett az alapja annak az Ecsegi-pusztai kontyos kunyhóról Koszkol Jenő által készített vízfestménynek, amelyet HERMAN Ottó (1896. 7.; 1898/a. 695., 1898/b. 45.), majd mások is (pl. BALASSA Iván 1971. 182.; SÁFRÁNY Zsuzsa 1997. 267; FEJŐS Zoltán 2002.193.; 2003.40.) közöltek. 16 HERMAN Ottó 1889-1897. 132.; BALASSA Iván 1971.190-191. Ekkor és e gyűjtés alapján készültek például Nécsey István azon tusrajzai és vízfestménye (Finta Miklós háza, Újabb hamvas kéménnyel, Hamvas), amelyek első közlését FEJŐS Zoltánnak (2003. 34., 41.) köszönhetjük. 17 BALASSA Iván 1971.188-189.; idézi: T. BERECZKI Ibolya 1988. 337. 18 Erről részletesebben: T. BERECZKI Ibolya 1988. 19 Ecseg-pusztáról és a kontyos kunyhóról például: HERMAN Ottó— NAGY Géza 1896. 24-26.; HERMAN Ottó 1898/a. 696-697; 1899. 248-249. 20 VARGA Domokos 1967. 254-255. 21 FINTA Sándor é.n. 12-17. 22 FINTA Sándoré, n. 102. 593
