Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Régészet - Fodor István: A belső-ázsiai normád népek halottas szokásainak sajátos eleme, a tul
tatható.23 E területre esik a rozettás lószerszámveretek egy jól körülhatárolható csoportja is.24 Mindezek mellett néhány numizmatikai érv is támogatja a terület tipológiai egységként való kezelését.25 Nem véletlenül tértünk ki kissé részletesebben erre a kérdésre. Ugyanis a gnadendorfi lelet szablyáját több lényeges elemében ehhez a tipológiai csoporthoz köthetjük. A hüvely torkolatveretének egyik közeli párhuzama Tiszafüred környékéről származik. A szablya mindkét függesztőfülét egy-egy duzzadt foglalatban sötétkék üvegbetéttel díszítette az ötvös mester. Ez a díszítési mód az általunk is elkülönített csoport tarsolylemezein általános. Végül, de nem utolsó sorban a szablya hüvelyvégének egyetlen pontos párhuzama éppen Tiszasülyről került elő. A két tárgy hasonlósága nem csupán formailag érzékelhető, de palmetta díszítésük is a közeli kapcsolatra utal. Alighanem igaza van Révész Lászlónak, aki a két tárgy kapcsolatáról az alábbiakat írta: „A két lelet közti igen szoros kapcsolat azonban tagadhatatlan.”26 Talán még az sem elképzelhetetlen, hogy a két tárgy egyetlen ötvös, vagy pedig azonos műhelyhagyományokat ismerő, szoros kapcsolatban együtt dolgozó mesterek munkája. E három jegy együttes jelenléte legalábbis elgondolkodtató. Felvetjük annak lehetőségét, hogy a gnadendorfi szab- lyát valahol az Alföld középső területén dolgozó műhelyben készítették. Ezen a területen ugyanis olyan kitűnő minőségű tárgyak sorozata látott napvilágot (Kétpó, Túrkeve-Ecseg- puszta, Szolnok-Strázsahalom, Dunavecse-Fehéregyháza, Budapest-Farkasrét, Tiszafüred, Tiszasüly-Éhhalom, Kis- kunfélegyháza-Radnóti utca, Jászfényszaru, Dormánd-Fla- nyipuszta, Szolnok-Szanda Beke Pál halma III. stb.), amelyek mindezt feltételezhetővé teszik. Amennyiben fenti feltételezésünk kiállja a kritika próbáját, abból két dolog következik. Az egyik az, hogy az előkelő férfi halálát valamelyik nyugati kalandozó hadjárathoz kell kötnünk, a másik pedig az, hogy így egyértelművé válik, miért nem tudták hazaszállítani a holttestet. S talán még arra is magyarázatot kapunk, miért is használták fel az erősen kopott és javított tárgyakat a halott ifjú örök nyugalmáról gondoskodó rokonai, társai. 23 MADARAS László 2008. (megjelenés alatt) 24 RÉVÉSZ László 2001. 25 MADARAS László 2008. (megjelenés alatt) 26 RÉVÉSZ László 2006.14.
