Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Néprajz - Vas Béla: Aratófalvak Ünnepe. Megújuló hagyomány Rákóczifalván
Néprajz VAS BELA Aratófalatok Ünnepe. Megújuló hagyomány fíákóczifalván „A társadalomnéprajz a népi közösségek életét vizsgálja,”1 „Ha a társadalmi tevékenységet tekintjük alapvetőnek, s a tevékenység oldaláról közelítjük meg a tevékenység anyagi és szellemi produktumait, társadalomnéprajzról beszélünk.”2 Két meghatározás, két jeles kutatótól, amelyek több ponton találkoznak, és tartalmukban fedik egymást. Egy közösség élete tevékenységén keresztül is kutatható. Következtetéseket vonhatunk le életformája, társadalmi berendezkedése, szellemi és anyagi produktumai vonatkozásában abból is, hogy közösségi és egyéni tevékenységeit megvizsgáljuk, kutatjuk. Aki a jelen Magyarországán társadalomnéprajzzal szeretne foglalkozni, megkerülhetetlen számára, hogy dr. Szabó László néprajzkutató, egyetemi tanár nevével találkozzon. Ő egyike azoknak, akik a XX. század derekán a társadalomnéprajz kutatásának új lendületet adtak. Publikációkkal, tanulmányokkal gazdagította a szakirodalom tárházát. Ilyetén munkássága során a társadalmi kapcsolatok, rokonsági viszonyok összehasonlító és történeti jellegű vizsgálataival foglalkozott. Sajátos társadalomnéprajzi felfogást alakított ki a tevékenységek kutatásából kiindulva, mely témában A társadalomnéprajz alapvető kérdéseiről3 címen közölt tanulmánya 1970-ben jelent meg Szolnokon. Társadalomnéprajz című művében bővebben kifejti elméletét. „A társadalomnéprajz nem kíváncsi tudományos szempontból valamennyi emberi cselekvésre, hanem csak azokra, amelyek hagyományosak, azaz a társadalmi érvényűség mellett még egy sajátossággal rendelkeznek: a rendszeres ismétlődéssel, mint meghatározó jeggyel”.* I. Rakoczitalva Ezen írás tisztelgés dr. Szabó László munkássága előtt. Tartalmát tekintve egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei település, Rákóczifalva társadalmi életének meghatározó szegmensét, az Aratófalatok Ünnepét hivatott bemutatni. Rákóczifalva legnagyobb nyári ünnepségsorozata ez az egész hétvégét betöltő, újjáéledő rendezvény, az Aratófalatok Ünnepe. 2000-ben kapott friss erőre, amikor egy civil 1 VOIGT Vilmos 1989. 7. 2 SZABÓ László 1993. 94. 3 SZABÓ László 1970. 4 SZABÓ László 1993.117. kezdeményezés felkarolta, és pénzt, energiát nem sajnálva megszervezte. Az akkor még község életében új korszak kezdődött. Megmozgatott intézményes és civil szervezeteket egyaránt, s ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni kulturális és gazdasági hatását. Idegenforgalmi prospektusok, megyei turisztikai kiadványok ismertetik, visszatérő vendégei pedig hozzájárulnak Rákóczifalva község fejlődéséhez. Rákóczifalva város Szolnok megyeszékhelytől tíz kilométerre délre, a Tisza folyó bal partján terül el. Deklarált elődje Tiszavarsány település,5 amelynek első okleveles említése 1075-ből való. A török hódoltság kezdetén egyik legnépesebb helye a környéknek, ezért khász várossá emelik. A történelem során nem egyszer adott menedéket a környékbeli kisebb településeknek. A sorozatos támadások miatt, valamint a török, illetve magyar részről történő túlzott, kettős adózás okán a lakosság 1697-ben a települést elhagyta.6 A XVIII. század hajnalán a több évre néptelenné vált, jól művelhető, árvízmentes területet apránként újra birtokba vette a visszaszállingózó parasztság. A monda szerint a Rákóczi család vadászkastélyt építtetett a Tisza árterének magaspartján.7 A XIX. sz. végére kisebb kolóniák, majorságok léteztek Szolnok városának védnöksége alatt a vidéken, amikor a Kincstár elhatározta, hogy a nagy határú településkezdeményezést kiteljesíti, s egy új községet hoz létre. A mérnöki telekkiosztás folytán sakktáblás, vagyis teleklábas falukép alakult ki.8 Az új helységbe 35 településről sereglett a lakosság. Az új helységbe 35 településről sereglett a lakosság. Egyrészt a környékbeli reformátusok és evangélikusok Tiszaföld- vár, Nagyrév, Mezőtúr, Kengyel, Törökszentmiklós, stb. helységekből, másrészt olyan katolikus falvakból, mint Já- szalsószentgyörgy, Jászkisér, Jászladány, valamint távoli településekről, például Gyöngyöshalász, Bodorfalva, Köm- lő. Összesen 289 családdal kötött szerződést a kincstár. Ezekből az adatokból kiolvasható, hogy a Rákóczi-kor ku- rucaival semmiféle kontinuitás nem mutatható ki a település lakosságát érintően.9 Az egyre bővülő települést 1883-ban 5 Jegyzőkönyv Rákóczifalva Önkormányzat Képviselőtestület 2005. szeptember 10-i Varsány - napi üléséről. 138/2005./IX. 10/sz. határozattárgya: Rákóczifalva Varsány örökösének nyilvánítása. 6 SZABÓ László 1989.134. 7 A Rákóczi család Lorántffy Zsuzsannától örökölte, aki vásárlás útján szerezte. 8 VAS Béla 2002. 71. 9 CZIRMAYNÉ KOCSIS Róza 2006. 52. 535