Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Néprajz - Lukács László: Szőlőhegyi Szent Orbán ünnepek
Tisicum XVIII. Orbán napján azt-is láttam, hogy e’ Szentnek képét szőlő leveleivel ékesítették, és úgy vitték a’ Processi óban. Miért tselekszik ezt?" A hittudós doktor válasza: „Ezt azért tse- lekszik, mert Szent Orbán napja táján a' szőlők leg-nagyobb veszedelemben vannak, 's-leg hamarább vagy az égi háborúiul meg-vesztegettethetnek, vagy bogaraktól, vagy egyéb apró állatoktól kárt vallhatnak. Innét a’ régi németek Szent Orbánt a’ szőlők Patronusának választották. Sőtt némellyek azt álíttyák, hogy ő maga szőlő míves volt, vagy leg-alább szőlő mívesnek nemzetségéből származott. Jól lehet Hen- schenius azt álíttya, hogy Romai Nemes volt. A’ mi a’ vissza éléseket illeti, mellyek e’ napon esni szoktak, tagadhatatlan, hogy a’ Bölts Istenfélő Püspökök, és Plébánusok azoknak mindenkor ellenek mondották, azokat ki irtani igyekeztek, mindenképpen meg-is tiltották.”3 Orbán napja (május 25.) a májusi fagyos napok közül az utolsó. A fagyosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác és Orbán, a kisöccsük - mondogatták Fejér megyében a zá- molyi öregek. Orbán napjának időjárásából a várható szőlőtermésre is szoktak következtetni. Lippay János 1751-ben megjelent mezőgazdasági munkájában olvasható: „Ha szt. Orbán napja szép fényes lészen, bősége lész a’ bornak, ha eső esik, kevés.”4 Hajós bácskai német községben ma is emlegetik Orbánt, mint termésjósló határnapot:- Dr Orbán ischt dr letscht Gfriartag. (Orbán az utolsó fagyosszent.)- Wenn ’s en Orbán reanged, faulid d Trauba, bis sie railed. (Ha Orbán napján esik, elrothad a szőlő, egészen az érésig.)- Orbán naß, abid (nehmen ab) d Trauba bis ens Faß. (Ha Orbán nedves, a szőlő egyre kevesebb lesz, amig a hordóba kerül.)5 Komáromi Csipkés György debreceni református prédikátor a Pápistaság újsága című, Kolozsváron 1671-ben kiadott könyvében kárhoztatja az Orbán napi „visszaéléseket", a méltatlan ünneplést: „Orbán Pápa napja, melly tartozik 25 Maji, 's innepeltetik néhol az ő fa-képének pompás hordoz- tatása által is, ha tiszta idő vagyon, ez fa-kép vagy frissen vitettetvén, de ha essős az idő az sárban hurczoltatván, nem lehet régi és igazán meg-tartandó innep.”6 Bőd Péter, ma- gyarigeni református prédikátor, a keresztények között előforduló ünnepekről szóló, Szent Heortokrátes című, 1757- ben megjelent művében az Orbán napi szokásokat Elzászból 3 ANYA-SZENT-EGYHÁZNAK CEREMÓNIÁI... 1779.99. Selesztád: ném. Schlettstadt, fr. Sélestat az elzászi szőlővidék városa, ahol Szent Orbán tisztelete a szőlőművelők körében ma is él: LEFFTZ, Joseph 1979. 13-15. 4 LIPPAY János 1751. 22. 5 SCHÖN Mária 2005.372. 6 KOMÁROMI CSIPKÉS György 1671. 418. eredezteti: „Ezt a napot tartják Dies Criticus-nak, mellyböl jövendöltek a tudatlanok. Ha tiszta Nap-fény vagyon a’ bornak böv termését; ha esős idő szükséget. Mellyre nézve Álsátziában meg-vólt, az a’ szokás, hogy ha szép Nap-fény volt, az Orbán fa-képét nagy örömmel ének szóval kisérték az utszákon; ha pedig esős idő volt, kötelet kötöttek a’ nyakára 's úgy vontzolták a’ Sárban."7 Ki volt Orbán, és személye hogyan kapcsolódott a szőlőműveléshez? I. Orbán pápa 223-ban került a pápai trónra, majd 230-ban vértanúhalált szenvedett. Az egyház később Szent Orbán emléknapját május 25-ére tette. Személye két dolog miatt kapcsolódott a szőlőműveléshez: 1. Több évszázados megfigyelés szerint a mérsékelt égövi, szőlőtermelő Európában Orbán napja körül van az utolsó, a már szépen kifejlődött szőlőhajtásokra különösen veszélyes fagyos nap. 2.1. Orbán pápa rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját aranyból vagy ezüstből készítsék, ezért kehellyel, borivó edénnyel, szőlőfürttel szokták ábrázolni. E két dolog miatt Orbán a szőlőművelők, a kádárok és a kocsmárosok védőszentje lett. A szőlőhegyeken szobrokat, kápolnákat emeltek tiszteletére, képét gyakran ráfaragták, ráfestették a hordófenekekre, fa szőlőprésekre. I. (Szent) Orbán pápa vértanúhalála után Rómában, majd 849 és 1771 között az elzászi szőlővidék Erstein városkájában nyugodott. Szent Orbán ereklyéjét 1771-ben Andrássy István gróf kapta meg XIV. Benedek pápától, s az ma is a monoki (Zemplén megye) Andrássy-kastély barokk kápolnájában található.8 Orbánt a róla készült szobrokon, képeken néhol pápaként -fején tiarával, kezében pápai kereszttel -, máshol püspökként, fején püspöksüveggel, kezében főpásztori bottal ábrázolják. E kettősség abban leli magyarázatát, hogy Elzász és Lotharingia szőlővidékein a IX. századig Orbán langres-i püspököt (meghalt 450 körül) tartották a szőlőművelők védőszentjüknek. I. (Szent) Orbán pápa szőlőműveléssel kapcsolatos kultusza csak ereklyéinek Elzászba kerülése után alakult ki, s terjedt el a Német-Római Szent Birodalom szőlőműveléssel foglalkozó tartományaiban.9 Orbán-kápolnát Mór és Adony, a XVIII. században részben németekkel újratelepített Fejér megyei mezővárosok szőlőhegyein is találunk. A móri Orbán-kápolna 1794-ben, az adonyi 1811-ben épült. A Móron közkézen forgó kéziratos krónika szerint: „1794-ben P. Hositius kapucinusnak gróf Lamberg Fülöp téglát adott, és ebből felépítette a Kecskehe7 BŐD Péter 1757. 96. 8 SZIKORA András 1983. 94.; PROSSER, Michael 2006. 41-44. 9 WOSCHEK, Heinz-Gert 1972.142. 504
