Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Néprajz - Füvessy Anikó: Még egyszer a tiszafüredi Katona Nagy fazekas dinasztiáról
Néprajz nek az akkori kutatásaim szerint leginkább a Debrecenben is legénykedő Nagy Antal feleit meg.7 A korai feliratos edények is vándoridejét követő visszatelepülése és műhelynyitása környékére köthetők, mely feltételezés egy 1841-es datálású miskakancsó előkerüléséig a legvalószínűbbnek tűnt. A mezőberényi múzeumban őrzik azt a szerkesztett díszítményű miskakancsót, mely felirata szerint „Készült az 1841dik esztendőben Kis istványnak K. Nagy mihálj mőhejében”.8 A készítőhely az edény elején, a csigavonalban végződő gombsor két oldalán: Tisza Füreden. Ugyancsak Kis istvány-nak készült a legkorábbi füredi mázas kerámia, egy 1832-es barna írókás diszű, sárgamázas butykoskorsó. írásképe teljesen megegyezik az 1841-es miskakancsóéval, mely azonos készítőre utal.9 Készítőjének az egri születésű, Miskolcon is legénykedő nemes Paál Ferencet tartjuk, aki még két igen hasonló ornamentikájú miskakancsót is készített.10 11 A miskakancsókat bemutató tanulmányomban K. Nagy Mihály műhelyének jelentőségére is kitértem, ahol az 1840-es évek elején az életkoruk miatt már fazekas munkára fogható fiúk (Bálint 22, Mihály 19, Mátyás 17, János 15 éves) mellett az apa még legényt is foglalkoztatott.11 A Mihály-ág (1788-1850) Első generáció Bálint 1818-1875. Abád Mihály 1821-1855. Mátyás 1823-? M.keresztes Sándor 1825-1863. János 1830-? Kunhegyes Az apai mesterséget Katona Nagy Mihálynak mind az öt fia továbbvitte. Megnősülve vélhetően részben saját műhelyt alapítottak (Bálint, Mihály), részben házasságot kötve vagy jobb megélhetést keresve más városba települtek át (Bálint, Mátyás, János). A családi műhelykor felbomlása az apa 1850-es halála után hamar bekövetkezett. Mátyás már 1852-ben Mezőkeresztesen van, felesége is ide való. Bálint 1856 után Abádra költözött. Áttelepülésének anyagi alapját apósa, Mester János végrendelete teremtette meg, aki lányára hagyta házát, beltelkét, minden ingóságát és 7 Nagy Antalról, apjáról, a szintén fazekas, de korán elhunyt Nagy Andrásról és nevelőapjáról: FÜVESSY Anikó 1989., 1990/a., 1993., 1998. 8 Orlai Petries Soma Múzeum Itsz. 299. 9 Néprajzi Múzeum (a továbbiakban: NM) Itsz. 67.171.1. 10 1840-ben készült egy kunmadarasi magángyűjteményben található, kissé gyakorlatlan példány, a másik datálatlan: NM Itsz. 51.31.387. Ez utóbbit ifjú Nagy Mihály munkájának tartották, bár semmi, miskakancsóira jellemző vonással nem rendelkezik. A három miskakancsóról: FÜVESSY Anikó 1998. 11 FÜVESSY Anikó 2005. 91. kamaton lévő 900 forintját.12 Mesterségét továbbvivő fiai: József, Lajos, Bálint még Tiszafüreden születtek 1846-ban, 1851-ben és 1856-ban. Katona Nagy Mihály negyedik fia, az 1825-ben született Sándor igen fiatalon, 37 éves korában halt meg.13 Haláláig Tiszafüreden dolgozott, de szignált vagy stílusban azonosítható munkája nem maradt fenn. Tragikus sorsú volt-felesége öngyilkos lett, fiú utóda nem maradt. Az ötödik fiú, János 1857-ben, házasságkötése táján már Kunhegyesre költözött.14 Gyermekei itt születtek, de stílusban azonosítható munkájáról nincs tudomásunk. A fenti adatok birtokában Katona Nagy Mihály leszármazottai a magát feliratos készítményein apja haláláig ifjú Nagy Mihálynak feltűntető fiú kivételével a füredi stílus alakulásába alig szólhattak bele. Kutatásaink szerint eddig tíz szignált és három stílusban azonosítható edényét ismerjük. Az utóbbiak között található legkorábbi munkája, egy miskakancsó, melyet még mezőcsáti legényévében a Rajczy-műhelyben készített. Több olyan díszítőmotívum fordul elő korai munkáin, melyet még Mezőcsáton vett át mestereitől. Butykos- korsóinak egysoros ujjnyomásos abroncsozása, miska- kancsóinak plasztikus díszítése élete végéig csáti előképre vezethető vissza. A Mihály-ág legtehetségesebb tagja volt. Részben korai halála, részben kapcsolatrendszere - még szűkebb családjának fazekasaival sem tartott érdemleges kapcsolatot - miatt alig hatott a későbbi fazekasokra. Feltételezzük, hogy Cs. Kiss Mihály és Nyúzó Gáspár kezdhette műhelyében tanulóéveit, bár erre kiemelt dátumírásukon kívül érdemleges formai és díszítésbeli eljárások alig utalnak.15 Katona Nagy Mihály fiai közül ifjú Nagy Mihály kivételével senkitől sem ismerünk szignált vagy stílusban azonosítható darabot. Mátyás és Bálint mesterséget továbbvivő fiai már csak Tiszafüredre szegődve ismerkedtek meg a 40-50 kilométeres körzetben igen népszerű füredi edényformákkal és díszítőmotívumokkal, jelezve azt, hogy apáik ezekkel az ismeretekkel alig rendelkeztek. A másik ágnak, a Sándor-ág- nak (1793-1840) volt döntőbb hatása a stílus későbbi alakulására. 12 Heves Megyei Levéltár (a továbbiakban: HML) t. IV-417/29 - letétjegyzék 443. 13 Tiszafüred RHAV/98. 14 Tiszafüred REA IV/41. 15 Butykoskorsóit nyakuk alatt egy ujjnyomásos abroncs övezi, miskakancsói- nak gomboláspántjaihoz hasonlóan, melyet Csátról hozott át. Ornamentikája bogyós ágaival, összetett, szerkesztett rozettáival szintén gyökeret nem eresztő csáti eredetű. Változatos verses ajánlásait és jellegzetes helyesírását sem veszi át senki. 413
