Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Régészet - Cseh János: Középső és késő vaskori (szkíta és kelta) települések nyomai Kengyel–Baghymajor mellett – Kengyelpart I.
Tisicum XVIII. Régészeti emlékanyaga (ami mellesleg leletdús telepjelenségre utal) a következő megoszlást mutatja: I objektum (-hoz tartozó részlet) és H objektum (1991. május 9—június 23. főként) Néhány nappal azután, hogy napvilágra bukkant az F objektum, kerültek elő a következő, határozottan szkíta kori telepjelenség nyomai bő 10 m-re nyugatra az I. szelvénytől, a mesterségesen kialakított partrézsűnél. Itt először a rézsű alján, azaz horizontálisan konstatáltam két régészeti foltot, elszíneződést, melyek - naplóm vázlatrajza szerint - egymásra rétegződést mutattak oly módon, hogy egy keleti flekkre rátelepedett egy nyugati (a kibontással ezek a jelenségek, elhelyezkedések már máshogyan alakultak, módosultak). A föltáráshoz kialakítottam a II. szelvényt, aminek elsődleges célja természetesen a gepida ház előhozása volt. Ennek az I objektumnak az északi oldalánál tártam föl azt az archeológiái jelenséget, amelyet, a keleti részen elhelyezkedő mélyedésben lelt cserepek alapján, rajzomon szkíta gödörként szerepeltettem. (Kerámiát sajnos nem tudok teljes határozottsággal innen származónak mondani.) Ez egy karéjosan ívelődő, lekerekedő hosszúkás, tagolt, 3,2x1,1 m maximális méretű, délnyugat-északkeleti fekvésű teknő volt - kis, valamilyen okból kibontatlan maradt résszel az északi oldalon. Mélységét a ház padlójához viszonyítva tudom megadni: -40 cm és -50 cm közötti értékekben (ami annyit jelent, hogy a mai felszíntől közel másfél m-re lehetett beásva). Nem járhatok messze az igazságtól, ha egy rendes, jókora hulladékgödör legalsó részének vélem, amelyre a Kr. u. 5-6. században rátelepült a markáns germán műhelyház. Ennek a hulladék- gödörnek további része lehetett az a vese formátumú, lapos aljú, átlag 5 cm mély, 1,3x0,8 m kiterjedésű mélyedés (FI objektumnak jelölve, mivel különálló volt), mely 10-15 cm-nyire I OBJEKTUM (RÉSZE) 0 10 m 1 ______i________i________i------------1_______i 2. kép. Kengyel-Kengyelpart I. /-//. szelvény. Szkíta telepobjektumok, F (gödörház?) és I (gödörmaradvány, minta gepida ház részlete) 1991-ből Figure 2. Kengyel-Kengyelpart I. Sections /-//. Scythian settlement features, F (? pit-house) and I (pit remnant as detail of a Gépid house) from 1991 feküdt az imént leírttól. Leleteket tulajdonképpen nem tartalmazott. (Az áttekintő vázlaton, a 2. képen nem szerepel!) Egyéb szkíta objektumnyomok Az imént leírt két telepjelenségen kívül még egyet vehetek ide a bizonyosság nagyobb mértékével. Ásatási naplóm szerint május 25. körül a II. szelvény/l-H objektumtól nyugatra (de lehet, hogy tévedés, mert inkább keletre - nem emlékszem, hogy a lejegyzett irányban szkíta leletekkel találkoztam volna) 50-70 m-re a munkagéppel kiképzett föld- lépcsőnél kevert kultúrréteges, hamuval-faszénnel-paticcsal föltöltődött, relatíve mélyebb, legalább 1,5 m-ig lenyúló gödör foltját figyeltem meg. Korát jellegzetes (középső) vaskori edénytöredékek alapján tudtam meghatározni. Az objektum tüzetesebb dokumentálásáról nincsen adatom, rajzom; ez talán arra utal, hogy mint telepjelenség, nem volt markáns. Szórványosan végig kengyelparti ásatásaim rendjén vetődtek napfényre szkítának tartható cserepek, 1991-től 1995-ig, mégis alkalmasint azt lehet mondani, hogy nagyrészt az első esztendőben és ezzel együtt az ásatási területnek nyugati térfelén - kvázi a föltárt objektumok környékén. A szántott réteg és a kora népvándorlás kori objektumok egyaránt tartalmaztak abszolúte és relatíve (ezt az utóbbiak vonatkozásában használom) szórvány fragmentumokat. Ezeknek helyéről meglehetős pontos adataim vannak, de részletezésük egyáltalán nem indokolt. Végezetül annyit még hozzá kell tegyek az eddigiekhez, hogy minden telepjelenséget, par excellence azokat, amelyek jóval korábbiaknak látszottak a Kr. u. 4-6. századnál, nem tártam föl, ez meghaladta volna erőmet. így azután elképzelhető, hogy maradt egy-két vaskori beásás föltáratlan. Ezzel a lehetőséggel természetesen föltétien számolni kell. 3. kép. Kengyel-Kengyelpart 1.1. szelvény F objektum töredékrésze és egy lehetséges rekonstrukciója, továbbá vaskés a kitöltésből Figure 3. Kengyel-Kengyelpart I. Part of feature F in section I. and a possible reconstruction, as well as iron knife out of its filling 36
