Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Néprajz - Kókai Magdolna: Adatok a népességnövekedés szabályozásának negatív formáihoz a Jászságban
Tisicum XVIII. nép dehogy csináta véna! Esetleg vótak ilyen bábaasszonyok, ha sikerűt - sikerűt, ha nem, akkor belehalt,”46 A nők által alkalmazott eljárások mellett meg kell említeni a férfiak védekezési módjait is. Annál is inkább, mert adatközlőim elmondása szerint elsősorban a férfinak kellett vigyázni, noha sok esetben a nőt hibáztatták a sokadik gyerek születéséért. Két, a férfiak által alkalmazott eljárást említettek adatközlőim. Az egyik a megszakított közösülés, melynek ismerete valószínűleg összefügg a katonáskodással. A másik - a parasztság körében jóval később alkalmazott eljárás - a condom használata, noha a férfiak ezt nem kedvelték igazán. „Az uram gumit hasznát. Mivel szegíny világ vót, nem vótpéz, kimosta használat után és feltekerte, eltette. Gyógyszertárba lehetett kapni. Mer én mingyár teherbe estem! Azt mondta, hogy ha a kalapját hozzám hagyítja is, teherbe estem. A testvérei is szekírozták, hogy egyebünk sincs, csak a gyerek. Hát az uram oszt vett. Ez mán később vót, úgy az 1940-es években.”47 Egyéb, a parasztság körében is használatos racionális fogamzásgátlási módra, eszközre gyűjtésem során nem bukkantam. Az irracionális-mágikus eljárásokra vonatkozó adatok még szegényesebbek. Ide sorolhatjuk azt az országszerte ismert hiedelmet, mely szerint: amíg szoptat az anya, nem esik teherbe, azaz nem történik fogamzás. Ugyancsak a fogamzás mágikus úton történő megakadályozását célozza a következő két hiedelem is. „Minél később jön a gyerek foga, annál későbben születik utána a testvérkéje.” „Babakelengyét nem szabad elajándékozni, hanem csak kölcsön adni, mert különben hamarosan másik születik.”4* Összegzés Számos asszonyi sors, nehéz élethelyzet elevenedett meg előttünk a felidézett esetek kapcsán. Minél több forrás bevonásával - periratok, korabeli újságcikkek, recens adatok - próbáltam bemutatni azokat az egyéni okokat, élethelyzeteket, melyek a nőket magzatuktól való, olykor brutális módon történő, megszabadulásra sarkallta. Néhány érzékletes példa alapján választ kaphattunk az elkövető személyét, családi állapotát és az elkövetés módját, eszközét, indítékát illetően. Munkám második részében kitértem a parasztság körében használatos racionális és irracionális fogamzásgátló szerek, eljárások bemutatására. Az adatgyűjtés nehézségét az okozta, hogy a magzatelhajtásokat, gyermekgyilkosságokat a legnagyobb titokban végezték. S ahogyan a fenti esetek is példázzák, csak akkor derült fény a bűnös mesterkedésre, mikor a lányok-asszonyok életveszélyes állapotban a kórházba kerültek. Mindezek ellenére megállapíthatjuk, hogy a Jászságban soha nem öltött olyan egészségtelen méreteket a születéskorlátozás, mint a szakirodalomból közismert egykés vidékeken. 46 N.N. adatközlő, Jászárokszállás 48 PRÜCKLER József 1930.131. 47 N.N. adatközlő, Jászapáti 344
