Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)

Régészet - Csányi Marietta–Raczky Pál–Tárnoki Judit: Előzetes jelentés a rézkori bodrogkeresztúri kultúra Rákóczifalva–Bagi-földön feltárt temetőjéről

Régészet | férfisírokban fordulnak elő),8 kőkés, kő nyílhegy (szintén kizárólagos férfi attribútum), 8 db pattintott eszköz, vala­mint edények és állatcsont, mint általános sírmellékletek. A jelképes sír tehát férfitemetkezés szimbóluma, mégpedig jellegzetes, előkelő férfinak szánt mellékletekkel ellátva. (V. táblázat) Jelképes sír lehet egy távolban meghalt személy­nek állított „síremlék”,9 vagy akár a természetfeletti hímnemű személy iránti hódolat kifejezője. Szóban forgó jelképes sí­runk egyszersmind a bodrogkeresztúri kultúrára jellemző, a szakirodalomban már korábban megfogalmazott férfiuralmi társadalmi berendezkedés szép példája.10 11 Rövid elemzés a fémmellékletekröl A fémmellékletek száma, minősége, fajtái teszik a temetőt igazán gazdaggá. Jelen közleményünkben három réztípust emelünk ki, a csákányt, a tőrt és a karperecét, valamint két arany tárgytípust, a kúpos pálcikavéget és a páros arany- csüngőket. Rézcsákányok Korábban már említettük, hogy rézeszközök és rézfegyve­rek csak férfisírokban fordulnak elő. A két sírban talált rézcsákány két különböző típust képvisel. A jelképes sír csákánya ellentett élű forma, jellegzetes jászladányi típusú, olyannyira, hogy szinte pontos mása a jászladányi temetőben előkerült csákánynak, mintha egy formában készültek volna.11 Előfordulása e sírban az egyik legfontosabb argumentum arra nézve, hogy a temetkezés férfiúnak, valóságos vagy csak a korabeliek képzeletében élő személynek állított emlék. (5. kép 2.a-b.) A másik csákány az egyetlen, aranyat is tartalmazó gaz­dag férfisírban került elő. Pontos mása a szakirodalomból nem ismert, legközelebbi párhuzamai talán a PATAY Pál által §iria típusba sorolt csákányok között találhatók.12 (5. kép 1.a-b.) Réztőrök A temetőben talált három réztőrre a PATAY Pál által le­írt stílusjegyek a jellemzőek. Hasonlóságuk dacára azonban felfedezhető köztük kevés különbség. A 141. objektumszá­mú sírban talált tőr pontos párhuzama a pusztaistvánházi te­metőből ismert. Hosszúkás, deltoid alakú formája Hillebrand Jenő szerint kőeszköz-előzményekre vezethető vissza.13 (6. kép. 5.) A140. objektumszámú sírban talált tőr az előzőnél hosszú- kásabb, kevésbé érzékelhető a deltoid alak, a nyélnyújtvány is hosszabb, enyhén ívelt szélű. (6. kép 4.) A harmadik, a 8 PATAY Pál 1974. 6-7., 9-11., 9 KUTZIÁN Ida 1963. 362-363.; PATAY Pál 1974. 41. 10 PATAY Pál 1974. 46. 11 PATAY Pál 1984., T. 39. 407. 12 PATAY Pál 1984., T. 25, 284-296. 13 HILLEBRAND Jenő 1929. 32.; PATAY Pál 1974. 7. 145. sírban előkerült tőr nyélnyújtványa erőteljesen ívelt, kis hegyben végződik. (6. kép 6.) Közös jellemzőjük, hogy mind­egyik korrodálódott felszínén kitűnően látszik a famarkolat nyoma, mely a vártnál nagyobb területet foglal el a pengéből. Réz karperecek Réz karperec mind férfi, mind női sírban előfordulhat. Az eddig ismert darabok szinte kivétel nélkül lapos rézdrótból készültek,14 többségükben tekercseltek, mint a 226. objek­tumszámú nő karján talált karperecek. (6. kép 2-3.) A 225. objektumszámú férfisírban előkerült masszív, sú­lyos tömör réz karperec eddig példa nélküli. (6. kép 1.) PATAY Pál a férfiak által viselt réz karperecét hatalmi szimbólumnak véli, s ezt a feltételezést szóban forgó karperecünk tekinté­lyes mérete, súlya kétséget kizáróan alátámasztja.15 Arany pálca vég Különös tárgy a pálcavég borításának meghatározott kis kúpos aranylemez. (7. kép 1.a-b.) Kivételes gazdagságú sír­ban került elő, kivételes személy tulajdona lehetett: a rézcsá­kány mellett ez a jogarszerű, aranyvégű pálca mutatja a kö­zösségben betöltött fontos szerepét. így, ebben a formában egyedülálló, de jelentéstartalmi párhuzamai azok az arany pálcikák, melyek a Kárpát-medence több rézkori temetőjéből kerültek elő.16 Arany lemezcsüngők Rákóczifalván 4 női sírban került elő 1-1 pár. Elhelyezkedé­sükből arra következtethetünk, hogy fejdíszek voltak. Három nagyjából azonos méretű és egy nagyobb változat. (7. kép 2-5.) Ezek egytől-egyig a széles karikájú típusba tartoznak, mely a kultúra korábbi időszakára jellemző. PATAY Pál ki­tér arra is, hogy e tárgytípusnak az alakja módosult az idők folyamán; a fiatalabb fázisban a keskeny karikájú változat terjedt el.17 Az aranycsüngők azonban nem csupán ékszerek lehettek. „Az aranytárgyaknak a nyersanyag hordozta presztízs-érté­kükön túl jól körülhatárolható, formai sajátosságokban meg­nyilvánuló szimbolikus jelentéstartalmuk is volt. Az általáno­san elfogadott nézet szerint a középen lyukas aranylemezek, melyeken gyakran két kis domborított dudor található, a női testet, a női nemi lényeget jelenítik meg.”™ A temető előzetes történeti értékelése A Rákóczifalva-Bagi föld lelőhelyen feltárt temető 79 sírja sok tekintetben különleges jelentőségű a bodrogkeresztúri kultúra összefüggésében. Elsődlegesen talán a fémekben 14 PATAY Pál 1974.18. 15 PATAY Pál 1974. 18. 16 RACZKY Pál 2000. 25-27. 7-9. kép 17 PATAY Pál 2008. 38. 18 RACZKY Pál 2000. 28. 25

Next

/
Thumbnails
Contents