Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Történelem - Pusztai Gabriella: Arusha magyar orvosa, dr. Sáska László
Tisicum XVIII. A zászlót rasz Deszta hadseregének varrta és hímezte dr. Sáska Lászlóné meg, ha kedves az életetek."2* Fizetése szintén a fejedelem bőkezűségéről, nagylelkűségéről árulkodott, hiszen havonta 450 db Mária Terézia tallért24 25 kapott (10,5 kg ezüst). 1934-ben Yirga Alemből, Szidámó fővárosából kiindulva mintegy 100 nap alatt bebarangolta a tartományt, (Dzsam- Dzsamot, Borona ősrengetegeit), a dél-etiópiai nagy tavak vidékét, Borán, Arusi tartományok bizonyos részeit. Rasz Deszta expedíciós seregét kísérve a fejedelem valamennyi emberének élete a kezében volt, olyan körülmények között, hogy egy esetben pl. a legközelebbi gyógyszertárat keresve több száz kilométert utazott malária elleni orvosságokért.26 27 Szidámó hegyes vidékei újra és újra felébresztették honvágyát: „Látom lelki szemeimmel a tordai hasadé kot, ott vagyok ismét a feketehagymási havasokon... Gyilkos-tó... Borszék... Ahová annyi tündéremlék fűz... édes álom... hová lettetek... ? Lehúnyom a szemeimet, aztán jönnek a sötét alvilág rémségei... fegyvercsörgés... négy év a fronton. .. oláh betörés... felperzselt magyar falvak... sok-sok székely koldustarisznya... "v Az expedíció során megismerte és felmérte az általános egészségügyi állapotot. Találkozott a Naivasha-tónál és másutt is fel-felbukkanó „nagyszakadéki lázzal" (Rift Walley Fever), melynek leírta tüneteit.28 Keresztülhatolt Libái és Borán erdeinek rablótörzsektől lakott vadonján, s látta a Dava és a Gannale Doria folyót.29 Megdöbbentette a lakosság egészségügyi állapota. A Gannale mellett egy egész falvat pusztított ki a malária.30 A Rudolf-tó vidékén élő elmoló- kat szintén gyakran tizedelte a malária és az álomkór.31 A Főpap tó környékén figyelte meg a boranok „vízevését”, melynél a bennszülöttek a fertőzött, vérhast okozó vizet egyfajta szűrés után juttatták szervezetükbe. A vastag szárú kákát összegyűjtötték, és a szárból kiszopogatták a talaj és a gyökér által filtrált vizet.32 A főváros egészségügye a vidéktől nem sokban különbözött.33 A leprások embertelen körülmények között éltek, s koldulásból tartották fenn magukat. Semmilyen állami gondoskodásban nem részesültek. A fertőzés terjedését időnként drasztikus módon oldották meg a hatóságok. „Vannak adataink arra, hogy... Abesz- színia nagy területéről összeszedték a szerencsétleneket, és vad szakadékos területen a mélységbe taszították őket. Vannak arra is adataink, hogy a beteget éjnek idején észrevétlenül a kunyhójába zárták, és a kunyhót felgyújtották.”3* A tartományban kimagasló szervezőmunkát indított el az egészségügyi ellátás kialakítására. A négymillió lakosú terület egyetlen szakképzett doktora volt.35 A dél-abesszíniai hadsereg orvosi szolgálatának megszervezését egy belga kiképzőtiszt, Rogue Cambier támogatásával végezte el.36 Felesége a szidamói katonaság hadilobogóját készítette el és ajándékozta rasz Desztának, melyet ma a római Hadtörténeti Múzeum őriz.37 24 SZUNYOGHY János 1968. 40.; Lásd még: dr. tordai SÁSKA László 1935/b. 354-355. 25 Osztrák ezüstpénz, mely a XIX. század végétől a Balkán és Afrika egyes országaiban is elterjedt. 26 Dr. Tordai SÁSKA László 1935/a. 84. 27 SÁSKA László 1934. 470. 28 SÁSKA László 1969. 237-238. 29 Dr. SZILÁDY Zoltán 1936.15. 30 Dr. Tordai SÁSKA László 1935/a. 114. 31 SÁSKA László 1969.256. Elmolo: a maszájokhoz közelálló törzs 32 Uo. 298-301. Boranok: galla népcsoport 33 Lásd: MÉSZÁROS Kálmán 1926.; REIN, G. K. 1920. 277-278. 34 SÁSKA László 1969.121-124. 35 1950-ben 135 orvost, 11 fogorvost tartottak nyilván. Annual Epidemiological and Vital Statistics 1956.1959.13., 622., 629., 652. 36 SÁSKA László 1969.166. 37 SZUNYOGHY János 1968. 40-41. 230
