Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)

Történelem - Berta Ferenc: Gyógyszerészek, gyógyszertárak Szolnokon

Történelem

Gerőlzodor (1903-1904)

Alexander János (1904-1908), segédje Medveczky István Marschall Rezső (1908-1911)

Bárány Pál (1911-1919)

Beleznai Károly (1919-1921)

Farkas Istvánná és Volenszky Vida (1921-1923)

Már mint „Fehér Kereszt” gyógyszertár:

Vargha László (1923-1931)

Krämer Szilárd, Endre és György (1931-1952)

A „Vörös Kereszt" Gyógyszertárban dolgozó gyógyszerészek felsorolása valójában Farkas Istvánná és Volenszky Vida nevével véget ér. Egy újabb házeladás következtében 1923-ban megszűnik a működése az eredeti helyén, s átköltözik a Baross út és a Kápolna utca sarkán lévő Baross u. 23. sz. alatti épületbe. Bérlője ekkor Vargha László volt, s ekkor kapta Vargha feleségétől a „Fehér Kereszt” elnevezést. A régi-új patikáról a helyi sajtó így tudósít: „Gyógyszertár kihelyezés.[...] 40 év óta a Mária utcán lévő „Fehér Kereszt” c. gyógyszertár a Baross utcára kihelyeztetik,”29 Egy alkalommal a patikát váratlan baleset érte. „Egy megvadult ló bezúzta a Varga-féle gyógyszertár kirakatablakát. Pénteken délután 4 óra tájban Hartmann Károly törökszentmiklósigazdálkodó lovas kocsijával a Baross-utcán hajtatott. Közben az egyik autó tülkölésétől a lova megvadult s irányt változtatva, a szemben lévő Varga László tulajdonában lévő gyógyszertár kirakatának rohant. [...] A vastag, belga üveg porrá zúzódott és mögötte a gyógyszertár helyiségében lévő különböző drága orvosságokkal és piperecikkekkel megrakott nagy üvegezett állvány is darabokra törött.”30 Sajnos a családnak nem csak az üzleti életben voltak nehézségei. Az 1925-ben született, Péter nevezetű fiuk 9 éves korában meghalt, a tragikus eseményről a Szolnoki Újság is megemlékezett. A gyógyszertárat a következő években a Krämer gyógyszerész dinasztia vezette tovább.

A „Vörös Kereszt” Gyógyszertárat működtető gyógyszerészek közül a korai időszakban kiemelkedett a görög származású Alexander János gyógyszerész, a későbbi alispán, Alexander Imre (1883-1969) nagybátyja. Virilis, a Gyógyszerészeti Egyesület igazgatója, rendőri és közegészségügyi bizottsági tag. A bérleti jogot Gerő Izidortól átvéve - mint másodbérlő -, még ebben az évben reklámképeslapot készíttet, melyen a Móricz-liget felőli Tisza-part, valamint a gyógyszertár belső fogadótere látszik, fotómontázsszerűen. Innen tudhatjuk, hogy „Egger mellpasztilláit forgalmazza köhögés ellen, mint szolnoki raktáros Alexander János.”3' Segédje, Medveczky István volt, aki a ház hátsó frontján lakott. A kép közepén Alexander János látható. Baloldalt segédje,

Medveczky István, a háttérben a mindenes férfi, előtérben a cselédlány. A képeslap érdekessége, hogy a feladó ezt írta rá: „Ez a Gerenday Mariska volt vőlegénye gyógyszertára”, vagyis egy félbemaradt románc utolsó emléke. A felvételt Papszt Piroska, az első szolnoki női fényképész készítette 1904-ben.

Alexander János a ház és tulajdonosai körül problémát vélt felfedezni, féltette a gyógyszertár működését és a megélhetését, ezért az egyéni jogon működtetett patikát máshová kívánta áthelyezni. Az épület elhelyezkedését a következő irat határozta meg: „A gr. Szapáry utca nyugati oldala s ettől északra, a jelenben Morgenstern Sámuel és észak-keletre Duschek Ferenc jelenleg koporsó raktárul használt és a Kereskedelmi Bank, s Takarékpénztár Részvénytársaság és végül kelet felé a Duschek Ferenc házával átellenes és a gr. Szapáry utca keleti oldalán levő, Nerfeld Ferenc tulajdonát képező épületet is magába foglaló határvonal."32 Vagyis pontosan meghatározva a gyógyszertár új helyét, a város egyik frekventált üzleti negyedében képzelte el, közel a Városházához. Ez a döntés üzleti és bérlői félelméből eredt, mivel számára nagyon fontos volt a gyógyszertár működtetése. Alexander attól félt, hogy a következő tulajdonos - közben tudomására jutott, hogy Víg Béla el akarja adni az ingatlant - túl magas bérleti díjat fog majd kérni. A gyógyszertár maradt, Alexander távozott 1908-ban, s ezzel elkezdődött az épület, így a gyógyszertár kálváriája. Eladását a helyi sajtóban hirdették: „Ház Szolnokon! A Mária utcában lévő házam, hol a „Vörös Kereszt” gyógyszertári helyiség van, szabadkézből eladó. Felvilágosítás Víg Béla tulajdonos, Bp. II. kér. Főutca 54. ”33

Az első probléma Marschall Rezső gyógyszerész idején jelentkezett, aki közvetlenül Alexander Jánost követően bérelte a gyógyszertárat és a helyiségeket. A még Víg Béla tulajdonában lévő épület állaga egyre jobban romlott, amit Marschall Rezső nem tudott kezelni, mivel ő csak másodbérlő volt. Az első számú bérlő, Gerő Izsó (Izidor) - szintén fővárosi, újpesti gyógyszerész - a közöttük levő rossz viszony miatt, nem tudott hatással lenni az épület tulajdonosára, Víg Bélára.34

Ahhoz képest, hogy szakmabeliek voltak, igencsak nagy ellentét volt köztük, amit egyértelműen a bérlemény, az általa hozott haszon, tehát a gazdasági érdek okozott. Elég bonyolult volt a helyzet ezzel a dupla bérlői viszonnyal. Marschall 1910-ben át akarja költöztetni - saját jogán - magát a gyógyszertárat a szemben lévő, Marik Béla telektulajdonos telkére épülő házba. A gyógyszertárnak teljesen megfelelő épületet maga a telektulajdonos építené fel. A város többi gyógyszerésze ehhez hozzájárult, de egy adásvételi tranzak29 Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok 1921. május 15. 3.

30 Szolnok és Vidéke 1925. április 19. 3.

31 Tiszavidék 1907. április 28.3.

32 SZML Alispáni megtartott iratok jegyzéke. Selejtezési jegyzék. 1903.

33 Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok 1910. július 23.4.

34 SZML Alispáni megtartott iratok jegyzéke. Selejtezési jegyzék. 1903— 1925.

179