Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Régészet - Csányi Marietta–Raczky Pál–Tárnoki Judit: Előzetes jelentés a rézkori bodrogkeresztúri kultúra Rákóczifalva–Bagi-földön feltárt temetőjéről
Tisicum XVIII. Csontváz nélküli jelképes sírok Gyermek és meghatározhatatlan helyzetű hiányos csontvázak Objektum-szám Stratszám Jelenség Objektum-szám Stratszám Halott neme (fektetés alapján) 218 230 bolygatott csont nélkül 202 214 gyermek (2 fiú?) 228 240 bolygatott csont nélkül 235 247 hiányos gyermek? 278 290,336 bolygatott csont nélkül 275 287 ffi váz felett gyermek koponyacs. 289 303 bolygatott csont nélkül 245 257 ismeretlen 304 339 ismeretlen 315 351 ismeretlen II. táblázat Nemek szerint nem csoportosítható sírok; Table II. Burials not identifiable by gender Összes eltemetett halott száma: 78 □ Férfi sírok ■ Női sírok □ Kisgyerek sírok □ Meghatározatlan sírok 4. kép Nemek szerinti megoszlás és a gyermekek aránya a temetőben Figure 4. Distribution by gender and the proportion of child burials in the cemetery repíik miatt „érdemelhették ki” a férfiaknak kijáró temetést. A 79 sír nem 79 eltemetett halottat jelent, mert 1 szimbolikus temetkezés és 3 csontváz nélküli sír és 3 kettős temetkezés került elő, így az eltemetett egyének száma 78. Az egyes sírokban tapasztalt rítus A temető sírgödreinek döntő többsége lekerekített sarkú, gyakran inkább négyzetes vagy zömök téglalap formájú, mintsem keskeny, hosszúkás. A halottak végtagjait a legtöbb esetben erősen behajlították a temetés során, a kezeket általában az arc elé - esetleg a fej alá a lábakat pedig térdben behajlítva felhúzták a medence irányába. Ennek következtében a kizárólag oldalára fektetett halottak teste lazán fér el a tágasra ásott gödörben. A sírgödrök mélysége változó, de nem függ sem a halott nemétől, sem korától, sem a mellékletek bőségétől. A DK-ÉNy tájolású sírokban a koponya következetesen a gödrök délkeleti felében van, ettől egyetlen eltérés sincs. Még a jelképes sír esetében is látható ez az igyekezet, ugyanis a mellékleteket úgy helyezték az egyébként üres sírgödörbe, mintha azok egy DK-ÉNy tájolású test mellett lennének. Több sír esetében is tapasztaltuk, hogy a sírgödör betöltésének legfelső rétegébe nagy mennyiségű, össze nem illő edénytöredéket terítettek el, szórtak szét. Ezen sírok többsége egyébként kiemelkedően gazdag volt. A temetőben egyetlen egymásra temetést sem tapasztaltunk, ami azt is jelentheti, hogy a generációkon át használt temető sírjai a felszínen is meg voltak jelölve, bár ennek nyomát sehol sem észleltük. A sírjelölésre utalhat az a tény is, hogy a gödrök egymástól szinte teljesen azonos távolságra feküdtek. Egy esetben tapasztaltuk, hogy a váz a síron belül egy valószínűleg fából készült ágyon feküdt, mivel a vázat kb. 10- 15 cm-rel a sírgödör és a melléklet edények szintje fölött találtuk meg. Valószínűleg ennek a halotti ágynak a lábazatához tartozott az a négy nagyobb cölöphely, mely a sír sarkaiban rajzolódott ki. Ezen az a nyilvánvaló eseten túl több esetben is úgy érzékeltük, hogy a váz néhány centivel a sírgödör alja felett volt, mely szintén halotti ágy nyoma lehet. Halotti lepelnek, esetleg koporsónak egyébként sehol sem tapasztaltuk nyomát. A sírok nemek szerinti megoszlásában a legfigyelemreméltóbb a férfi és női sírok közel azonos aránya. (I. táblázat) Ez a jelenség a társadalom felépítésére nézve fontos adat lehet és talán annak monogám jellegére utal, de jelenthet egészen más, általunk ismeretlen konvenciókat, melyek a temetkezési szokásokat motiválják. Lehetséges, hogy nem a közösség valóságos összetétele vagy a halandóság korabeli képe tükröződik a temetőben. Ezt a feltételezést legnyilvánvalóbban a gyermeksírok elenyésző volta, szinte teljes hiánya támasztja alá. (II. táblázat, 4.kép) Az antropológiai vizsgálatok előtt a kisméretű gödörben fekvő, kisméretű csontvázakat határoztuk meg gyermeknek; eszerint 4 kisgyermek fekszik a temetőben, mely kevesebb mint a halottak 5%-a. Ez az arány feltűnően csekély az őskori temetők többségében általános 30-60%-hoz képest.5 A gyermekeket tehát máshová temették, mely megerősíti azt a később kifejtendő feltételezést, miszerint a temetőben csak a közösség kiválasztott tagjai nyugszanak, s köztük a gyermekeknek nincs helye. Ezen a képen az sem változtat, hogy az antropológiai vizsgálat több, az ásatáson általunk felnőttként meghatározott csontvázról állapította meg, hogy 5 A jánoshidai késő bronzkori halomslros temetőben volt ilyen magas gyermeksírok aránya. 16
