Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Régészet - Csányi Marietta–Raczky Pál–Tárnoki Judit: Előzetes jelentés a rézkori bodrogkeresztúri kultúra Rákóczifalva–Bagi-földön feltárt temetőjéről
Régészet CSANYI MARIETTA - RACZKY PÁL - TÁRNOKI JUDIT Előzetes jelentés a rézkori bodrogkeresztúri kultúra Rákóczifalva-Bagi-földön feltárt temetőjéről A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése nevet viselő nagyszabású vízügyi beruházás részét képezte Rákóczifalva déli, Rákócziújfalu és a jobb parti Tiszavárkony közé ékelődő határszélén, a Bivaly-tó térségében1 az ártér megnövelését célzó töltésáthelyezés. Az építendő töltés nyomvonalában és a leendő hullámtérre eső anyagnyerőhelyeken 2005-2007 között folytak a megelőző régészeti feltárások, melyeket a szolnoki Damjanich János Múzeum és az ELTE Régészet- tudományi Intézete végzett. A tervbe vett földmunka a Tisza első partvonulatait érintette, így nem meglepő, hogy a feltárt lelőhelyek összterülete meghaladta a 35 hektárt. 1. kép Rákóczifalva helye Magyarország térképén Figure I. The location of Rákóczifalva in the map of Hungary A munkák 2005 őszén kezdődtek a felszínek gépi humuszolásával, majd 2007 őszén fejeződtek be a kézi feltárással. A szolnoki múzeum által vezetett ásatások három különböző nagyságú régészeti lelőhelyen a megelőző terepbejárások során kapott sorszámok szerint az 1. (Bagi-föld) a 3. (Rokkantföld I.) és a 4. (Rokkant-föld II.) számú lelőhelyeken folytak. Az új töltést az ártér felől kísérő 100-120 m széles sáv feltárása a kivitelezési munkálatok módosulása miatt menet közben vált szükségessé. Ezt a sávot megkülönböztetésképpen 1/C lelőhelynek neveztük, melynek a Ny-i és K-i végében kerültek elő objektumok, a köztük fekvő 45.000 m2 nagyságú felszín üresnek bizonyult. Mondanivalónk szempontjából most az 1/C lelőhely partszél felé eső Ny-i harmada az érdekes, ahol pontos geodéziai felmérés szerint 25.341 m2 nagyságú terület lett feltárva, s ennek az előre nem várt feladatnak köszönhettük az itt bemutatásra kerülő java rézkori temetőt. A lelőhely felszíne eredetileg a Bivaly-tó ártéri öblözetét szegélyező partvonulat egyik legmagasabb pontja, K felé kissé ellaposodik. E földrajzi adottságoknak köszönhetően a Ny-i partszegélyi részen sűrű telepjelenségek mutatkoztak (nyolc régészeti korszak2. kép A lelőhely topográfiai térképe Figure 2. The topographic map of the site bői), az ellaposodó, de még árvízmentes területen pedig ritkultak a régészeti jelenségek és szinte csodával határos módon látott napvilágot, senkitől-semmitől sem bolygatva, zavarva a rézkori bodrogkeresztúri kultúra temetője. A sírok által érintett terület kb. 1.600 m2, körülötte széles leletmentes sáv biztosított minket arról, hogy a teljes temető feltárásra került. Ezt a történeti értékelés szempontjából fontos tényt 1 E határrész neve valójában Felső-Varsány-puszta, a vízügyi beruházás tervdokumentációjában azonban Bivaly-tó szerepel. Mivel az ásatás a beruházáshoz kapcsolódik, mi is ezt a nevet vettük át, bár nem egyezik meg az igazi földrajzi névvel. 13
