Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Almássy Katalin - Istvánovits Eszter - Liviu Marta - Dan Pop - Előzetes jelentés a Csengersima - Petea/Petén feltárt bronzkori településrészekről
Tisicum XIX. részt a gödrök alján voltak, és néhány darabnál észrevehető, hogy tudatosan tették az objektum aljára. A tárgyakat (kerámia és kő) szándékosan összetörték és égették. További közös jellemző, hogy nagy tárolóedények és folyadék felszolgálására használt edények (csészék, mericék és amforák) kerültek nagyrészt a két gödörbe. Ezen túl mindkét objektum perifériális helyzetű, az 589. egyenesen a településen kívül volt (az S15/5 pedig közel a telephatárt képező patakhoz). Hasonló késő bronzkori gödröt Lazuri/Lázári lelőhelyen találtak (154. objektum). A leletanyag (az étel és ital fogyasztására szolgáló edények) alapján gondoljuk, hogy rituális objektumokról van szó. 5 7 A hengeres gödrök speciális esetét képviselik a kutak. A késő bronzkori telep területén egy ilyen objektumot tártunk föl (S20/2) 3,04 m-es mélységig (3,94 m a jelenlegi felszíntől), mivel ekkor már beszivárgott a víz. Három tényező miatt nem egyértelmű, hogy a kút tényleg késő bronzkori-e. Ráásták egy felsőszőcsi gödörre, benne csak jellegtelen cserepeket találtunk, és mintegy 100-150 m-re számos római kori kutat tártunk föl. Ugyanakkor 100 m-es körzetében csak őskori objektumok voltak. 5 8 c) Amorf gödrök. A szabálytalan szélű és falú, egyenetlen aljú objektumok kerültek ebbe a csoportba (a Felsőszőcs II szintből, a Gáva I/Läpus II szintből 2). Ezek a gödrök többnyire nagy mélységűek és nagy felületűek. Gondatlan kialakításuk és néhány objektum be-bemélyedő oldalai alapján azt gondoljuk, hogy agyagkitermelő helyek voltak. Két amorf gödör (S26/1 és S27/4) az S26/2 ház, egy másik ilyen gödör (189.) pedig a 22. ház közelében volt. Valószínűsíthető, hogy a gödrökből kinyert agyagot a házak építésekor használták. 5 9 Az amorf gödröket leletanyaguk alapján (állatcsontok, cserépdarabok, sok hamu) végül szintén szemétlerakó helyként használták. Cölöplyukak, kicsi gödrök A település területén sok kis méretű objektum volt szétszórva. Ezek között vannak cölöplyukak és vannak kis méretű gödrök. A cölöplyukak kulturális besorolása meglehetősen bizonytalan. Szerencsés módon egy részükben volt késő bronzkori cserép, illetve vannak olyanok, amelyek a csak a késő bronzkorban lakott részen kerültek elő. Ugyanakkor zömük valószínűleg császárkori, mivel abban az időszakban a cölöpös szerkezetű épületek általánosan elterjedtek. A cölöplyukak alkothatnak önállóan épületeket (ezek alaprajzát azonban nem lehetett rekonstruálni 6 0), előfordultak paticsfelszínek alatt, esetenként gödröket kísértek - ez utóbbit I. fentebb! A tárológödrök esetében feltételezhető, hogy a cölöpök valamilyen könnyű tetőszerkezethez vagy szélfogóhoz tartoztak. A kis méretű gödröket élelmiszer elkészítésére, főzésre is használhatták. Ez a használat megmagyarázhatná a hamulencséket és az égésnyomokat több kisméretű gödör alján. 61 A gödör falai nem csak a szél ellen védtek, hanem a lángok irányítására is szolgáltak. Ezáltal a főzés gyorsabb lett, és kevesebb tüzelő is elegendő volt. 57 MARTA, Liviu 2007/a. 58 Egy késő bronzkori kutat Polgárnál tártak fel (V. SZABÓ Gábor 2004/b. 140. 4. kép 2.). 59 Jánoshida lelőhelyen a nagy amorf gödrök és a házak társulása állandó (V. SZABÓ Gábor 2004/b. 139-140.). 60 Az is kérdéses, hogy a négy cölöplyukból álló együttesek -1. fentebb! - házhoz tartoztak-e vagy sem. 61 S20/21., S21/5. | 96
