Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Almássy Katalin - Istvánovits Eszter - Liviu Marta - Dan Pop - Előzetes jelentés a Csengersima - Petea/Petén feltárt bronzkori településrészekről

Régészettudomány 3. kép - Csengersima-Petea/Pete: a feltárás nyugati része 1: középső bronzkor, 2: középső bronzkori anyag későbbi objektumban, 3: Felsőszőcs II, a: a középső bronzkori objektumok által határolt terület, b: a Felsőszőcs II objektumok által határolt terület Abb. 3: Csengersima-Petea/Pete, der westliche Teil der Freilegung: 1, Mittlere Bronzezeit; 2, Mittelbronzezeitliches Material in einem späteren Befund; 3, Felsőszőcs II; a, durch die mittelbronzezeitlichen Objekte umgrenztes Gebiet; b, durch Felsőszőcs ll-zeitliche Befunde umgrenztes Gebiet. kultúrréteg alsó szintjén feküdt, míg a Gáva I/Läpus II típusú házak többsége közvetlenül a humusz alatt. Ennek ellenére a megmaradt rétegben belső tagolást, színeltéréseket nem tudtunk megfigyelni, vagyis nem lehetett a Felsőszőcs II—Gáva I/ Läpus II szinteket biztonsággal szétválasztanunk. 2./ A középső területen (a határtól nyugatra, megközelítőleg az egykori patakig, majd a pataktól nyugatra további mintegy 200 m széles sávban) egyáltalán nem sikerült őskori járószintet találnunk. Ugyanakkor itt, a patak keleti oldalán sűrűsödtek a felsőszőcsi objektumok, bár a pataktól nyugatra is feltártunk néhány elszigetelt felsőszőcsi gödröt. A két parton fekvő objektumok anyagában kronológiai különbség nincsen. Lehetséges, hogy a feltárt területtől délre a két felsőszőcsi zóna összeért. 3./ A feltárt terület délnyugati részén egy 120x90 m-es területen középső bronzkori kultúrrétegre bukkantunk, mely átlagosan 25 cm vastag volt, Felsőszőcs I és kevés Ottomány II leletanyaggal. Kutatását nehezítette, hogy esetenként 8-40 cm vastag steril, sárga agyagréteg fedte. Alapvetően a későbbi korok kibontott objektumainak oldalában sikerült felfedeznünk, majd innen kiindulva kibontanunk. A steril agyagréteget feltehetően áradás terítette szét. Azt sem zárhatjuk ki, hogy a középső bronzkori település életének épp ez az áradás vetett véget. A középső bronzkori telep A középső bronzkori objektumok a feltárt terület nyugati részén, az Erge pataktól mintegy 200 méterre kerültek elő (2-3. kép). Nagy részüket a későbbi települések, főleg a császárkori falu beásásai bolygatták. Ezen a területen kevés Felsőszőcs II objektumot is feltártunk, de egyelőre úgy tűnik, hogy a két bronzkori település között nincs folytonosság. 79 régészeti objektumot lehet biztosan ehhez a korszakhoz kötni, ebből 54 gödör, 9 cölöplyuk, 7 valószínűleg ház, 9 pedig a későbbi beásások miatt meghatározhatatlan. Nyolc fiatalabb objektum oldalában sikerült azonosítani a középső bronzkori járószintet. Ezen túl középső bronzkori leletanyagot is találtunk 41 császárkori, 4 késő bronzkori és 2 VIIIIX. századi objektumban, vegyesen házakban, kutakban, kemencékben és gödrökben. Ezek a leletek mind a középső bronzkori járószint, mind az objektumok bolygatása miatt kerültek a későbbi objektumokba.

1 A leletanyag igen jelentős mennyiségű. Főleg kerámia (I. tábla), valamint más égetett agyag- és kőtárgy (agyagnehezékek, miniatűr kocsikerekek, őrlőkő töredékek stb.) alkotja. 1 Az adatok részben az ásatási naplóból, részben a leletanyag átvizsgálásából származnak.