Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Muzeológia - Tárnoki Judit - Tücsök és bogár a bronzkori régészetben - Kutatástörténeti érdekességek

Tisicum XIX. az eleven földet, szerintünk megálltak egy vastagabb, agyagos padló tetején (4. padlóréteg). Ugyanis a bronzkori tellek alján a bronzkor előtti humuszréteg, az ún. őshumusz húzódik. Ez semmivel össze nem téveszthető jellegzetességekkel bír: fényes fekete, mint a szurok, tökéletesen homogén és kemény, mint a beton. Kubinyi ilyen réteget sehol sem említ, vagyis sehol sem érte el az őshumuszt. Átértelmezésünk alapján úgy tűnik, hogy a Kubinyi által tűzpadnak nevezett két réteg valószínűleg átégett omladék, amelyből valóban kettő vehető ki, a két padló felett. Sajnos, a 3. számú rajzon ábrázolt „kútba" nem látni bele eléggé, csak annyi vehető ki, hogy a kutyarágás formájú „szelvény" közepében mintegy 1,5 méter mélységben kerek gödröt ástak. De a „szelvény" és a gödör falában is omladékkal borított padlók és feltöltések láthatók. Különösen látványosak a „kút" aljában mutatkozó vékony csíkok, melyek szinte biztosan egy többszörösen megújított padló vaskos roncsai. Amit végképp nem lehet eldönteni, hogy a „szelvény" közepére ásott kút mesterséges szonda-e vagy Kubinyi egy vatya gödör lazább betöltését bontatta ki a munkásaival (mindkettőben látszódnának az átvágott rétegek). Az 1. rajz még ennél is kevesebbet árul el. A „szonda" itt is kerek, falából valószínűleg egy lazább összetételű feltöltési vagy utcaréteget kaparásztak ki ott, ahol a két üreg is látszik. (Az üregek sima állatjáratoknak tűnnek.) A bontás megakadhatott egy jobb minőségű padlón. Kubinyi - a kor tudományának gyermekbetegségei mellett is - úttörő munkát végzett Gombán: eredményeit aprólékos precizitással leírja, rajzokat közöl a feltárt leletekről, azok pontos helyének megadásával, lerajzolja a lelőhelyet és a feltárt területet - ez aztán végképp újítás és sajnos nem talált elegendő számú követőre. Ha úgy tűnne, hogy lebecsüljük Kubinyi munkáját, csak kedves régészkollégánk bölcs nagyapjának mondását idézhetjük: kész munkában a falu bolondja is talál hibát. A teli-kataszter elkészítésével régi adósságukat kívánják törleszteni a magyar őskorkutatók. A 60-as években elkezdődött, majd pénzhiány miatt elhalt teli-program óta nem történt módszeres kutatás ebben a témában. Az utóbbi évtizedben már ásatások is alig folynak réteges telepen, régészgenerációk fognak úgy felnőni, hogy sosem vehettek részt teli-ásatáson. Pedig ez hallatlan nagy szakmai hátrány, ezt a módszert kizárólag a terepen lehet megtanulni, gyakorolni, a szakkönyv itt mit sem ér. Igaz, a tellek tudnak várni. Négyezer éve magasodnak folyóvölgyeink, síkságaink fölé, figyelve a mi kérész-létünket. Lehet, hogy nekünk és az eljövendő generációknak épp az a feladatunk, hogy ezeket a halmokat megvédjük a tudatos pusztítástól, a felelőtlen rongálástól -és ez sem kevés. 606