Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Muzeológia - Tárnoki Judit - Tücsök és bogár a bronzkori régészetben - Kutatástörténeti érdekességek

Muzeológia A tellek gyors és izgalmas eredménnyel kecsegtették a ko­rabeli kutatókat, ezért sokat és szívesen ástak réteges tele­pekbe. 1864-ből Pesty Frigyes szórakoztat el bennünket egy tanulságos történettel, miszerint az emődi Nagyhalom titokza­tos kincseinek felkutatására társulat alakult, akik a szomszéd faluból valódi táltos fiút szerződtettek, aki állította, hogy látja a földben megbúvó értékeket. A kincskeresők a táltos legény­ke utasítása szerint neki is láttak a munkának, a téli hideggel dacolva 2 m mélységig derekasan le is ástak ott, ahol a táltos az elsüllyedt vár kapuját látni vélte. A fiú valószínűleg rosszat sejtett, mert még az ásatok türelmének elfogyása előtt elsze­lelt, a társulat pedig igazlátó híján beszüntette működését.' 8 Ez a fokozott érdeklődés több esetben a telep teljes pusz­tulásához is vezetett, hiszen ezek az ásatások nem álltak másból, mint a halmok átforgatásából és a leletek pusz­ta összeszedéséből. Ilyen sorsra jutott a szihalmi Árpád­vár, melyet 1868 és 1871 között kutatója, Foltiny János se­gédlelkész, saját bevallása szerint jó egyharmadában „meg­forgatott" - az ásatást meglátogató Pulszky Ferenc szerint azonban teljesen megásta, ott „át nem fordított rész mi sem maradt". 1 9 Ehhez képest csekély eredményre jut, megfigye­li ugyan az egymás felett kanyargó hamu- és földereket, de ebből csak annyit szűrt le, hogy ezen a helyen állandó és nagy tüzelés zajlott. 2 0 Nyilván többször gyűlt meg a baja a keményre átégett omladékréteggel, mely miatt tüzelőhelynek tartotta a telepet. A telepnek a helybeliek adták meg a ke­gyelemdöfést, akik az ásató nélkül árván maradt teli anya­gát vályogvetéshez kezdték hordani. Hogy a lassú pusztu­lást megállítsák, 1885-ben, ünnepélyes keretek között em­lékhelyet készítettek rá: a halom tetejét elplanírozták, felállí­tottak rá egy kőkeresztet, a telepet körbeárkolták és feljára­tához kaput emeltek. 2 1 Hasonló sorsra jutott a századfordulón Szécsény­Kerekdomb, ahol Pulszky Ágoston 2 2 saját elmondása szerint 1874-ben, egy holdvilágos éjszakán (sic!) összesen 400 ku­bikus dolgozott, majd társzekérrel vitték a leleteket Pestre. 23 Elképzelhető, mi maradt meg a mindössze 30 m átmérőjű kis teliből, amelynek ennyi szakavatott, tiszai gátépítésen edzett kubikus veselkedett neki. Arról meg végképp nincs informá­ciónk, hogy mi lett a végcélja a szekérrakománynak, még ak­kor se, ha lefejtjük erről az adatról a szóbeszéd túlzásait és feltételezzük, hogy egy jó nagy ládányi lelet indult útnak. A Nemzeti Múzeum ugyanis alig egy-két doboznyi anyagot őriz a Kerekdombról, azt is Pintér Sándor hagyatékából. 2 4 Ez a szép, ma is szabályos kör alapú halom rendkívüli mó­don izgatta a környékbeliek fantáziáját. Beszélték, hogy bel­sejében három kádban arany, ezüst és réztallér van elrejtve, az odavezető titkos ajtó pedig karácsony éjfélkor nyílik ki, az úrfelmutatás alatti harangozáskor. Egy szegény parasztasz­szony ki is leste az ajtó megnyílását, de kalandja szörnyű véget ért, mert kisfia örökre bezáródott a titkos kamrá­ba. 2 5 Ezért aztán biztos különös izgalommal bukkanhatott rá 1906-ban Nyáry Albert a domb tetején egy kövekkel körbera­kott és kőlappal lezárt üregre. A lapot elmozdították - és nem találtak alatta semmit, se kádat, se gyereket. 2 6 A hóbortos magánzók sem kímélték a telieket, 1871-ben Szilágyi Ferenc egy szál magában hat hónapon át ásta a Felsődobsza melletti Várdombot. 2 7 E magányos tevékenysé­gének eredményeiről csak annyit tudunk, amennyit - sze­rencsére - elmondott Mihalik Józsefnek, aki Abaúj-Torna vármegye őskorának ismertetése során említi, hogy a Vár­dombon még 2,6 m mélyen is megszenesedett búzaréteget lehetett találni. Sőt, Mihalik leírásából az is kiderül, hogy Szi­lágyi szerint a konyhahulladék-rétegeket négyszer simították el agyaggal - ez valójában azt jelenti, hogy négy padlóréte­get is sikerült megfigyelni az ásatás során. 2 8 A 19. századi próbálkozások büszkélkedhetnek egy Guinness-féle rekorddal is: Hild Viktor - aki egyébként me­gyénk kiemelkedő tudású kutatója és műgyűjtője - kere­ken két órán át tartó ásatást végzett Jászberény határában 1899. szeptember 21-én, egy feltehetően Hatvan-kultúrás teli-telepen. Hild mentségére legyen mondva, hogy nem is itt akart ásni, de a terület birtokosa, Csíkos Oláh uram olyan kitartóan üldözte földjének vélt kincseivel, hogy nem tudott mást tenni, nyitott egy 10 x 1 m-es árkot a lerázhatatlan ta­nyagazda földjén. 2 9 Nemcsak az ásatás tehet tönkre végérvényesen egy telit. A Tiszafüred melletti Ásotthalom is ilyen sorsra jutott. A te­lep felfedezése 1876-ra tehető, amikor Tariczky Endre - Ti­szafüred plébánosa - először „búvárolt" benne. Már ekkor 392 cm mélyre lejutott. 3 0 A századfordulótól a Milesz Béla és Tariczky Endre vezetésével létrejött Régészeti Egylet ásatá­sai rendszeressé váltak és beszámolóik alapján hatalmas te­rületre terjedtek ki. Még a feltárást meglátogató Wosinszky Mór is azt javasolta, hogy „okvetlenül tüzetesen az alapjáig meg kell ásni". 3 1 Ma már nem tudjuk pontosan kiszámolni, hogy Miieszék mekkora területet tártak fel a kb. 4.500-5.000 m 2 alapterületű halomból, 3 2 mivel szelvényeik méretét nem 18 PESTY Frigyes 1988.108. 19 PULSZKY Ferenc 1897. 34. 20 FOLTINY János 1870a. 136-137 és 164-165.; FOLTINY János 1870­1871. 36-39 és 75-77.; FOLTINY János 1870b. 442-455. 21 NOVÁKI Gyula - SÁNDORFI György 1992. 20. 22 Ebben az időben Pulszky Ferenc a szécsényi kastély tulajdonosa, aki­nek két fia, Károly és Ágoston kutatták a halmot. 23 NYÁRY Albert 1907. 223. 24 KOVÁCS Tibor 1989.13. 25 PINTÉR Sándor 1897. 23-24, 4. jegyzet. 26 NYÁRY Albert 1907. 225. 27 SZILÁGYI Ferenc 1870-1871.15. 28 MIHALIK József 1896. 467. 29 STANCZIK Ilona 1975. 30. 30 MILESZ Béla 1901. 360. 31 MILESZ Béla 1902. 4-5. 32 Rómer Flóris szerint a halom (eredeti) átmérője 76 m. Ezt az adatot valószínűleg Tariczky Endre adta meg neki. (RÓMER Florian 1878. 35.) 603 |

Next

/
Thumbnails
Contents