Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Történettudomány - Pusztai Gabriella - Belga Kongó kórházaiban. Dr. Thanhoffer Lajos

Történettudomány | átkozta meg a beteget. „Egy napon behozzák az ötödik hal­doklót." 3 8 Az orvosi lelkiismeret nem engedhette meg a to­vábbi haláleseteket. A haldoklót a doktor elvitte a varázsló kunyhójába és megfenyegette, hogy ha nem gyógyítja meg elküldi a leprások falujába. A beteg estére talpra állt. Két­ségtelen azonban, hogy ezeket az eseteket egy rosszindula­tú, pénzéhes, a hatalmával visszaélő ember okozta, s alakja nem volt általánosítható és azonosítható a népét segítő, jóté­kony hatású füveket ismerő, tapasztalt gyógyítóval. 3 9 A falvak, munkástelepek lakói között Thanhoffer doktor rendszeresen járta az eldugott kis fal­vakat autóval, kerékpárral, gyalog, typoyon, 4 0 hogy a favá­gókat - akik a mozdonyok fűtéséhez kitermelték és a sínek mellé lerakták a fát - ellenőrizze. Az erdőben dobok jelezték jöttét. A falu lakói felsorakoztak, a két ápoló felállította a mik­roszkóppal felszerelt mozgó laboratóriumot, s megkezdődött az álomkór vizsgálat. Akinek a testében felfedezték a „maiari ya busingisi"-t el kellett mennie a legközelebbi álomkór­központba. E betegség nem csupán a népesség fogyásá­val okozott súlyos károkat a történelem során. Az álomkór egyik kísérő jelensége a nagyzási mánia is lehetett, melyet a korlátlan hatalmú törzsfőnökök szadista fellépése kísért. Kululában például az 1930-as évek közepén ötven gyilkos­ság után még faluját is felgyújtotta az őrjöngő törzsfőnök a trypanosoma hatása alatt. 4 1 Nagy súlyt fektetett a betegségek megelőzésére. Az erdős, a folyókat végigkísérő galériaerdős területeken megindítot­ta az álomkór elleni harcot. Embereivel felégették a növény­zetet, mert a csecselégy lárvája az izzó, majd kiszáradt tala­jon nem maradt életben. Sok helyen a fák ritkításával értek el eredményt. A megelőzés másik részét a fertőzöttek izo­lálása jelentette. 4 2 A Lukuga melletti táborban száz és száz bennszülött lába fekélyesedett ki. A csavaros lábszárvédő viszont drága dolog volt, s „ezekre a lusta fekete állatokra nem költök egy fölösleges fillért sem" közölte a vállalkozó. Csak hosszú harc és fenyegetőzés után tudta elérni, hogy pénzt fordítsanak a védekezésre. 4 3 Rendszeresen meggyűlt a baja a vastagbélben élő horogféreggel, melyek a vizes te­rületeken a bőrön át hatolnak a nyirok- és vérrendszerbe. Az egyik telepen a mocsárból hordták az ivóvizet és ott mos­ták le magukról a port, a szennyet. A százhetven munkás­ból alig talált féregmenteset. A megelőzés érdekében a ma­gyar orvos végigjárta a településeket, hogy kiszűrje az ottani 38 THANHOFFER Lajos 1943. 170. 39 THANHOFFER Lajos 1943.171-172. 40 bambuszrudakra kötött tábori szék 41 THANHOFFER Lajos 1943. 92.; Az afrikai trypanosomiázist (álom­kört) a tse-tse légy közvetiti az emberre a Trypanosoma gambiense vagy a rhodesiense beoltásával. 42 THANHOFFER Lajos 1941a. 251. 43 THANHOFFER Lajos 1943.159-160. 5. kép A Thanhoffer házaspár Scheitz Lászlónéval (jobbra) A kép Nagy László tulajdona fertőzötteket is. 4 4 A fekete himlőjárvány kitörése ellen sem­mit sem tehetett. A bennszülöttek idegenkedtek a gyarma­tosítók által felépített egészségügyi központoktól, ezért ha lehetett eltitkolták betegségeiket vagy a varázslóhoz fordul­tak. A titkos növényekből készült pépes főzet ebben az eset­ben nem használt. Thanhoffer felkutatta a betegség forrását, Lusungu falut és a védőoltás beadása után kordont vona­tott a falu köré. Majd a vállalat és a lakosok haragja ellenére lezáratta Kongoló városát, s szigorú intézkedései következ­tében két hónap alatt megszüntette a himlőjárványt. 4 5 Kongoló volt a Bukama és a Tanganyika-vidék felé áramló arany, réz, ón, vasérc (Maniema kerület bányái), elefántcsont (Kibombo) átrakóközpontja. Halaszthatatlanná vált tehát a város és Kabalo között még hiányzó vasútvonal felépítése. A tízezer bennszülött munkás és a mintegy százhúsz európai egészségügyi ellátásának megtervezését Thanhoffer Lajos­ra bízták. Az építkezés első szakaszába tartozott a Lualaba­híd felállítása. A bennszülöttek azonban féltek a vízesés szellemétől, s munkára csak néhányan jelentkeztek, amíg a „fehérek legnagyobb varázslója", a püspök ki nem vonult kí­sérete teljes pompájával megáldani a munkálatokat. A szer­tartás hatásosnak bizonyult, s elindulhatott az építkezés. 4 6 A magyar orvos sok időt töltött a felvételre jelentkezők vizsgá­latával. A folyó mellett felépített új, vasútépítő telepeket is lá­togatnia kellett. Ellenőrzési joga volt az államhatósági rende­letek betartását illetően, melyek szabályozták a néger mun­kások egészségügyi körülményeit. A vonalon tizenhat mun­kástábor jött létre, egyenként hat-nyolcszáz emberrel, akik­nek házai nem készültek el időben, s a dolgozók a szabadban, 44 THANHOFFER Lajos 1943. 193-195. 45 THANHOFFER Lajos 1943. 178-184. 46 THANHOFFER Lajos 1943.114. 567

Next

/
Thumbnails
Contents