Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Történettudomány - Polgár Zoltán - Gondolatok egy éremkincs kapcsán

Történettudomány | 8. kép Bethlen Gábor tallér előlap 1628 9. kép Bethlen Gábor tallér hátlap 1628 Abb. 8. Vorderseite des Talers von Gábor Bethlen 1628 Abb. 9. Rückseite des Talers von Gábor Bethlen 1628 inkább a minőség és az értékállóság, a tallérok e kritériumoknaktökéletesen megfeleltek. A lelet egészének értéke 65 tallér, a XVII. században nem számított különösebben nagy összegnek, de biztosan nem szegény emberé volt. A korabeli ár-érték arányokról, fizetésekről és költségekről például Bethlen Gábor számadáskönyvéből tájékozódhatunk.

1

6 A fejedelmi udvar kiadásai természetesen nem összehasonlíthatók egy egyszerű átlag emberével, viszonyítási alapnak azonban alkalmasak. A bérek kifizetése nem kizárólag pénzben történt, hanem az egyes tisztségekhez bizonyos természetbeli juttatások is hozzátartoztak: például Francisco Guiott, a fejedelem építésze havi 33 forint 33 dénárt (egy tallér 2 forintot ért

1

7) kapott fizetésként, mellé a fejedelem kegyéből gránát posztót is kapott paszománnyal, sujtással és rókaprémmel, 80 forint értékben.

18 Néhány adat a mindennapi élet költségeiről: átkelés a Dunán Bécsnél 3 forint, egy átlagos ló ára 32 forint, Bécsben egy napi szállás 1624-ben 2 forint, de a fűtés 5 forint volt.

1

9 Az élelmiszerek ára az infláció hatására drágább lett, így 1 kenyér 20 dénárba, egy birka 2 forint 40 dénárba, 1 icce (8,5 dl) óbor 20 dénárba, 1 font marhahús 6 dénárba, 1 font sertéshús 10 dénárba került 1622-ben Lőcse városában.

20 Néhány „értelmiségi" éves fizetése: iskolamester 100 tallér, főprofesszor 500 tallér, könyvtáros 100 forint, történetíró 200 forint összeget kapott Bethlen udvarában.

2

1 A 65 tallér (kb. 100-130 forint) összeg egy lovas katona egy évi bére volt, a ló ellátási költségei és a járulékos posztó nélkül. A harminc éves háború idején megnőtt a kereslet a hivatásos katonák iránt. Egy jól képzett hadfi a nyugati államokban az itthoni bér 4-5-szörösét is megkereshette, de tisztként akár tízszer annyit is. A nagy fizetség és a gyors gazdagodás lehetősége sok magyar katonát vonzott a nyugati hadszínterekre és seregekbe. A hazatérő zsoldosok sok nemzet érmeit hozták magukkal, mivel zsoldjukat jó minőségű, értékálló pénzben fizették. A Tiszagyenda határában talált tallérok egykori gazdája talán zsoldos lehetett, de nem kizárt, hogy kereskedő volt az illető. A kincslelet földbekerülésének okait csak találgatni tudjuk, biztos információ nem áll rendelkezésre a körülményekről. Az egyik lehetséges ok I. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1644-45-ben lezajlott hadjárata. A XVII. század elején hivatalosan nem állt hadban a német és a török birodalom, de igazi békesség soha sem volt, kisebb portyák, támadások folyamatosan napirenden voltak. 16 KEREKES György 1943. 205. 17 A fejedelmi számadáskönyvben minden magyar forintba van átszámolva, ez egy számítási pénz ilyen értékű veret vagy érme nem létezett, Bethlen Gábor uralkodásának ebben a szakaszában Erdélyben egy forint fél tallért ért, és egy arany három forintot. A fenti arány csak a jó minőségű tallérra vonatkozik. 18 KEREKES György 1943. 255. 20 KEREKES György 1943. 299-300. 19 KEREKES György 1943. 209-212.; 355. 21 KEREKES György 1943. 300. 559 |