Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Történettudomány - Polgár Zoltán - Gondolatok egy éremkincs kapcsán

Történettudomány | 4. kép II. Gusztáv Adolf tallér előlap 1632 Abb. 4. Vorderseite des Talers von Gustav Adolf II. 1632 5. kép II. Gusztáv Adolf tallér hátlap 1632 Abb. 5.1 Rückseite des Talers von Gustav Adolf 1.

1632 A XVII. század háborús viszonyai is hozzájárultak az inflációhoz, a korszak legnagyobb eseménye a harmincéves háború (1618-1648) pedig egyenesen közvetlen kiváltója volt a gazdasági visszaesésnek és ezen keresztül a pénz értékcsökkenésének. A kincsleletben talált érmek kibocsátói aktív résztvevőként irányították úgy a gazdasági életet, mint a háborúskodást is az általuk uralt területeken. Négy közülük több figyelmet érdemel, mint a többiek, ők a XVII. század elejének meghatározó uralkodói. II. Ferdinánd német-római császár, magyar király, cseh király, Stájerország, Karintia és Krajna főhercege, hogy csak a fontosabb címeit említsem. (2-3. kép) Kora gyermekkorától szigorú katolikus nevelést kapott, mindvégig az ellenreformáció főalakja volt,

6 s mint ilyen a harminc éves háború egyik szakaszának közvetlen okozója. Az 1529-ben kiadott restitúciós ediktum (a protestánsok adjanak vissza minden 1555 után a kezükre került birtokot) ugyanis a császár ellen fordította az észak-német protestáns fejedelmek mellett több katolikus hívét is. A Protestáns Unió felkérte katonai vezetőjének II. Gusztáv Adolf svéd királyt, amely lépés csaknem végzetesnek bizonyult a Katolikus Liga számára. A korszak egyik legérdekesebb személyisége II. Gusztáv Adolf vagy ahogy a svédek ma is hívják Nagy Gusztáv Adolf volt - az összes svéd király közül csak neki jár a nagy melléknév. (4-5. kép) Tehetséges államférfi, jó politikus, kiváló katona, szinte minden téren maradandót alkotott, legyen az gazdaság6 HABSBURG 1990. 97. szervezés, államreform vagy a hadvezetés területe. Tizenhét évesen került a trónra és nem érte meg a harmincnyolcadik születésnapját. „Bemelegítésként" Dániával, Oroszországgal és a Lengyel Királysággal háborúzott (III. Vasa Zsigmond lengyel király a nagybátyja volt). Húsz éves kora előtt átalakította a svéd közigazgatást, megreformálta a jogrendszert és az oktatást. Eredményei magukért beszélnek: Svédország európai nagyhatalom lett közel egy évszázadra.

7 Gusztáv Adolf személyesen vezette csapatait a harminc éves háborúba. 1630-ban döntő győzelmet aratott az addig veretlen Tilly marsall felett, elfoglalta többek között Nürnberg és München városát, végül a lützeni ütközetben megverte a kor hadvezér zsenijét, Wallensteint is.

8 Diadalát nem élvezhette, mert ő is ott halt meg a csatamezőn. IV. Keresztély Dánia és Norvégia királya, Schleswig-Holstein hercege. (6-7. kép) Hosszú életéből - 71 éves korában halt meg - hatvan évig volt Dánia királya. Háborúiban nem túl szerencsés: Svédországgal szemben alul maradt, a harminc éves háborúba kétszer is beavatkozott, melyek következményeként Dánia területi veszteségeket szenvedett el. Hazájában mint nagy építtető annál sikeresebb volt. Több várost alapított, személyéhez köthető Christianstadt és Christiania alapítása is. Az utóbbi gyakorlatilag a korábbi és a későbbi norvég főváros Osló, amelyet leégése után új helyen építtetett újjá. Ő hozta létre a dán Kelet-indiai Társaságot a dán tőzsdét, hogy csak a legismertebbeket említsük.

9. 7 FARKAS Ildikó 2004. 8 SÁRA János 1991. 90. 9 SZŰCS R.Gábor 2001. 557 |