Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Történettudomány - Polgár Zoltán - Gondolatok egy éremkincs kapcsán

Történettudomány | POLGÁR Zolt

án Gondolatok egy éremkincs kapcsán 1. kép Érmék a tiszagyendai tallér leletből Abb. 1. Münzen aus dem Talerfund von Tiszagyenda A kincslelet, amire a cím utal, a Tiszagyenda-Morotvapart-Lak lelőhelyen került elő, a Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztése I. ütem, Tiszaroffi árapasztó tározó építését megelőző régészeti feltárás során. A terepmunkálatokat 2006. áprilisában kezdtük meg a lőszermentesítéssel, valamint azzal párhuzamosan a geomágneses felméréssel és talajellenállás méréssel. Az eljárás részét képezte a leletanyag fémkeresős kutatása és az egyéb (nem fém anyagok) négyzethálós felszedése. A műszeres vizsgálat és leletfelszedés közben 2006. május 2-án és 3-án egy éremlelet került elő a nyomvonalon. (1. kép) A 63 darab egész ezüsttallérból és egy aranyból álló kincsleletet 25-30 cm mélységben találtuk, a szántás egy 30x30 méter nagyságú területen szórta szét a pénzeket. Az érmeket 1617 és 1639 között verték, azoknak több mint felét II. Ferdinánd (1619-1637) magyar király és német-római császár bocsátotta ki, az arany is az ő verete. A kincsben megtalálható II. Mátyás (1608-1619) magyar király, Bethlen Gábor (1613-1629) erdélyi fejedelem, II. Gusztáv Adolf (1611-1632) svéd király, IV. Keresztély (1588-1648) dán király egy-egy verete, valamint szász és braunschweigi hercegi tallérok és a salzburgi érsekség több érméje is. A lelet földbekerülésének körülményeit egyelőre nem ismerjük, de tudható, hogy a Közép-Tisza vidéke a korszakban az erdélyi fejedelemség és a királyi Magyarország közötti háborúk felvonulási területe volt. A svéd király, a dán király és az erdélyi fejedelem pénzei egy leletben II. Ferdinánd vereteivel érdekes helyzet, mivel mind földrajzilag, mind pedig világnézetileg egymástól ilyen távoli uralkodók pénzei egy helyen fordulnak elő. 555 |