Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Történettudomány - Berta Ferenc - A Nemzeti mozgó 1922 - 2002. Fejezetek a szolnoki mozgók történetéből

Történettudomány | 1955 októberében, amikor a „Különös ismertetőjel" című új magyar filmet először Mezőtúron mutatták be. Egy kis filmkínálat az 1955-ös esztendőből; Egy pikoló világos, Kati és a vadmacska, Vihar Itália felett. Ezek a filmek a „Filmek az ifjúságnak" sorozatban szerepeltek. 1956 márciusában „Szolnokon a Vörös Csillag és a Tisza filmszínházban a Szovjet Film Ünnepe alkalmából két hét alatt több mint száz előadást tartanak szovjet filmekből. [...] az első három nap alatt közel ötezren nézték meg."

4

0 1956 októberét követően az országos politikai események következtében elmaradtak a mozikban a Híradók. Az újraindításuk '57 januárjában kezdődött el. „Ismét játszanak híradó-filmet a mozik A Nemzeti és a Tisza filmszínházak műsora most már teljes, mivel ismét vetítenek híradó-filmet. A kijárási tilalom újbóli szabályozása következtében a filmszínházak műsorkezdési ideje megváltozott,"

4

1 Egy olvasói levél alapján talán be ís vezették, hogy „Későn jövők csak szünetben ülhetnek be a nézőtérre".

4

2 Ezt a kiírást évekkel később még jómagam is láthattam, igen sokáig. Mint már említettem, 1958-ban a filmipar államosításának 10-ik évfordulója alkalmából, a Szolnoki Megyei Moziüzemi Vállalat műsorral egybekötött megyei filmbált rendezett. (Megjegyzem, hogy a megye területén az 1960-as években, 88 településen normál (45) és keskeny (43) filmrendszerű mozi működött.) Ebben az időszakban adták ki a Nyugdíjas Mozibérleteket. Többen még emlékeznek a 2, illetve 2,50 forintos helyárakra, amiből e bérlet esetén 1 forintot leszámítottak. Az 1960-as évek moziját már jobban kiszolgálta a helyi sajtó. Először I. I., majd h. t. monogrammal filmjegyzet formájában szállították az aktuális filmekről és szereplőikről az egyébként szubjektív információt. A MOKÉP Szolnok megyei Kirendeltség dolgozói 1961. szeptember 9-én székházavatási ünnepségre voltak hivatalosak. Ekkor adták át a kirendeltség székházát, a Mária utcában. A következő évek a szokásos és megszokott rendben teltek el a mozi helyiségeiben. 1975. június 23-án, este 6 órai kezdettel ünnepélyes megnyitóra került sor. Átadták a szolnoki közönségnek a Tallin Filmszínházat a Vosztok úton. A legújabb filmszínházat Kukri Béla nyitotta meg. Szolnok ekkor már három mozival rendelkezett, nem számítva az időszakosan működő Kert Mozit és a MÁV Millennium Mozgó termét. Ebben az időben a Szolnok Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója Papp László volt, 1975-től Dr. Dajka Miklós követte. 1980-ban, pontosabban szeptember 8-án átadták az átalakított Tisza Filmszínház kamara termét. Aztán elérkezett az 1980-as évek vége, az állami vagyon privatizálása, kezelése, és ami még ezzel járt. Újra a Nemzeti Mozgóban A Vörös Csillag Filmszínház bérleti jogára pályázatot írtak ki. Ezt a megmérettetést a Tisza Mozi kft. nyerte, így, a régi névvel, a Nemzeti Filmszínház bérleti joga újra magánkézbe került. Mindez 1993. október 12-én történt. Az első, és a legdrámaibb változás nem váratott magára. Még 1993-ban, egy mérnöki iroda, az IPOSz székház bejárata felett lévő fedett belépőt a ház renoválása során leszerelték, eltüntették, vissza sem került eredeti helyére. Sajnos az évek során a Nemzeti nem kapta vissza eredeti főbejáratát, így a fedett belépő elvesztésével szinte keresni kellett a helyes irányt a mozi felé. Eleinte még maguk a mozi dolgozói is elmentek a bejárat előtt. Ha valaki még emlékszik arra a fedett belépőre, akkor még emlékszik arra is, hogy a Tisza felőli oldalán festett reklámtábla hirdette a következő hét műsorát, míg a cukrászda felőli oldalán az éppen aktuális műsor volt látható. Mi történik akkor, ha egy mozinak elveszik a portálját? Elvész a reklámfelület és csökken a mozi látogatottsága. Ez következett be most is. Hiába történt meg az elavult, működésképtelen vetítőgép-párok lecserélése, hosszú és kemény munkával sikerült csak tudatosítani, hogy a Nemzeti Mozi él, és várja a filmrajongókat. Közben a bérlők önkéntesen és saját anyagi forrásból megjavíttatták a tetőt, még ha nem is volt benne a szerződésben, de úgy gondolták, hogy jobb ha nem folyik a víz a nézők nyakába. Aztán jött a Csillagok háborúja őrület, amit csak akkor vetíthetett a mozi, ha újabb beruházást hajt végre. Mindent a szolnoki közönségért - gondolta és lecserélte az eddigi vetítőgépeket és beépíttette a filmhez szükséges digitális dolby sztereo hanghatást produkáló berendezést, aminek következtében a mozi vetítési technikája és hangtechnikája ugyanazt tudta produkálni, mint bármely legmodernebb európai mozi. 16 darab effekt hangsugárzót, valamint 4 darab fronthangfalat helyeztek el a nézőtéren. És többszöri telt ház előtt megtörtént a vetítési és hangtechnikai csoda. Közben elkészült a mozi épületének teljes építészeti felmérése, mondhatni az utolsó szögig. Készültek a hosszú távú tervek a teljes felújítás reményében, javítva a mozirajongók élményérzetét, körülményeit. Mindez valóban csak remény maradt, mert majd 80 év után a Nemzeti Mozgóban kialudtak a fények, leálltak a vetítőgépek. 2002. január 5-én utoljára szólalt meg a jól ismert csengő hangja, figyelmeztetve a nézőket az utolsó előadás kezdetére. A Nemzeti véglegesen bezárta kapuit. 40 Szolnok Megyei Néplap 1956. március 18. 4. 41 Tiszavidék 1957. január. 27. 5. 42 Tiszavidék 1957. február 22. 5. 535 |