Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Történettudomány - Berta Ferenc - A Nemzeti mozgó 1922 - 2002. Fejezetek a szolnoki mozgók történetéből
Tisicum XIX. [...] A dolgozó nép azonban meghiúsította aljas terveiket" „Ezzel a sötét alvilági tervvel szemben diadalmaskodik a nép egysége, törhetetlen hűsége a Kommunista Párthoz és felszabadítójához, a nagy Szovjetúnióhoz." 3 6 Természetesen a filmelőzeteshez és bemutatóhoz fénykép is tartozott, amin Druzsnyikov, a film egyik főszereplője volt látható. A Vörös Csillag Filmszínház Az első „Vörös Csillag Mozgó" elnevezés 1951. október 20-án látott nyomtatásban napvilágot. Utoljára a Nemzeti Mozgó elnevezéssel ez év szeptember 29-én találkozhattunk. A Vörös Csillag Mozgó többféle változatban is megjelenik: általában Vöröscsillag mozgó, Vörös Csillag Mozgó, de találkozunk Vörös Csillag Filmszínház elnevezéssel is. Nemzeti Mozgó néven az utolsó vetített film, a „Dalolva szép az élet" c. film volt, amit 1951. október 5-én, pénteken mutattak be. A Vörös Csillag debütáló filmje, a „Déryné" c. film volt, mely a magyar színészet hőskoráról szólt. Az év utolsó előadásain - hagyományhoz illően teltházzal - az „És felkel a nap" valamint a „Civil a pályán" c. filmeket vetítették. A mozi premier jellege továbbra is megmaradt. A vetítések teltházzal történtek. Ritkulnak ugyan az előadások, illetve a premier-vetítések, de előadások nem maradnak el. 1952. júliusában a MOKÉP közli a helyi sajtóban, a „Haladó film nevel és szórakoztat". 1952. augusztus 9-én megnyitotta kapuit a Szolnoki Kertmozi, ami augusztus 23-án már mint Vörös Csillag Kertmozi szerepelt. Közben, augusztus 20-án „Filmhírek" cím alatt megjelentek a következő sorok a megyei napilapban. „Az Alkotmány ünnepének tiszteletére érdekes felajánlásokat tettek a Szolnok megyei gépészek. A szolnoki „Vörös Csillag" Filmszínház vetítőgépészei az előző hónapihoz képest 3 százalékos árammegtakarítást érnek el." A hírben az érdekes momentum, hogy ekkor még nem vetítőizzóval működtek a vetítőberendezések, hanem szénrudak elektromos ívének fényével. Ezek, ha túl messze voltak egymástól csökkent a fényerő, így sötétedett a kép a vásznon. Ha túl közel voltak egymáshoz, akkor pedig fennállt a lehetősége annak, hogy összeégnek. 1952. november íb-én „Szolnokról indul el a filmpropagandisták országos versenye a szovjet filmek népszerűsítéséért. A Szolnok megyei MOKÉP-kirendeltség filmpropagandistái Túróczi István és Tóth István keskenyfilm ellenőrök Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére versenyre hívják ki az ország valamennyi film filmpropagandistáját és keskenyfilm ellenőrét..." 3 7 36 Szolnok Megyei Néplap 1950. december 9. 4. 37 Szolnok Megyei Néplap 1952. november 15. 4. A további híradásokból sajnos nem derült ki, hogy ki vagy kik lettek a győztesek. Ez év novemberében, s a további években is filmnapokat avagy filmheteket rendeztek a béke jegyében. „A béke-film napok sikere Szolnokon a Vörös Csillag Filmszínházat a Volga-Don csatorna és az 1952. május 1. Moszkvában c. szovjet filmek bemutatásakor zsúfolásig megtöltötték a dolgozók... " 3 8 A következő nyílt levélből kiderült, hogy a szolnoki Vendéglátóipari Vállalat foglalta el az épületet, mint főbérlő, valamint az is, hogy drasztikus beavatkozásra került sor az épület bejáratán, amit még a mai nap is magán visel az épület. „Új bejárat A SZOLNOKI MOZIBA A MOKÉP Vállalat a szolnoki Vörös Csillag filmszínházat az utóbbi időben jelentékenyen fejlesztette. A mozi új vetítőberendezést, új székeket kapott. A nézőtér tatarozását elvégezték, s a dolgozók mindent megtesznek annak érdekében, hogy a mozi valóban a dolgozók második otthona legyen. Nagyban megváltozott a helyzet, mióta a ház főbérlője a szolnoki Vendéglátóiparí Vállalat lett, amely a vendéglátóipar fejlesztése érdekében a mozi bejáratát népbüffé céljára igénybe vette."... „A Vendéglátóiparí Vállalat meg is találta a módját annak, hogy a mozi új bejáratot kaphasson. Három hete már annak, hogy a népbüffét építeni kezdték, az új bejáratot azonban még mindig nem állították fel. így arra kényszerítik a moziba járó közönséget, hogy a népbüffén keresztül járjanak a moziba. Legújabban a mozi irodáját és szakszervezeti kultúrtermét kívánja igénybe venni a Vendéglátóipari Vállalat azért, mert a mozi ezekért nem fizet bért. [...] A Vendéglátóiparí Vállalatnak ez a ténykedése a kultúra lebecsülésén kívül annak a közel 1500 dolgozónak a lebecsülését is jelenti, akik napjában keresik fel filmszínházunkat. A Vörös Csillag Filmszínház dolgozói nevében Fodor István üzemvezető" 3 9 Valóban. Hogy milyen lassan is haladt a munka, P. I. olvasó „Szolnoki jegyzetek" című írásából megtudhatjuk; [...] Végre egy darab papíron felírást láttam: Mozibejárat az Építőipari Vállalat kapuján." Mindezt december 21-én. Aztán következett az 1952-ben létrehozott, Szolnok Megyei Moziüzemi Vállalat és egy új mozitörténeti időszak a Nemzeti Mozgó életében. Folyamatosan rendezték, évről évre a szocialista tábor tagjainak filmheteit. A megszokott szovjet filmek után jött a Román Filmhét, a Csehszlovák Filmhét, a Bolgár Filmhét, stb. Megyénk majd minden településén működött mozi (szinte mindenhol a 16 mm-es rendszerben), de a premier filmszínház továbbra is a „Nemzeti Mozgó", azaz, a Vörös Csillag Filmszínház maradt egy-egy kivétellel, mint például 38 Szolnok Megyei Néplap 1952. november 26. 3. 39 Szolnok Megyei Néplap 1952. december 3. 4. | 534
