Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Történettudomány - Bagi Gábor - A Földváry család tiszazugi birtokainak értékbecslése 1863-ban

Tisicum XIX. Ezen puszta a méltfiságos]. Nemzetség minden birtokai közt a legegyszerűbb és legegyenlőbb alakú. A Szántóföldrész, mely a pusztának tetemesen nagyobb részét teszi, kivévén egy igen csekély kiterjedésű székes hajlást, anyira egyenlő az állományt és a fekvés alakját tekintve, hogy erre nézve megkülönböztetéseket tenni tanácsosnak nem tartottuk, - mert azon kevés különbségek, melyek némely pontokon csekély terjedelemben mutatkoznának is, csupán a haszonbérlőktől állított tanyák által okozott telekesítések következményei, s mint időszerinti s nem a föld-állományában létező különbségek nem lényegesek. Ezen puszta szántóföldrészét, mely minden megszakítás nélkül egy darabban terjed el, egy általában becsültük 120 f[o]r[injtra, s mind egész becslési munkálatunk alatti becsmértéket állítottuk fel, ehez viszonyítván minden más Szántóföldeket, Kaszállókat, Legelőket. A Szántóföldek mérsékelt magaslatú táblája csendes meneteld hajtással ereszkedik le a Körös folyó völgyébe és ártereihez. Ezen völgy formálja a második miveíési ágat, a Kaszállókat. Rendes külön legelőrész a pusztán nem létezik. Ezen pusztán a Kun-Sz[enjt-Mártoni és Mester-Szállási útban van egy csárda, melynek épületei az épületek becslésenél adatnak elő. A csárda 1862. évi áprilisban leégett ugyan egészen, hanem még ez év folytán fel is épült. A puszta kiterjedése a hozzá tartozó fél Körös folyón kívül 2.420 hóid, hozzá a fél Kőrös folyó 57 hóid. Összesen 2477 hóid. Haszonbére 9.340 fjorinjt o[sztrák].é[rtékben]. Adója melyet a mélt[óságos]. Nemzetség fizet 3013 fjorin] t o[sztrák].é[rtékbenj. IA megadott - nem határrészek szerinti - elkülönítés szerint a puszta 2.973.092 négyszögöl, ami 2.477,47 magyar hold, aminek értéke 254.495,20 f[orin] t ojsztrák], É[rtékbenj./ Eszerint egy hold közép-értéke 102 f[orin]t. 72. [krajcár] 2. A Kis-puszta vagy is a czibakházi tagosított birtok Az előbbi számban megírt Gyüger pusztával keletről tőszomszéd, dél felől Gyalu és Sáp pusztákkal, nyugatról szomszédjai a czibakházi úrbéresek földjei, éjszakról a Homok-pusztai uj Szőllőültetések, Kaszállók és Legelők határozzák. Ezen birtok legnagyobb része Szántóföldekből áll, éjszaki részén van egy igen kevés Kaszállója, s ugyan itt különféle minőségű sovány homokos legelő terül el, mely szőllőültetésre alkalmas.... Ezen pusztán van egy Korcsma, az úgynevezett „Facsárda", mely a Czibak városában levő regálékkal együtt van haszonbérbe kiadva, azonban tapasztalás szerint a hozzá csatolt 14 hold Szántó- s Kaszálóföldekkel együtt kiadható volna 300 f[ojr[in]tért. Kiterjedése a pusztának 1.177,39 hold. Haszonbére 5.050 f[orin]t. 50 x. ojsztrák]. é[rtékbenj. Adója, melyet a bérlő fizet 720 f[orin]t 6 x. /A pusztán összesen feltüntettek 1.412.886 négyszögöl, azaz 1.177,39 magyar hold területet, aminek pénzértéke 120.130,30 f[orinjt ojsztrákj. é[rtékben]./ E szerint egy hóid közép értéke 102 f[orin]t. 02. 3. Istvánháza puszta Gyüger és a Czibaki Kis-puszta becslése bevégzése után a Czibakháza városától csupán a Tisza által elválasztott Sárszög puszta becslése önként következett volna, de a melynek több részein még rajta lévén a tavaszi áradás, azt ilyen állapotjában átvizsgálván, becslését a víz eltakarodásával későbbre határoztuk s a becslést folytattuk az istvánházi pusztán. Május 19-én Czibakházáról átjöttünk Istvánházára, munkálatunkat e pusztára nézve azonal megkezdtük s szakadatlanűl folytatván azt, 25-én teljesen befejeztük, s 17 napig működvén ezen részeken folytonosan, ezzel a becslést egy időre félbeszakítottuk. Az istvánházi puszta fekszik Czibakházától délre V/2, Szolnoktól 4Vz óra távolságra Kun Szent Márton városának közvetlen szomszédságában, melytől csupán a Kőrös folyó választja, melynek csavargós folyása délről határozza, nyugatról a szelevényi, éjszakról a T[isza], kürti határ, keletről Gyalu puszta. Ezen puszta különösen sajátságos alakot mutat. Az eddigi mivelés szerint Szántásra használt földjei a Körös lapályai felett és mérsékelt magaslaton terülnek el, meredek oldalú leereszkedéssel csak nem egy egész kört képezvén azon lapály körül, mely a pusztának szinte fele részét teszi. Ezen lapály egykor, míg a magaslatnak azon két nyitása, melyen a Körös árja be és ki szokott folyni töltés-gát által el nem rekesztetett, a folyónak ártérül szokott szolgálni. A magaslatot tevő része a pusztának igen kevés kivétellel szántóföldnek használtatik, mely szántóföldnek egyáltalában nem nagy különbséggel televényes jó földek. Ezen magaslatok több helyen meredek oldalokkal a Kőrös folyóhoz leereszkednek s itten vizes, csálés Kaszállókat formálnak. A magaslat által kerített árvíztől mentesített nagy lapály most aránylag csekély részben Kaszállónak, legnagyobb részben pedig legelőnek használtatik, szerződésileg tilos lévén a haszonbérlőnek itten Szántani. Ezen rész minőségére többféle különbséget és változatokat mutat. Legalacsonyabb része azon több ágra oszló érmeder, melyen egykor a mentesítés előtt a Körös ezen körben szétkígyódzott, s melyből ezen tért el árasztotta. Nedvesebb években a hó és esővíz ezen ériolyásnak alacsonyabb részein gyűlt össze, azért mint csálés Szénát termő rész használható, ugyan ezen érnek magasabb részel tiszta jó szénát termő Kaszál lót adnak, mig a legmagasabb részei Szántásra is alkalmasak. Ezen lapálynak többi emelkedettebb s hátasabb részei mutatják a legnagyobb különbséget. Ugyan is a szék-nélküli, vagy kevesebb székkel vegyült részek szántófölddé a legsikeresebben fordíthatók, miről alkalmunk volt meggyőződni tettleg az által, hogy a szelevényi határnak hasonló minőségű részét, mely ezen téreknek egyenes folytatása, s ezektől csupán gáttöltés által választatik el, s melyek mivelés alatt vannak, megjártuk és megvizsgáltuk, s szembetűnőleg mutatko| 516