Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - P. Barna Judit - Antropomorf edények töredékei Sormás-Török-földekről, a korai lengyeli kultúrából
Régészettudomány rokat 12 7. Az ember alakú edények rendeltetéséről sokat elárul a törökbálinti anthropomorf edény (korai Zselízi kultúra) leletkontextusa. A DVK anthropomorf edényei korábban mind másodlagos helyzetben - hulladékgödörből vagy települési szintekből - kerültek elő; a törökbálinti anthropomorf edény volt az első, melyet bizonyíthatóan kultuszgödörben találtak, melybe áldozati szertartás keretei közt kerülhetett. A mellek és a has díszítetlensége, fedetlensége valószínűleg a nemiség és a termékenység hangsúlyozásával függ össze. Kérdéses, hogy ez csak a valamikori viseletet jelzi, vagy esetleg további jelentéssel bírt a kultikus ábrázolásban is 12 8. Összefoglalóan a fentebb bemutatott sormási kartöredékekről (2. kép 1-3) megállapíthatjuk, hogy a II. sz. Svodín-i típusba tartoznak, azaz a realisztikusabb, tenyérrel ellátott variációt képviselik. Közös vonásuk továbbá, hogy hulladékgödörből, ill, a körárkok betöltéséből, azaz települési objektumokból kerületek elő, töredékes formában, normál hulladékként. Felemelt (imádkozó vagy adoráns) kéztartást imitálnak, tehát az ábrázolás tárgyát rituális tevékenység közben jelenítették meg. A Svodín-i típusú anthropomorf edények feltűnése a korai lengyeli kultúrában nem csupán egy új edénytípus megjelenését jelzik, hanem egy eszme terjedését tükrözik, csakúgy, mint a velük egykorú rondellák a „körárok-eszme" terjedését. Mindkét eszme egy jól körülhatárolható korszak, a korai lengyeli időszak újítása 12 9. 127 VOKOLEK, Vít-ZAPOTOCKA, Maria 1997. 45-46. 128 M. VIRÁG Zsuzsanna 1998. 68-69. 129 RUTTKAY, Elisabeth 2002. 263. 47
