Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Természettudomány és régészet - Sümegi Pál - Ember és környezet kapcsolata a középső-bronzkorban: az őskori gazdasági tér fejlődése egy bronzkori teli geoarcheológiai és környezettörténeti feldolgozása nyomán
Természettudomány és régészet | zet látszik kirajzolódni a teli körül. A belső övezetet kívülről a thüneni elvek alapján egy zárt erdő kellene, hogy körülvegye (ez elég erőteljesen ütközne a teli védelmi céljaival, mivel a telit az erdőben igen könnyű lenne észrevétlenül megközelíteni és a faanyagot jól fel lehetne használni a teli ostromához, például az árok feletti hídveréshez, égetéshez, ostromeszközök készítéséhez). Majd ezen övezeten túl helyezkedne el a gabonaöv és csak ezen kívül az állattartó övezet. A környezettörténeti adatok viszont azt sugallják, hogy pont fordítva helyezkedhettek el ezek az övezetek, a település körüli legbelső zónát az állattartás jellemezte, és csak ezen kívül lehetett a gabonatartó, valamint az erdei övezet. Ráadásul ezek a termelési - gazdasági egységek foltszerűen, sávokba rendeződően, a természeti adottságoknak megfelelően mozaikosan fordultak elő (10. ábra). Ez a védelmi célok, termelési hagyományok, valamint a környezeti tényezők eloszlását figyelembe vevő gazdasági elrendeződés viszont azt jelenti, hogy az optimálistól eltérő elrendeződésük térbeli elhelyezkedésű élelmiszer- és energiaforrásokat többlet munkaidő és energia ráfordítással tudták csak kiaknázni és a kenderföldi telihez eljuttatni a bronzkori emberek. Ez a munkaidő többlet, a régészeti adatok nyomán láthatóan jól szervezett, közösségnél nem jelenthet problémát egy bizonyos határig, de hol lehetett a munkaráfordítás, megtérülés határa a kenderföldi teli gazdasági terének esetében? Milyen távolságról lehetett még gazdaságosan eljuttatni a mindennapi megélhetéshez szükséges energiahordozókat és terményeket a kenderföldi telihez? Egyáltalán milyen szerepet játszott a kenderföldi tell a körülötte kialakuló gazdasági térben? Integráló központi szerepet játszhatott, vagy csak védelmi funkciója volt? Amennyiben figyelembe vesszük a teltekkel, köztük a kenderföldi tellel kapcsolatos eddigi magyarországi geoarcheológiai kutatások eredményeit 2 9, akkor ezek a területek központi helyként értelmezhetők a társadalmi és gazdasági viszonyokban, így a tellek és környezetük központ hely és periféria kapcsolataként, hierarchikus rendszerként értelmezhetők gazdasági, politikai és kulturális értelemben. Tehát a Thünen-féle elgondolás felhasználható a tellek és körülöttük kialakuló termelési, gazdálkodási tér értelmezésénél, de nem az eredeti modell automatikus felhasználásával. Amennyiben a teli központi hely volt, akkor a teli településeknek különböző szellemi, kulturális és anyagi javakat kellett előállítani és sugároznia a szűkebb és tágabb térségekben élők felé 3 0. Az erődített teli megjelenése, helyzete, a vizsgált területen található, valószínűleg a kenderföldi telihez tartozó bronzkori temető és a kenderföldi teli feltárásának eredményei 3 1 egy helyi katonai vezetőréteg kialakulását, ka29 SÜMEGI Pál - KOZÁK János - MAGYARI Enikő - TÓTH Csaba 1998. 165-167. 30 CHRISTALLER, Walter 1933. 76-78.; CHRISTALLER, Walter 1972. 601-610. 31 DANI János - SZ. MÁTHÉ Márta - V. SZABÓ Gábor 2003. 100.; DANI János - V. SZABÓ Gábor 2003. 95. tonai arisztokrácia jelenlétét valószínűsítik. Ez alapján a kenderföldi teli politikai, katonai központi szerepe egyértelmű, de volt-e gazdálkodási, termelési (gazdasági) központi funkciója is ennek a telinek, és ha igen, mekkora területre terjedhetett az ki? Figyelembe véve a térségben végzett, radiokarbon adatokkal korolt paleoökológiai szelvények eredményeit, egyértelműnek tűnik, hogy a kenderföldi teli környezetében mozaikos kifejlődésű, de övezetes elrendeződésű, a teli lakott térségéhez, mint központi elemhez rendeződött gazdasági tér alakult ki. A gazdasági központi szerepe a kenderföldi telinek tehát felvethető, de igen nehezen megoldható kérdésnek tűnik, hogy mekkora lehetett az a gazdasági tér, amely felett a teli lakói a központi irányításukat gyakorolták. A teli területén feltárt régészeti anyag, köztük a kagylóanyag elemzése 3 2 azt bizonyítja, hogy ez a tér a tiszai allúviumra biztosan kiterjedt. Ugyanakkor kiemelkedő fontosságú régészeti adat, hogy a polgári löszös sziget déli-délnyugati részén, Ásotthalom térségében egy másik, a kenderföldi telinél nagyobb kiterjedésű, kettős árokkal körülvett, a kenderföldihez hasonló védelmi pozícióban kiépült bronzkori teli is található. A két teli között légvonalban megközelítőleg 6 km-es a távolság, és ha a két erődített bronzkori telit egykorúnak és azonos hierarchia szinten lévőnek tekintjük 3 3, akkor ennek a két településnek („központi" helynek) fel kellett osztani maguk között, illetve maguk köré kellett integrálni az egykori gazdasági - gazdálkodási teret, társadalmi és környezeti energiaforrásokat. A védelemre, intenzívebb állattenyésztésre és földművelésre alkalmas pleisztocén maradványfelszíneken, ártéri szigeteken, magaspartokon a tellek ilyen irányú tömörülése nem egyedülálló jelenség, valójában a Duna menti magaspartokon, a Tisza-völgyében szinte mindenütt megfigyelhető, de hasonló megtelepedéseket találhatunk a középhegységi zónában is, a patakok által közrezárt dombhátakon is. Egyértelműen jelentkezik a tellek tömörülése például a Körös és a Tisza közötti, az egykori dunai hordalékkúp maradványfelszínén, a Tiszazugban, ahol a védelmi szempontok, a vízi utak, átkelőhelyek találkozása, az erdősült területekkel, pangóvizekkel körülvett, infúziós lösszel borított, a vízi élettérből kimagasló, árvízmentes, állattenyésztésre, növénytermesztésre alkalmas felszín kiemelkedő jelentőségű telepítő tényező lehetett. Ezt bizonyítja, hogy a területen 4 középső-bronzkori teli is létezett egymástól mintegy 10 kmes távolságra. Figyelembe véve a polgári löszös sziget kiterjedését, a területen jelzett középső bronzkori lelőhelyeket, azt mondhatjuk, hogy mintegy 3-6 km-es sugarú területen jelentkezhetett a kenderföldi teli gazdasági integráló szerepe. Mivel körökkel nem lehet hiánytalanul lefedni a teret, és a természeti 32 SÜMEGI Pál 2003.103. 33 CHRISTALLER, Walter 1933. 76-78.; CHRISTALLER, Walter 1972. 601-610. 473 I
