Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Természettudomány és régészet - Sümegi Pál - Ember és környezet kapcsolata a középső-bronzkorban: az őskori gazdasági tér fejlődése egy bronzkori teli geoarcheológiai és környezettörténeti feldolgozása nyomán
Természettudomány és régészet SÜMEGI Pál Ember és környezet kapcsolata a középső-bronzkorban: az őskori gazdasági tér fejlődése egy bronzkori teli geoarcheológiai és környezettörténeti feldolgozása nyomán Bevezetés A magyarországi régészeti lelőhelyek geoarcheológiai és környezettörténeti feltárása, valamint egykori környezetük geomorfológiai, geológiai, őslénytani rekonstrukciója az 1990es évek második felében már a bronzkori tellek geomorfológiai vizsgálatát, környezetük teljes körű rekonstrukcióját célozta meg 1. A bronzkori tellek elemzése során egyértelműen kiderült, hogy egyes tellek esetében kiválóan modellezhető a természetes környezettel kialakított kapcsolatuk, míg több teli esetében a középső - bronzkori társadalom térbeli tevékenysége, az egykori gazdasági tér rekonstrukciója is lehetséges. Ennek egy kiváló példáját mutatta a telikultúra északi peremén található héhalmi teli geoarcheológiai feldolgozása 2, ahol először lehetett egyértelműen bizonyítani a magyarországi tellek esetében a központi település mag körül kialakult külső telepet, és először vetődött fel a központi hely és periféria kapcsolatának elemzési lehetősége a bronzkori társadalmi és gazdasági viszonyok modellezésében. Ezen vizsgálatok nyomán újragondoltuk a korábbi bronzkori telieket feltáró geoarcheológiai és környezettörténeti vizsgálataink eredményeit, amelyeket a polgári Ásotthalom és Kenderföld bronzkori tellek feltárásánál végeztünk. Az itt bemutatásra kerülő dolgozat egy környezettörténeti vizsgálatsorozat nyomán a Tiszai-árok peremén, több alföldi táj (Hajdúság, Hortobágy, Nyírség, Észak-Alföldi Hordalékkúp Síkság) találkozási pontján található alluviális szigeten, a Polgár város határában található bronzkori tell, a Kenderföld (1. ábra) preurbánus fejlődésének rekonstrukcióját célozta meg. Az alluviális szigeten kettő, a környező régióban több, a kora-bronzkor végén és a középső- bronzkor során lakott teli található 3. Ezek jelentős részét a Hatvani kultúra alakította ki, melynek tipikus településformája a teli 4. Ugyanakkor a vizsgált térségben megtalálhatók a középső bronzkor során megjelent, szintén teli településeken élő Füzesabonyi kultúra nyomai is, sőt a két kultúrának az együttélésére, keveredésére utaló jelek is előkerültek 5. 1 SÜMEGI Pál - KOZÁK János - MAGYARI Enikő - TÓTH Csaba 1998. 165-167. 2 BÁCSMEGI Gábor - SÜMEGI Pál 2005.167-175. 3 KALICZ Nándor 1984.11-14.; CSÁNYI Marietta-TÁRNOKI Judit 1996. 31-48.; CSÁNYI Marietta - TÁRNOKI Judit 2003. 4 BÓNA István 1975.; CSÁNYI Marietta - STANCZIK Ilona 1982. 169172.; CSÁNYI Marietta 1982. 32-46. 5 KOVÁCS Tibor 1984. 235-245. A területen található tellek közös jellemzője, hogy a Borsodi - Mezőségi, Taktaközi, Sajó-völgyi, Hernád-völgyi tellekkel együtt a magyarországi, Kárpát-medencei bronzkori telikultúra északkeleti határvonalát alkotják 6. Az elő-ázsiai, délkeleteurópai paraszti gazdálkodási móddal, intenzív földműveléssel és kulturális gyökerekkel jellemezhető bronzkori kultúrák európai elterjedésének északi határvonala az Alföldön alakult ki 7. A Kárpát-medence tellkultúráinak elterjedési területe 8 pedig pontosan lefedi a térség Köppen - féle BS éghajlattal jellemezhető területeit, mintegy jelezve a tellek kialakításához szükséges éghajlati és környezeti feltételeket 9. így a bronzkori tellek elterjedésének határai egybeesnek a Kárpát-medence jelentősebb éghajlati és környezeti határvonalaival is 1 0. Vizsgálati módszerek A környezetrégészeti, régészeti geológiai elemzések sensu lato a negyedidőszaki őskörnyezeti vizsgálatokhoz, a negyedidőszaki üledékes rétegekkel, ősmaradványokkal foglalkozó quartergeológiához és quaterpaleontológiához sorolható tudományágakhoz tartozik, amelynek célja a negyedidőszaki felszínek, üledékrétegek, ősmaradványok geológiai és őslénytani vizsgálatán keresztül az egykori környezet rekonstruálása 1 1. Ebben az értelemben a környezetrégészet és a régészeti geológia nem más, mint alkalmazott negyedidőszaki őskörnyezeti vizsgálat, amelynek célja az egykori emberi közösségek környezeti viszonyainak rekonstruálása, az emberi telephelyek, megtelepedési pontok paleomorfológiai, kronológiai-rétegtani és paleoökológiai feltárása, az ember és környezet múltbeli, időben változó viszonyának modellezése a geológia és a paleontológia eszközeivel. A geoarcheológia vizsgálati módszerei a fentebb kifejtett gondolatok értelmében azonosak a negyedidőszaki őskörnyezeti vizsgálati módszerekkel 1 2. 6 CSÁNYI Marietta - SZ. MÁTHÉ Márta - TÁRNOKI Judit - VICZE Magdolna 1991. 5-16. 7 CSÁNYI Marietta - TÁRNOKI Judit 2003.158-160. 8 BÓNA István 1992. 27-45. 9 SÜMEGI Pál - KOZÁK János - MAGYARI Enikő - TÓTH Csaba 1998. 175. 10 SÜMEGI Pál - BODOR Elvira 2000. 83-96. 11 BIRKS, Harry - BETTELEY, John - BIRKS, Hillary H. 1980.18. 12 SÜMEGI Pál 2001. 21-29. 457
