Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Természettudomány és régészet - Nyári Diána - Knipl István - Kiss Tímea - Wicker Erika - Természet és ember találkozása: futóhomok-mozgások az elmúlt 2000 évben Apostag környékén
Tisicum XIX. 6. ábra: A homokmozgás periódusai a vizsgált területen Abb. 6.: Die Perioden der Sandbewegung im Untersuchungsgebiet fológiai térképek tanúsága szerint az alacsonyabban fekvő 95-97 m tszf magasságú területekből mintegy szigetszerűen magasabb, 97-100 m tszf magasságú térszínek emelkednek ki. Az alacsonyabb területek minden bizonnyal egykori folyóvízi átfolyások lehettek, a kiemelkedő térszínek pedig a Duna öntéshomokjából az északnyugati szelek által felhalmozott félig kötött futóhomok formákkal borított területek (2., 3. ábra). Az optikai kormeghatározás eredményei szerint 9094±1096 évvel ezelőtt - a holocén elején - folyóvízi felszínformálás volt jellemző a területen, a Duna az egyes áradásokkor itt rakta le homokos, iszapos üledékét. Ezután a folyó elhagyta a területet, nyugat felé vándorolt, lerakott üledékén pedig 7000 éven keresztül, nyugodt körülmények között talajképződés zajlott így egy 50-60 cm vastag talaj képződött a felszínen (5. ábra). Ezt a talajt eolikus tevékenység eredményeképpen homokrétegek fedték be. A futóhomok-mozgások közül az első 1765±189 évvel ezelőtt volt, majd ismét mozgott a homok 982±218, valamint 851 ±145 évvel ezelőtt, melyek következtében összesen 70-80 cm vastagságú, helyenként több rétegből álló homokanyag rakódott le. Az Apostag-Szilas keleti ásatáson a homokrétegeket gyengén fejlett talajréteg választja el egymástól, ami arra utal, hogy a homokmozgásmentes időszak, több mint 100 éve alatt ott talajképződés zajlott, majd újra homoktömegek lendültek mozgásba (5. ábra). A régészeti és természettudományos eredmények összevetése A természettudományi vizsgálatok eredményeit összevetettük a rendelkezésre álló régészeti adatokkal, így részleges környezeti rekonstrukciót készíthettünk (6. ábra). Az OSL mérés alapján a korai holocén korú (OSL: 9094±1096) legalsó homok rétegen folyóvízi üledékek, talaj- és futóhomok-rétegek alakultak ki a holocén folyamán. Először a Duna rakta le mésziszapos üledékét a területen, amikor pedig a folyó nyugat felé vándorolt, a terület szárazzá vált és vastag talaj képződött. Ezen a felszínen a régészeti leletek alapján megállapítottuk, hogy az i.sz. E-IV. század között szarmaták telepedtek le. 3 1 Az ásatás területén feltárt ka31 Katona József Múzeum Régészeti Adattára 2001. 999, 2005. 1418, rám nyomainak tanulsága szerint itt tarthatták állataikat és a szomszédos buckák legelőin legeltethették. Ezt az OSL kormeghatározás eredményei is alátámasztják, hiszen a szomszédos kiemelkedésen i.sz. III. századi futóhomok-mozgást mutattunk ki. Növényi maradványok vizsgálatai alapján a kutatók kimutatták, hogy a klíma ebben az időben jóval szárazabb volt, 3 2 ami antropogén tevékenységgel együtt futóhomok-mozgás kialakulását tette lehetővé. Valószínűleg a szántás vagy az állatok taposása nyomán, esetleg túllegeltetés következtében, a csupasszá vált száraz felszíneken, a szél könnyen kifejtette eróziós tevékenységét. Ezt bizonyítja a paleotalaj feletti 60-70 cm vastag futóhomok-réteg, melynek OSL kora 1765±189 év. Később, az Árpád-korban is nagyobb népesség élt a területen 3 3 és tevékenységük komoly hatást gyakorolt a környezetre, aminek következtében ismét futóhomok-mozgás volt jellemző az i.sz. XI. században (OSL: 982±218), ami 20-30 cm vastag lepelhomokkal borította be az egykori felszínt, majd ezen, gyengén humuszos homoktalaj képződött. Ezután, a XII. század folyamán (OSL: 851 ±145) ismét homoktömegek lendültek mozgásba, amikor egy újabb 60-80 cm vastag homoklepel borította be a területet. Ezek a futóhomok-mozgások az eredeti felszínt közel 1 m-rel emelték meg az ásatások területén. Összefoglalás Az eredmények azt mutatják, hogy az érzékeny futóhomok-területek geomorfológiája jelentősen megváltozhat, ha megfelelő klimatikus feltételek állnak rendelkezésre, vagy antropogén hatás éri a területet. A vizsgált területen, a történelem folyamán többször is jellemző volt futóhomok-mozgás, aminek részben az az oka, hogy a Duna-Tisza köze a Kárpát-medence legszárazabb vidéke, és mint ilyen, a legérzékenyebb a klíma változásaira és az emberi hatásokra. Már a korábbi kutatások is feltételeztek száraz klímához köthető 1419,1463,1464 32 PERSAITS Gergő - GULYÁS Sándor - SÜMEGI Pál - IMRE Mariann 2008. 87-98. 33 Katona József Múzeum Régészeti Adattára 1985 87. 519, 2001. 997, 1040 | 452
