Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Természettudomány és régészet - Nyári Diána - Knipl István - Kiss Tímea - Wicker Erika - Természet és ember találkozása: futóhomok-mozgások az elmúlt 2000 évben Apostag környékén

Tisicum XIX.. Egykori átfolyások Szélbarázda Maradékgerinc Garmada Dűne gerincvonala I E 500 m 3. ábra: A mintavételi hely környékének geomorfológiai vázlata Abb. 3.: Geomorphologische Skizze des Untersuchungsgebietes Szarmata megtelepedésre utal a Buki-dűlő területén terepbejárás során megtalált lelőhely,

2

5 valamint az ApostagHetényi rész

2

6 és Apostag-Szilas Kelet lelőhelyeken feltárt településrészletek. Az avarok megjelenésével újra benépesült a táj, tevékenységükre, életükre bizonyíték az Apostag-Hetényi részen feltárt avar település részlete - mely az eddigi legnagyobb feltárt összefüggő avar település Bács-Kiskun megyében (mintegy 60 ház)

2

7 - továbbá a szomszédos Dunavecse területén feltárt nagy sírszámú temető. Az avar birodalom bukása után a terület a Kárpát-medencébe költöző magyarság szállásterületévé vált. 1907-ben egy XII. századi IV. István bronzpénz került az egykori Borsodmiskolci múzeum gyűjteményébe.

2

8 A falu belterületén pedig (a Bajcsy Zsilinszky utcában) egy Árpád-kori rotunda állt, melyet 1805-ben az új református templom építése során lebontottak. Jankovich Miklós 1812-es leírása szerint a rotunda 12 oldalú, 5 öl (kb. 10 m) belső átmérőjű, centrális építésű, 12 íves fülkével rendelkező templom volt. Faragott kövekből építették, s egyik kövéről Jankovich Miklós görög nyelvű felirat töredékét jegyezte fel. Minden bizonnyal bizánci mesterek által épített centrális templom lehetett.

2

9 25 Katona József Múzeum Régészeti Adattára 2005.1418 26 Katona József Múzeum Régészeti Adattára 2001.999, 2005.1463 27 Katona József Múzeum Régészeti Adattára 2005.1463 28 Katona József Múzeum Régészeti Adattára 2001.1040 29 Katona József Múzeum Régészeti Adattára 2001. 997 A régészeti vizsgálatok eredményei Apostag-Szilas Kelet lelőhelyen az M8-51. út építése előtt 2005. április-júliusban megelőző feltárást végeztünk. A lelőhely a környezetéből kissé kiemelkedő maradékgerincen helyezkedett el, az 51. sz. főutat és az Apostag-Dunaegyháza utat összekötő földút mentén. A humuszolás megkezdésekor kiderült, hogy a megszokottnál lényegesen vastagabb réteget kellett eltávolítanunk a felszínről, melynek jelentős része homok volt, vastagsága pedig helyenként elérte a 180-200 cm-t. A leletmentés során egy kb. 300x25 méteres területen feltártunk 34 szarmata árkot, 38 gödröt, 15 cölöplyukat, 3 kopolyát, 9 sírt valamint egy újkori kutat. A szarmata objektumok helyenként egymásra ásva, gyakran pedig kisebb csoportokat alkotva, igen ritkán helyezkedtek el. A feltárt terület egymástól jól elkülönülő részekre tagolódott. A Ny-i részen a „telepkerítő" árkot és állattartásra utaló objektumokat (karám árkok, kopolyák), a terület közepén az árokrendszer második részét, míg a K-i részen telepnyomokat, és temetőt bontottunk ki. Az ásatáson a néhány megszokott szabályos, méhkas alakú gödrön kívül nagyszámú sekély, amorf gödröt találtunk. A gödrökben kis mennyiségű, durva, szarmata házi kerámia volt. A feltárt terület Ny-i szélén 3 közepes méretű kopolyát bontottunk ki, melyek egymás és az állattartó karámok közelében helyezkedtek el. A 16. számú kopolya egy rossz megtartású kutyavázat és számos szarmata edénytöredéket tartalmazott. A területen többféle ároktípust sikerült elkülöníteni. Az árkok jelentős része a szarmata település állattartó részéhez tartozott (nagyméretű karámárkok, a kopolyákhoz tartozó árkok) míg 5 árok egy450