Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Természettudomány és régészet - Nyári Diána - Knipl István - Kiss Tímea - Wicker Erika - Természet és ember találkozása: futóhomok-mozgások az elmúlt 2000 évben Apostag környékén

Természettudomány és régészet | 2. ábra: A mintavételi hely környékének domborzata és a terület régészeti lelőhelyei Abb. 2.: Das Relief des Untersuchungsgebietes und die archäologischen Fundplätze m régészeti lelőhely 100 B bronzkor 99 SZ szarmaták 98 NV népvándorlás kora 97 96 95 Á Árpád-kor • mintavételi hely Apostag E 500 m A terület középső részén a Duna öntéshomokjából kifújt és felhalmozott futóhomok vonulat húzódik, melyet kisebb tengerszint feletti magasságú, alacsony reliefenergiájú, lapos területek határolnak (3. ábra). A kedvező morfológiai és természeti adottságok következtében - a Duna közelsége, áradásoktól való védettség, termékeny talaj - a terület a különböző kultúrák, népcsoportok számára megtelepedésre különösen alkalmas volt. Ezt bizonyítja - jelenlegi ismereteink szerint -, hogy a terület a rézkortól kezdve folyamatosan lakott volt. A 4 km

2 nagyságú mintaterületen három helyen végeztek régészeti ásatást, Apostag-Szilas Nyugat, Apostag-Szilas Kelet, valamint Apostag-Hetényi rész területén, a település tágabb környezetében pedig összesen 17 ismert lelőhely található. A terület régészek által csak részben kutatott, nagyobb volumenű ásatásokra csupán az utóbbi években (2004-2005) az M8-as autópálya építése kapcsán került sor. Sok a szórvány lelet, melyek terepbejárások során kerültek elő, továbbá a Katona József Múzeum adattárában találhatunk a területre vonatkozó adatokat. A mai Apostag területén emberi megtelepedés első nyomai a rézkorból származnak. A berlini Museum für Vor- und Frühgeschichte-ben őriznek két középső rézkori aranykorongot, melyek közül az egyiken „Magyarország", a másikon pedig „Apostag, Duna-Dunaföldvár mellett" lelőhelynév szerepel.

1

8 18 Bóna István valószínűsíti, hogy az utóbbi lelőhelye nem a szemközti Kisapostag, hanem Apostag. (Javarézkori aranyleleteinkről VMMK 18 Számos helyen találtak bronzkori megtelepedésre utaló nyomokat. A falu közelében, a Duna gátja mellől 2 db bronzkori edény került a Katona József Múzeumba.

1

9 Szintén a gát közelében, a Lomberi-legelő területén, földmunkák során egy bronzkori urnatemető mintegy 16-20 urnája pusztult el. A 2005. évi útépítést megelőző terepbejárás alkalmával Apostag - Buki-dűlő területén kora és középső bronzkori, kora vaskori és szarmata telepnyomok kerültek elő.

2

0 Apostag és Dunavecse határában, a Kovacsos-dűlőben késő bronzkori település maradványait,

2

1 Apostag-Szilas Nyugat területén pedig egy középső bronzkori urnatemető (Vatya kultúra I. fázis) néhány sírcsoportját tárták fel a Katona József Múzeum munkatársai.

2

2 A vaskor időszakából igen kevés leletanyag maradt fenn. 1935-ben Turnai Károly szőlőjében, szőlőforgatás során egy hólyagos bronz karperecet találtak,

2

3 továbbá a már említett Kovacsos-dűlő területén sikerült kora vaskori településnyomokat megfigyelni.

2

4 (1986) 54-55. KJMRA 2001. 1039) 19 A tárgyak Solymosi Gáspár apostagi lakostól származnak, elmondása szerint az említett területen kerültek elő. Katona József Muzeum Régészeti Adattára 2001.998 20 Katona József Múzeum Régészeti Adattára 2005.1418 21 Katona József Múzeum Régészeti Adattára 2005.1420 22 Katona József Múzeum Régészeti Adattára 2005.1465 23 Katona József Múzeum Régészeti Adattára RA 68.134 24 Katona József Múzeum Régészeti Adattára 2005.1420 449 I