Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Természettudomány és régészet - Horváth Tünde - Pattintással készült eszközök kronológiai szerepe a kora- és középső bronzkor folyamán

Tisicum XIX. mészetes ragasztóanyaggal, pl. gyantával végezhették. 2 9 A nyílhegyek filigrán, karcsú formája, erőteljes szakája arra enged következtetni, hogy olyan vadászfegyverek lehettek, ahol az állat testének minél nagyobb mértékű megóvása volt a cél (pl. prémes állatok, ritka, értékes tollú madarak). A bronzkori nyílhegyek alakja azt a célt szolgálja, hogy mi­nél mélyebben hatoljon be az állat testébe, és ott lehetőleg ereket roncsolva, halálos vérzést idézzen elő. A vér útján a vadász is könnyebben rátalálhatott zsákmányára. Kopásnyomaikat tekintve majdnem egységes jegyeket vi­selnek. Gyakori a szaka törése, amely a befoglalás és az üt­közés során elszenvedett behatások következménye, gyakori az éles hegy árvéső-pattintékszerű leválása, amely szintén hasonlóképpen keletkezhetett. A retusálásuk néha erős fűrészfogazásra emlékeztet, 3 0 ez a fűrészek kialakításánál jól ismert technika. Szlovákiai in situ megfigyelések alapján Jelsovce, Mytna Nová Ves temetkezéseiben a nyílhegyek a jobb medencecson­ton kerültek elő, egy kupacban több is (1-16 db). Feltehetően tegezben vagy szerves anyagból készült zacskóban, táskában tarthatták őket, amely a derékon függött. 3 1 Érdekes módon az íjnak nincs nyoma a temetkezésekben. A vadászok felsze­reléséből még a csuklóra erősített védőlemez maradt meg, amelyet csontból, legtöbbször azonban kőből csiszoltak, sar­kait több helyen átfúrva, hogy rögzítése könnyebb legyen. A csuklóvédő viselése megóvta a vadászt a visszacsapódó íjhúr ütésétől, égetésétől, védte a csukló fő artériáját és vénáját az esetleges sérüléstől. Ezek tükrében már nem is meglepő, hogy a nyílhegy-típus mellett a csuklóvédő gyártásának isme­rete és viselete is a vatyai kultúrához jutott (2. kép 3.). 3 2 A nyílhegy-forma igen széles körben elterjedt a Kárpát­medencei eneolitikus, kora- és középső bronzkort is megérő kultúráiban. Romániai és macedón lelőhelyekről legkoráb­29 Néhány szlovákiai leleten rajtamaradt a ragasztó nyoma: BÁTORA Jo­zef 1994.11-13. Burgáschisee-Südwest lelőhelyen ez a nyílhegytípus a nyílvessző maradványával, befoglalt állapotban került elő (Cortail­lod kultúra, Kr.e. 3800-3700). Ugyanez a típus csontból is előkerült a lelőhelyen, valószínűleg ezek voltak a "prototípusok" - JUNKMANNS, Jürgen 2001. Abb. 68, Abb. 65/4. Ugyancsak nagy számban kerültek elő a Mondsee-kultúrából: BINSTEINER, Alexander - RUPRECHTS­BERGER, Erwin 2006. Abb. 4. 6. 11, szintén helyi szarukő és radio­larit-változatokból. 30 Pl. Százhalombatta-Földvár, 87.86.5; Ludanice-Mytna Nová Ves egyes darabjai. 31 BÁTORA Jozef 1994.11-13. 32 Kakucs-Balladombról került elő egy elhasználódott, törött csuklóvédő. Oldallapjai a sarkok felé átfúrtak, de úgy, hogy a lyukak oldalai kifelé nem zártak. Minden lyukat két oldalról fúrtak. A tárgy előlapja dom­ború, hátlapja törött, de talán sík volt, egyik rövid befogó-oldala ép, és vésőél-szerúen lecsiszolt, éle felé elvékonyodó. Talán trapéz ala­kú vésőbaltából alakították át másodlagosan, vagy éppen vésőbaltát akartak belőle készíteni a csuklóvédő törése után? M.: 51x31x7 mm. 1993. VII.6., A/5/1/szelvényfal metszés, 1. szint felett, Vatya-koszideri fázis, szarukő szilánkkal együtt. Nyersanyaga: zöldpala? (2. Kép/3.) ban a Kostolac-Cotofen kultúrából, 3 3 majd a kora bronzkori Jigodin, 3 4 Glina III.-Schneckenberg kultúrákból, 3 5 szlovákiai és lengyel lelőhelyekről a késő-zsinegdíszes, 3 6 szlovákiai proto-aunjetitzi, 3 7 Nitra, 3 8, Kost'any, 3 9 Otomani 4 0 kultúrák lelőhelyeiről, majd a kora- és középső bronzkorban az Alpok­aljai Polada, 4 1 és a lengyel-ukrán területen élő Strzyzów 42 kultúrák leletanyagából ismert. A szlovákiai Mytna Nová Ves lelőhelyen a temető melletti telep anyagában számos kiinduló alapformának számító szi­lánk és befejezetlen-félkész nyílhegy is előkerült. 4 3 Hasonlóan hazánkban, Százhalombatta-Földvár 4 4 és Ceg­léd-Öregszőlők 4 5 (2. kép 2.) telepeiről ismerünk félig kész vagy rontott nyílhegyeket, az előbbit helyi, az utóbbit idegen kovából. A nyílhegytípus kifutása a koszideri korszak legvégére tehető. A korai halomsíros kultúra temetkezéseiben szin­te készletnyi mennyiségben kerültek elő Rastorf, 4 6 Wohl­de-Rockeshellen, 4 7 Baven-Bonstorferheide 4 8, Drouwen 4 9 33 Ocnita: KOPACZ Jerzy 2001. T.XI/5; Dikili Tash III, badeni kultúra: SÉ­FÉRIADÉS Michael 2001. Fig. 44. 34 Liliceni, KOPACZ Jerzy 2001. T.XI/2-3. 35 Braçov-Schneckenberg: KOPACZ Jerzy 2001. T.II/4-8; Popeçti­Nucet: ibid. T.XI/9. 36 Cífer-Pác: KOPACZ Jerzy 2001. T.LXXX/1-2; Holubice: ibid. T. XU/14­15; Krakow-Nowa Huta: ibid. T. LXXIV/2-3. 37 Bedrichovice: KOPACZ Jerzy 2001. T.XUII/2-4; Bluöina: ibid. T.XLIV/4; Ledce: ibid. T.XUV/8-9. 38 Holesov: KOPACZ Jerzy 2001. T.XLVI/3-6, 10, XLVII. T/5, 15-17, 21, 26, 28, 31-35, XLVIII. T/7-11, 23-26, 28-29, XUX. T/4-9, 16, 18, 20, 23-25; Branä: ibid. T.LIII/2-4, 6-9; Vyeapy-Opatovce: ibid. T.UII/11-12; Ludanice, Mytna Nová Ves: ibid. T.LIV/4-8. 39 Valaliky-VSechsvätych, FURMANEK et al. 1999. Abb. 7/1-6. 40 Klasszikus Otomani kultúra, 363. sír, FURMANEK et al. 1999. Abb. 18/24-28. 41 Montesei di Sero, KOPACZ Jerzy 2001. T.LVIII/9. 42 Torein, KOPACZ Jerzy 2001. T.LXIII/2-4. (4. Kép/2.). 43 BÁTORA Jozef 1994. 11-13. 44 SAX-2000, ID. No. 836, budai szarukő. 45 Krakkói júra tűzkőből, szórvány. Az Öreghegyi szórványleletek között 2 nagyrévi bögre is van, valamint RBC1-re keltezhető korai halomsíros temetkezések is. A lelet késő vatyai? DINNYÉS István 1982. (2. Kép/3.). 46 DAVID Wolfgang 2002. 6 sír. T.336/5-10: 6 db, átfúrt fenőkővel, nyél­lyukas kőbaltával és trapéz markolatlapos, 4 nit-szeges bronzkarddal, RBB1. 47 DAVID Wolfgang 2002. T.338/4: 13 db, trapéz markolatlapos, 4 nit­szeges bronzkarddal és tőrrel, lapos bronz vésőbaltákkal, nagyméretű pattintott késpengével, RBB2. 48 DAVID 2002. T. 337/7-11,12-23, 1. halom, 1. sír, trapéz markolatla­pos, 4 nit-szeges bronz karddal és tőrrel, kúpos fejű tűvel, bifaciális, nagyméretű pattintott lándzsaheggyel, és nagyméretű pattintott kés­pengével, RBB1. 49 DAVID Wolfgang 2002. T.334/8-16: RBB1, lekerekített markolatlapos, 5 nit-szeges bronztőrrel, peremes vésővel, lándzsaheggyel, spirálte­kercsekkel, pattintott késpengével, fenkővel. 416

Next

/
Thumbnails
Contents