Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Természettudomány és régészet - Füzesi András - A neolitikus településszerkezet mikroregionális vizsgálata a Tisza mentén Polgár és Tiszacsege között

Természettudomány és régészet | bizonyára pontatlan - hiszen a kiválasztott terület egy jó részét külső körülmények miatt nem sikerült megnyugtatóan átkutatni. Ugyanakkor a gyűjtőterületek összehasonlító vizsgálatával elért eredmények (körülhatárolható, közösségekhez köthető mikrorégiók) összhangban vannak más kutatók hasonló vagy részben eltérő módszerrel felállított modelljeihez. A környezetre vonatkozóan fontosak az egyes földrajzigeológiai képződmények fejlődésének (terminus ante quem) datálását lehetővé tevő régészeti megfigyelések. Elsősorban a folyókanyarok levágódásával kialakult zátonyokon fekvő lelőhelyek alkalmasak ilyen típusú keltezésre - pl. az Intameder torkolatában fekvő késő AVK lelőhelyek (50., 101. Ih.) egyértelműen igazolják, hogy a meder partján fekvő kései vonaldíszes - korai tiszai közösségek nem az élővíz, hanem a holtág miatt települtek a területre. A régészeti lelőhelyek kronológiáját, belső időrendjét illetően csak szerencsés esetben szolgáltatnak információt a terepbejárások. A Tiszacsege-lnta-dűlő és -Cserepes területén fekvő településekre felvázolt fejlődési kép egyes részleteiben feltétlen kiigazításra, pontosításra szorul, de tendenciájában alátámasztható más területek (pl. az Aldenhoven-plató) analógiáival. Összességében pedig az egyre bővülő régészeti adattárat gyarapítják a terepbejárási eredmények, hogy a múltról alkotott képünk fokozatosan részletesebbé váljon ezáltal is. 385 I