Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Természettudomány és régészet - Füzesi András - A neolitikus településszerkezet mikroregionális vizsgálata a Tisza mentén Polgár és Tiszacsege között
Tisicum XIX. közepes méretű magaslaton és annak közvetlen közelében, az Újszentmargita-Tiszacsege műút jobb oldalán gyűjtöttünk cserepeket. A környezetéből 1,5 m-re kiemelkedő domb az út másik oldalán nem folytatódik, a lelőhely keleti-délkeleti határait nem sikerült tisztáznunk. A szakáiháti - korai tiszai időszakra keltezik a lelőhelyet az alábbi töredékek: 1. vörösesbarna színű, kacsaláb alakú bütyök töredéke, 2. szürkésbarna színű, kívül fényezett, vékony falú, elvékonyodó peremű, enyhén S-profilú edény töredéke. 9. Tiszacsege - Cserepes Az Újszentmargita-Tiszacsege műút mindkét oldalán, az Inta-meder mellett húzódó magasparton 400x600 m-es területen fekszik a lelőhely. A környezet természetes adottságai alapján (északnyugati részén kisebb magaslat van, középső és déli részét egy mélyedés választja el, keleti és nyugati részét az Újszentmargita-Tiszacsege autóút vágja ketté) 4 zónára osztottuk a lelőhelyet, így a gazdag kerámiaanyag alapján belső időrendre vonatkozó megállapításokat is tehettem. A legkorábbi, AVK 1 fázisú megtelepedés a keleti és középső zónában mutatható ki. A legszebb előkerült lelet egy háromszög-fejű idol töredéke. A világosbarna-sötétszürke foltosra égetett, homokkal, kerámiazúzalékkal és szerves anyaggal soványított, 3 cm széles, 2,7 cm magas fejen benyomott, kissé ovális szemeket, keskeny bordából kialakított orrot és vékony bekarcolással jelzett szájat tüntettek fel. A kissé ferde, lapos arcél kb. 45 fokos szöget zár be a nyak tengelyével, mely közvetlenül a kissé lekerekített áll alatt törött le. Időben és térben is közeli párhuzamot jelent a Hortobágy-Zám területéről előkerült példány. Hasonló töredékek ismertek még Ebes-Vörös Csillag Tsz agyagbányája, Edelény-Borsod 2 3 és Tiszaszőlős-Aszópart 2 4 lelőhelyekről. Ugyanezt a fázist képviseli két, vörös, illetve szürke színű, nagy falvastagságú, szabálytalanul elrendezett, széles, mély bekarcolással kialakított, rövid vonalakkal (esőmintával) díszített töredék. Az AVK 2 időszakra keltezhető leletek csak az északnyugati magaslaton kerültek elő. 1. Nagyméretű, elvékonyodó peremű, rövid, egyenes nyakú, gömbtestű edény töredéke. 2. Közepes méretű, szerves anyaggal soványított edény nyak-váll részének töredéke, melynek belső oldalán lapos, kissé ívelt fogóbütyköt alakítottak ki. Az AVK 3 leletanyag a lelőhely egész területén kimutatható, míg a legkésőbbi (AVK 4) fázis csak a központi részen. Előbbihez sorolható egy elvékonyodó peremtöredék, melyet közepesen széles, mély bekarcolással díszítettek: a perem alatt azzal párhuzamos két vízszintes vonal fut, az alsóból induló egyenes, párhuzamos vonalak zegzug-motívummá állnak össze. Az adatok -146 töredék vizsgálatával - természetesen nem kizárólagos érvényűek, mindenesetre érzékeltetik a település életének folytonosságát, azon belül pedig az egyes időszakok változó intenzitását. 23 KALICZ Nándor- MAKKAY János 1977. Taf. 15.4, 85.3,186.15 24 KOVÁCS Katalin 2007. Fig. 6. 10. Tiszacsege - Sarkadi-dűló I. A lefűződött meander partján, egy kisméretű kiemelkedésen mindössze 100x130 m-es területen egy rendkívül intenzív AVK 3 lelőhelyet fedeztünk fel. A lelőhely intenzitását (feltehetőleg lepusztultságát is) jól érzékelteti, hogy e kis felületen 150-nél is több cserepet gyűjtöttünk. Ezek közül megemlítendő egy elvékonyodó, egyenes peremű, félgömb vagy gömbszelet alakú tál töredéke. Néhány csőtalpas tál külső részét - a csőtalp és tálrész találkozásánál - vízszintesen futó, egyenes karcolt vonallal hangsúlyozták, melyből ferde, egymást keresztező vonalak indulnak. Perem alatt, azzal párhuzamosan futó vonalak gyakran hullámvonalakkal kombinálva jelennek meg. Egy töredéken bekarcolt rombuszok sorakoznak egymás mellett. Egyes cserepeken a karcolt vonalakat beszurkálásokkal is kiegészítették. A Tiszadob-csoportra jellemző összetettebb motívumok is jelen vannak a gyűjtött anyagban. 11. Tiszacsege - Kis-major III. Az Inta-meder déli partján, a Debrődi-tanyától északkeletre, a magaspart mentén 450 m hosszúságban terül el a nagy intenzitású lelőhely. A leletek szóródása alapján a parttól 70 m-re lévő, félhold alakú magasabb területre is kiterjed. A lelőhely területét 5 zónára osztva vizsgáltuk. A magaspart mentén, azzal párhuzamosan, egy 15 m széles sávban, a lelőhely teljes hosszában futó, paticcsal sűrűn borított felszínt a meanderrel párhuzamosan felállított házsor maradványaként értelmezhetjük. 2 5 A leletek nagy része is e foltból került elő, ezek között kiemelkedően magas a díszített töredékek aránya. Gyakoriak a paneles díszítőelemek (sraffozott és koncentrikusan bekarcolt rombuszok, meanderdíszek), melyeket vékony bekarcolással alakítottak ki. Több csőtalpas edény töredéke mellett egy enyhén S-profilú, vékonyfalú edény is előkerült. A nagy mennyiségű korai Tisza-anyagban felbukkanó szakáiháti töredékek a telep kialakulási fázisához köthetők. 12. Tiszacsege - Inta-dűlő I. A háromszög alakú plató középső, északkeleti részén 8-900 m hosszan elterülő lelőhely mind az Inta-meder, mind a dűlő belső területén futó természetes mélyedés mellett elnyúlik 100-150 m szélességben, a középső sáv legmagasabb zónájában. Pontosabb keltezést lehetővé tevő töredékeket a terület keleti harmadában találtunk. A pelyvás soványítású, nagy falvastagságú kerámia mellett jelentős számban fordulnak elő vékony falú, kívül vagy belül fényezett felületű cserepek is. Külön megemlítendő töredékek: 1. felhúzott, ívelt peremű edénytöredék; 2. elvékonyodó peremű, félgömb vagy gömbszelet alakú tál töredéke; 3. bikónikus edény enyhén ívelt hastöredéke; 4. derékszögben megtört könyökfül 25 Egymáshoz közeli épületekből álló házsorok a Tisza-Herpály-Csőszhalom komplexumon belül a tiszai kultúrára jellemzőek. Ilyen településrészletek ismertek Hódmezővásárhely-Kökénydomb és Öcsöd-Kováshalom telijeiről (KALICZ Nándor- RACZKY Pál 1990/b 19.). | 380
