Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Természettudomány és régészet - Füzesi András - A neolitikus településszerkezet mikroregionális vizsgálata a Tisza mentén Polgár és Tiszacsege között

Tisicum XIX. közepes méretű magaslaton és annak közvetlen közelében, az Újszentmargita-Tiszacsege műút jobb oldalán gyűjtöttünk cserepeket. A környezetéből 1,5 m-re kiemelkedő domb az út másik oldalán nem folytatódik, a lelőhely keleti-délkeleti határait nem sikerült tisztáznunk. A szakáiháti - korai tiszai időszakra keltezik a lelőhelyet az alábbi töredékek: 1. vörö­sesbarna színű, kacsaláb alakú bütyök töredéke, 2. szür­késbarna színű, kívül fényezett, vékony falú, elvékonyodó peremű, enyhén S-profilú edény töredéke. 9. Tiszacsege - Cserepes Az Újszentmargita-Tiszacsege műút mindkét oldalán, az Inta-meder mellett húzódó magasparton 400x600 m-es területen fekszik a lelőhely. A környezet természetes adott­ságai alapján (északnyugati részén kisebb magaslat van, középső és déli részét egy mélyedés választja el, keleti és nyugati részét az Újszentmargita-Tiszacsege autóút vágja ketté) 4 zónára osztottuk a lelőhelyet, így a gazdag kerámi­aanyag alapján belső időrendre vonatkozó megállapításokat is tehettem. A legkorábbi, AVK 1 fázisú megtelepedés a ke­leti és középső zónában mutatható ki. A legszebb előkerült lelet egy háromszög-fejű idol töredéke. A világosbarna-sö­tétszürke foltosra égetett, homokkal, kerámiazúzalékkal és szerves anyaggal soványított, 3 cm széles, 2,7 cm magas fejen benyomott, kissé ovális szemeket, keskeny bordából kialakított orrot és vékony bekarcolással jelzett szájat tün­tettek fel. A kissé ferde, lapos arcél kb. 45 fokos szöget zár be a nyak tengelyével, mely közvetlenül a kissé lekerekített áll alatt törött le. Időben és térben is közeli párhuzamot jelent a Hortobágy-Zám területéről előkerült példány. Hasonló töre­dékek ismertek még Ebes-Vörös Csillag Tsz agyagbányája, Edelény-Borsod 2 3 és Tiszaszőlős-Aszópart 2 4 lelőhelyekről. Ugyanezt a fázist képviseli két, vörös, illetve szürke színű, nagy falvastagságú, szabálytalanul elrendezett, széles, mély bekarcolással kialakított, rövid vonalakkal (esőmintával) dí­szített töredék. Az AVK 2 időszakra keltezhető leletek csak az északnyugati magaslaton kerültek elő. 1. Nagyméretű, elvékonyodó peremű, rövid, egyenes nyakú, gömbtestű edény töredéke. 2. Közepes méretű, szerves anyaggal so­ványított edény nyak-váll részének töredéke, melynek belső oldalán lapos, kissé ívelt fogóbütyköt alakítottak ki. Az AVK 3 leletanyag a lelőhely egész területén kimutatható, míg a legkésőbbi (AVK 4) fázis csak a központi részen. Előbbihez sorolható egy elvékonyodó peremtöredék, melyet közepesen széles, mély bekarcolással díszítettek: a perem alatt azzal párhuzamos két vízszintes vonal fut, az alsóból induló egye­nes, párhuzamos vonalak zegzug-motívummá állnak össze. Az adatok -146 töredék vizsgálatával - természetesen nem kizárólagos érvényűek, mindenesetre érzékeltetik a település életének folytonosságát, azon belül pedig az egyes idősza­kok változó intenzitását. 23 KALICZ Nándor- MAKKAY János 1977. Taf. 15.4, 85.3,186.15 24 KOVÁCS Katalin 2007. Fig. 6. 10. Tiszacsege - Sarkadi-dűló I. A lefűződött meander partján, egy kisméretű kiemelke­désen mindössze 100x130 m-es területen egy rendkívül in­tenzív AVK 3 lelőhelyet fedeztünk fel. A lelőhely intenzitását (feltehetőleg lepusztultságát is) jól érzékelteti, hogy e kis felületen 150-nél is több cserepet gyűjtöttünk. Ezek közül megemlítendő egy elvékonyodó, egyenes peremű, félgömb vagy gömbszelet alakú tál töredéke. Néhány csőtalpas tál külső részét - a csőtalp és tálrész találkozásánál - vízszin­tesen futó, egyenes karcolt vonallal hangsúlyozták, melyből ferde, egymást keresztező vonalak indulnak. Perem alatt, azzal párhuzamosan futó vonalak gyakran hullámvonalakkal kombinálva jelennek meg. Egy töredéken bekarcolt rombu­szok sorakoznak egymás mellett. Egyes cserepeken a kar­colt vonalakat beszurkálásokkal is kiegészítették. A Tisza­dob-csoportra jellemző összetettebb motívumok is jelen vannak a gyűjtött anyagban. 11. Tiszacsege - Kis-major III. Az Inta-meder déli partján, a Debrődi-tanyától északkelet­re, a magaspart mentén 450 m hosszúságban terül el a nagy intenzitású lelőhely. A leletek szóródása alapján a parttól 70 m-re lévő, félhold alakú magasabb területre is kiterjed. A lelőhely területét 5 zónára osztva vizsgáltuk. A magaspart mentén, azzal párhuzamosan, egy 15 m széles sávban, a lelőhely teljes hosszában futó, paticcsal sűrűn borított fel­színt a meanderrel párhuzamosan felállított házsor marad­ványaként értelmezhetjük. 2 5 A leletek nagy része is e foltból került elő, ezek között kiemelkedően magas a díszített töre­dékek aránya. Gyakoriak a paneles díszítőelemek (sraffozott és koncentrikusan bekarcolt rombuszok, meanderdíszek), melyeket vékony bekarcolással alakítottak ki. Több csőtal­pas edény töredéke mellett egy enyhén S-profilú, vékonyfalú edény is előkerült. A nagy mennyiségű korai Tisza-anyagban felbukkanó szakáiháti töredékek a telep kialakulási fázisához köthetők. 12. Tiszacsege - Inta-dűlő I. A háromszög alakú plató középső, északkeleti részén 8-900 m hosszan elterülő lelőhely mind az Inta-meder, mind a dűlő belső területén futó természetes mélyedés mellett el­nyúlik 100-150 m szélességben, a középső sáv legmagasabb zónájában. Pontosabb keltezést lehetővé tevő töredékeket a terület keleti harmadában találtunk. A pelyvás soványítású, nagy falvastagságú kerámia mellett jelentős számban for­dulnak elő vékony falú, kívül vagy belül fényezett felületű cserepek is. Külön megemlítendő töredékek: 1. felhúzott, ívelt peremű edénytöredék; 2. elvékonyodó peremű, félgömb vagy gömbszelet alakú tál töredéke; 3. bikónikus edény eny­hén ívelt hastöredéke; 4. derékszögben megtört könyökfül 25 Egymáshoz közeli épületekből álló házsorok a Tisza-Herpály-Csősz­halom komplexumon belül a tiszai kultúrára jellemzőek. Ilyen telepü­lésrészletek ismertek Hódmezővásárhely-Kökénydomb és Öcsöd-Ko­váshalom telijeiről (KALICZ Nándor- RACZKY Pál 1990/b 19.). | 380

Next

/
Thumbnails
Contents