Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Természettudomány és régészet - Füzesi András - A neolitikus településszerkezet mikroregionális vizsgálata a Tisza mentén Polgár és Tiszacsege között

Természettudomány és régészet Füzesi András A neolitikus településszerkezet mikroregionális vizsgálata a Tisza mentén Polgár és Tiszacsege között A tanulmány alapját 2002-2004-ben a Tisza-mentén, Polgár és Tiszacsege között végzett terepbejárások képezik. A terepen gyűjtött régészeti adatokat földrajzi-térképészeti adatokkal kiegészítve állt össze a terület neolit fejlődését vizsgáló elemzés. A mikroregionális jelleg lehetőséget biztosított az általános érvényű modellek mikroszintű alkalmazásának vizsgálatára. Terepbejárás A terepbejárás során a Polgár és Tiszacsege közötti, Tisza-menti régiót vizsgáltam. A területet nyugatról a Tisza, keleten a Hortobágy egykor vízjárta vidékei határolják. Északdéli irányban 15 km hosszú, helyenként 6-9 km széles, egy jelentős része időszakosan vízzel borított. A régió nagysága és földrajzi adottságai miatt szükségessé és lehetővé vált a bejárandó részek pontosabb körvonalazása. Ehhez a folyószabályozás előtti 1. katonai felmérés és modern térképek (1:10.000-es topográfiai térkép, geológiai térkép, űrfelvételek), valamint ismert régészeti adatok (elsősorban topográfiai munkák)

1 képezték az alapot.

2 E komplex topográfiai-geográfiai adatsor (Geographical Information System - GIS) nemcsak a földrajzi környezet és a régészeti adatok viszonyának tisztázásában, hanem (paleobotanikai adatokkal kiegészítve) az őskörnyezet rekonstrukciójában, ezáltal az egykori gyűjtőterületek elemzésében is nagy segítséget jelentett.

3 A ténylegesen bejárható területek arányát csökkentették a beépített telkek, a Polgár és Folyás térségében létesített halastavak, főként a magas ártér peremén fekvő erdők és mára nagyrészt gondozatlanná vált rétek. Fedett területeken csak néhány esetben kíséreltük meg lelőhelyek azonosítását, azokon a helyeken, ahol a domborzati viszonyok azt indokolttá tették (3/a-b ábra).

4 1 KALICZ Nándor 1957.; NAGY Emese Gyöngyvér 2005. 2 Vö. P. FISCHL Klára 2004. 81-84. 3 A GIS széleskörű szakmai alkalmazása számos részterületen eredményes - nem utolsósorban a lehetséges régészeti lelőhelyek előrejelzésében. Vö; KUNOW, Jüngen - MÜLLER, Johannes 2003. 4 A terepi munka során és az értékelésnél a Jankovich B. Dénes által megfogalmazott irányelveket követtem (JANKOVICH B. Dénes 1993. 7-29.). Földrajzi környezet

5 A kiválasztott mintegy 110 km

2-nyi terület földrajzi szempontból két kistáj határán fekszik. Nyugati szegélye a Borsodi-ártér, keleti fele a Hortobágy része.

6 Geológiai szempontból sokrétű, ám mégis egységes mikrorégiót alkot (2. ábra). Középső, kiemelkedő részét pleisztocén korú képződmények alkotják, melyeket szinte minden oldalról holocén kori, a Tisza által kialakított, alluviális talajokkal jellemezhető, ártéri vagy rossz lefolyású területek határolnak. A korábban kialakult központi rész alakja egy háromszögre emlékeztet, melynek jelentős hányada egész évben ármentes térszínnek számít, keleti harmada azonban fokozatosan süllyed a magas talajvízszint alá. A régióban a pleisztocén korú agyagos folyóvízi üledékek vannak túlsúlyban, melyek az Északi-középhegység területéről induló Sajó és Hernád hordalékkúpjaihoz tartoztak. A folyóvízi hordalék további, szél és víz által történt alakításának eredményei a nagyobb összefüggő tömbökben jelentkező löszfelszínek.

7 A térség negyedidőszaki fejlődésének meghatározója a Tisza folyásának megváltozása. Az Alföld keleti pereméről nyugatra vetődött folyó először a Hortobágy területén alakított ki kezdetleges medreket, majd kb. 20.000 évvel ezelőtt elfoglalta a maival hozzávetőlegesen megegyező medrét.

8 A holocén ártér peremén a pleisztocén felszíneket nagyméretű meanderek tagolják. Ezek a folyó életének korai, atlanti periódusához tartoznak, míg a szubboreális fázisban új ártér (az ún. tiszai árok, más néven alacsony ártér) képződött, mely a korábbit (magas ártér) nem pusztította el teljesen.

9 Sümegi Pál (Polgár környéki kutatásai alapján) az egyes mederperiódusokat a Felső-Würm, késő glaciális és holocén időszak5 A földrajzi környezet bemutatásához használt geológiai térkép a Magyar Földtani Intézet adatbázisából származik: www.mafi.hu/mafi/ hu/node/9. Az alkalmazott talajtani kódok feloldása a következő: az első csoport az üledékképződés típusát jelöli - f=folyóvízi, e=eolikus, h=hidroeolikus, l=tavi üledék; a középső csoport a képződés idejét adja meg - Qp3=felső pleisztocén, Qh1=óholocén, Qh2=újholocén; az utolsó csoport az üledék minőségét, szemcseméret alapján a=agyag, al=iszap (aleurit), h=homok, lh=löszös homok, il=infúziós lösz. Speciális, a vizsgált területen csak kis foltokban, elszórtan jelentkező típus a futóhomok (e_Qp3h). 6 MAROSI Sándor-SOMOGYI Sándor 1990.174-178., 204-209. 7 BORSY Zoltán 1989. 215.; MIKE Károly 1991. 203-206. ábra; SHERRATT, Andrew 1982. 290-291., Fig. 3. 8 MIKE Károly 1991. 202, 207. ábra 9 NOWAK, Marek 1997. 21-22. 377 I