Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Kelemen Angéla - Egy Árpád-kori településrészlet ismertetése Szolnok-Alcsi-sziget lelőhelyről

Régészettudomány KELEMEN An

gela Egy Árpád-kori településrészlet ismertetése Szolnok-Alcsi-Sziget lelőhelyről

1 1. Földrajzi leírás, a leletmentés körülményei Szolnok határában, az Alcsi-sziget nevű határrészen a 4-es út építése során anyagnyerőhelyet jelöltek ki. A homokkitermelés megkezdése után értesítették a Damjanich János Múzeumot, hogy egy lelőhelyet bolygattak meg. A bolygatás eredményeként a lelőhely nagy része elpusztult, de még sikerült a területen egy Árpád-kori településrészletet és egy kelta teleprészietet feltárni. A leletmentést Madaras László vezette, a munkában részt vettek Cseh János, Kertész Róbert és Polgár Zoltán régészek is.

1 A lelőhely Szolnok és Szajol határban a Tisza egyik, patkó alakú holtágának belső ívén, annak egy magas partján helyezkedik el. A lelőhely északi határát a 4-es főút, déli határát egy ér képezi, mely körülöleli a területet.

2 (1. kép) A Damjanich János Múzeum ásatása alkalmával öt késő vaskori ház került feltárásra az Árpád-kori objektumokon kívül. Az Árpád-kori település objektumai a lelőhely déli részén helyezkedtek el egy csoportban. A feltárt kb. 100 X 75 m-es felületen négy Árpád-kori ház és egy biztosan Árpád-kori 1. kép: A lelőhely elhelyezkedése. Abb. 1.: Die topographische Lage des Fundplatzes 1 DJM Rég Ad 1309-2002., CSEH János - POLGÁR Zoltán 1996. 27-28. 2 A lelőhely már a XX. század elején ismert volt a kutatók számára. Hild Viktor naplójában többször is szerepel a terület. A Szolnok-szajoli út építésekor a kubikosok több fémtárgyat találtak, köztük két kígyófejes bronz karperecet, fülbevalókat, hajkarikákat, bronz pitykéket, ezüst gyűrűt, gyöngyöket. Ugyanakkor Hild Viktor tulajdonába jutott a területről egy kis korongolt korsó is, mely formája és jegyei alapján lehetett Árpád-kori is. A leírásban az is szerepel, hogy az útépítés kapcsán egy soros temetőt bolygattak meg ezen a területen. A jegyzetek szerint a bolygatás észlelése után a főmérnök értesítette a Nemzeti Múzeumot, majd 1906-ban a Nemzeti Múzeum segédőre Dr. Mahler Ede ásatást kezdett a területen, melynek során kb. 20 sírt tárt fel. De Hild véleménye szerint elég felületesen, mert az út további munkálatai alkalmával is kerületek elő leletek. STANCZIK Ilona 1975.161-164. M 1:500 SZOLNOK-ALCSI-SZIGET ÖSSZESÍTŐ PELSZIHRAJZ 2. kép: Áttekintő felszínrajz. Abb. 2.: Planumszeichnung árok került elő. A feltárás során több árkot is megfigyeltek a régészek, de ezek leletek híján nem voltak datálhatok. Jelen dolgozat témája az Árpád-kori település részlet bemutatása.

3 (2. kép) 2. Objektumleírások 2. objektum (3. kép) Lekerekített sarkú, szabályos négyzet alakú, kissé földbemélyített ház, délkeleti sarkában kemencével. Lakógödrének oldalai 380 X 260 cm hosszúak. A ház mélysége a nyesett felszíntől mérve 35-52 cm. Az „a" jelű kemence (4. kép) boltindítását és keményre égett kb. 72 cm átmérőjű sütőfelületét tárták fel. A sütőfelület alatt 5-10 cm vastagon agyagréteget 3 Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy megköszönjem Polgár Zoltánnak, hogy az ásatás Árpád-kori anyagát közlésre rendelkezésemre bocsátotta. 339