Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Anders Alexandra - Késő neolitikus női viselet rekonstrukciója a Polgár-Csőszhalom-dűlőben feltárt sírok alapján
Régészettudomány részletesebben elemeztük a temetési szokásokat, 4 8 most csak azokra a megfigyeléseinkre térünk ki, melyek kapcsolatba hozhatók a női viselettel.) A 102 sírból 53 volt női temetkezés és ezekből 33 volt ellátva melléklettel és/vagy viseleti tárggyal. A Polgár-Csőszhalom-dűlőben napvilágra került sírok több szempontból is kiváló lehetőséget adnak a viseletrekonstrukció elkészítéséhez. Meglehetősen nagy esetszámról van szó, mely megengedi bizonyos elemek általánosítását. A feltárási dokumentáció is pontosan rögzítette az egyes tárgyak elhelyezkedését és így sokszor akár a gyöngyök felfűzési sorrendjét is követni lehetett. Viseleti rekonstrukciónk elkészítéséhez a „leggazdagabb" női sírt választottuk ki, azaz azt a temetkezést, melyből a legtöbb melléklet és viseleti tárgy került elő (1. kép). A 836. objektumszámú, szokatlanul nagyra és mélyre ásott sírban egy 51-57 év körüli, Maturus korú nő feküdt, 4 9 valószínűleg koporsóban. Haján nagyméretű Spondylus gyöngyökből fűzött, kétsoros füzért viselt, melyet középen néhány nagyobb, ellenkező elhelyezésű gyöngy fogott össze. Nyakában nagyméretű Spondylus gyöngyökből álló lánc volt, melynek középső részét váltakozva felfűzött kisebb Spondylus gyöngyök és átfúrt, valódi szarvas szemfogak alkották. Jobb- és bal felkarján három-három Spondylus karperecet viselt, jobb kezének egyik ujján egyszerű csontgyűrű volt. Derekát - közvetlenül a medence fölött - hengeres Spondylus gyöngyökből készült lánc övezte, középen két nagyobb, hordó alakú gyönggyel. Bal lábfejénél néhány apró, hengeres kagylógyöngy került elő. A hölgyet gazdag öltözetben, mellékletekkel bőségesen ellátva indították túlvilági útjára-arca elé vörös okkerrel, Spondylus- és szarvasszemfog gyöngyökkel teli zacskót helyeztek, valamint koporsójába még egy kisebb edényt és két csonteszközt tettek. 5 0 Természetesen ezek az adatok még nem lettek volna elegendőek a rekonstrukció megrajzolásához, hiszen ahhoz, hogy elképzelésünk közelítsen az eredeti valósághoz, sok részlettel még ki kellett egészíteni. Ezen részleteket azonban jobbára csak különböző párhuzamok alapján valószínűsíthetjük, közvetlen bizonyítékunk egyikre sincs. Ruhája szinte semleges, egyszerű vonalú; a hangsúly inkább az anyagán és díszítésében van. Jóllehet a legtöbb rekonstrukciós elképzelés állati bőrökbe öltözteti az újkőkori embereket is, a szakirodalmi adatok a szövés-fonás magas szintű ismeretéről és használatáról tanúskodnak. 5 1 Esetünkben a karperecek átmérője és az övlánc kerülete is vékonyabb anyagot valószínűsít. Az egyszerű álló szövőszéken 48 RACZKY, Pál - ANDERS, Alexandra 2006., ANDERS, Alexandra NAGY, Emese 2007. 49 K. Zoffmann Zsuzsanna meghatározása. 50 RACZKY, Pál - ANDERS, Alexandra 2006. 28-29, Fig. 5. 51 BARBER, Elizabeth Wayland 1991.133-134. RICHTER Éva 2005,127133. A szövés-fonás ausztriai neolitikus emlékeire vonatkozó összefoglalást lásd: GRÖMER, Karina 2006. előállított textíliába színes mintákat is szőhettek 5 2 - képzeletbeli kelménket a polgár-csőszhalmi lelőhely kerámiáin leggyakrabban előforduló rombuszmintákkal 5 3 díszítettük és vörösre festettük. Az edényeken az eredeti festés színe fekete vagy sötétbarna árnyalatú lehetett, 5 4 mégis a sírokban gyakran előforduló okkerfestés és -rögök miatt az élet és a vér színét, a vöröset választottuk. Az öv alatti területet szintén vörös színnel hangsúlyoztuk. A koponyán előkerült gyöngysort csak ráhelyeztük hajára, nem foglaltuk bele valamiféle fejfedőbe vagy hajhálóba, bár tágabb környezetből erre is találtunk volna párhuzamokat. 5 5 A lábfejnél lévő néhány gyöngyöt lábbeli díszítéseként értelmeztük, de hogy ez inkább csizmára vagy puhatalpú, esetleg saruszerű cipőre került-e, ezt nem tudtam eldönteni. 5 6 (2. kép) Éppen így a hajviselet is kérdéses maradt, annak ellenére, hogy az egyik PolgárCsőszhalom-dűlőben előkerült kis emberábrázoláson 5 7 látható, kis lencse formájú bütykökkel megformált díszítést Jens Lüningék apró csavart copfocskákként értelmezték. 5 8 A Polgár-Csőszhalom-dűlőben feltárt többi sír nem volt ilyen gazdag viseleti tárgyakban, mégis az előbbiekben felrajzolt kép többé-kevésbé igaz lehetett a közösség tagjainak viseletére is. 5 9 Leggyakoribb a különböző típusú gyöngyökből fűzött nyaklánc viselete (42%) és úgy tűnik, hogy az övlánc is általánosnak tekinthető, különösen az Aduitus korú nők esetében (60%). Spondylus karperecek nem kerültek elő nagy számban, viseletük mégis jellemző a lelőhelyre; 5 női sírból 14 db látott napvilágot, a legtöbb esetben a felkarról. Jóval kisebb számban ismerünk csontgyűrűket (összesen hármat) és hajdíszre is csak egyetlen másik sírból van adatunk; itt a fej hátsó részét ékesítette a gyöngyökből és kagylókból fűzött háromsoros füzér. 6 0 Összegzés Aszódon 6 1 kívül sajnos nem rendelkezünk hasonló esetszámú összesítő anyaggal az alföldi késő neolitikum többi lelőhelyére vonatkozóan, de a közlések alapján mégis egy meglehetősen egységes kép bontakozik ki előttünk, legalábbis ami a sírokban megmaradt leletanyagot illeti. A női viselet legnagyobb részét a különböző anyagú Spondylus szarvas-szemfog és utánzata, márvány és ritkán réz - gyöngyökből fűzött haj- vagy fejdíszek, nyaklánc52 Vö.: BARBER, Elizabeth Wayland 199! 144. az ún. irgenhauseni „brokát" példáján, valamint RICHTER Éva 2005.132. 53 SEBŐK, Katalin 2005.109,112, Fig. 7. 54 RACZKY Pál - SÁNDORNÉ KOVÁCS Judit 2009. 55 Pl. Aiterhofen: NIESZERY, Norbert 1995. 19!, LÜNING, Jens 2005c. 227-228 56 Ezúton is köszönöm Nagy Katalin kérdéseit és rajzát. 57 SEBŐK, Katalin 2005. Fig. 5.1. 58 LÜNING, Jens 2005c. 382, Bild 382. 59 ANDERS, Alexandra - NAGY, Emese Gyöngyvér 2005. 84-86. 60 RACZKY Pál et al. 1997. 61 KALICZ Nándor 1985. 33
