Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Madaras László - Adalékok a kettős temetkezések egyik változatának értelmezéséhez

Tisicum XIX. A ló mellékletei: Egyenes talpú, hurkosfülű kengyelpár (1. kép 13.) - a ló mindkét oldalán egy-egy. Oldalpálcás vas zabla (1. kép 12.) a ló „szájában". Nagyméretű vas hevedercsat (1. kép 11.) - a kengyel felett.

4 A másik sír Jászberényben a Disznózug nevű határrészen került elő a 34. sírban. (3-4. kép) A sír leírása: (5. kép) Kettőssír. M: -80, H: 220, Sz: 90-95. A férfi váz hossza: 170, a női váz hossza: 165 cm. Mindkét váz nyújtott helyzetben a hátán feküdt. A női váz a férfi váz bal oldalán feküdt. A két koponyát egymás felé fordították a temetéskor, a medencékben levő két kéz egyértelműen egymáson feküdt. Tájolás: ÉNy - DK 320°. A vázak bolygatatlanok. Mellékletek: Egyélű, egyenes vaskés a tok és a nyél famaradványaival. - a férfiváz jobb alkarcsontjainak alsó végénél. A női váznak nem volt melléklete.

5 A két sír között jó néhány hasonlóság fedezhető fel. Mindenekelőtt az, hogy a halottakat egy nagy közös koporsóban temették el. Mindkét esetben a férfi került a jobb, a nő pedig a bal oldalra a síron belül. Végül, de nem utolsó sorban mindkét esetben olyan pozícióban kerültek eltemetésre (a fejek egymás felé fordítva, úgy, hogy az arcok összeértek, a kezek a medencében egymáson, magyarán „fogták egymás kezét"), amely azt sugallja, hogy az eltemetett halottak között életükben szoros kapcsolat volt. Mert ne feledjük el, hogy a sírban lévő helyzetet azok a közvetlen hozzátartozók hozták létre, akik pontos információkkal rendelkeztek az elhunytak életéről. További hasonlóság immár a temetők között is megállapítható. Mindkét temetőt valamikor a VII. század utolsó harmadában és a VIII. század első felében használták. Mindkét közösség a griffes-indás kultúra - jobb szó híján - köznépéhez tartozott. Jellegzetes falusi temetők ezek. Ugyanakkor a különbségeket is ki kell hangsúlyoznunk. A Szentes-kajáni sír egy, a közösségen belül „gazdag temetkezés", melyet mind a férfi, mind a nő mellékletei igazolnak, ráadásul lovas temetkezés. A Jászberény-disznózugi síregyüttes kifejezetten „szegény mellékletekben", hiszen mindössze egyetlen vaskés került elő belőle. Tehát a köznépi, falusi temetőket használó közösségek különböző szociális rétegéhez tartozó sírok hasonló módon történő temetkezési szokását rögzíthettük ezekben az esetekben. A kettős és a többes temetkezések szinte minden avarkori temetőben előfordulnak. Legutóbb Tomka Péter foglalta össze mindazon eredményeket, melyeket a nemzetközi és a magyar kutatás elért a kérdésben. Dolgozata felment 4 KOREK József 1943. 41-42; 18. kép és XXXIV. T. 1-45; XXXV. T. 1-17.; MADARAS László 1991. 25-26. és 38.1.1-13; 39. t. 1-3. 5 Jászberény-Disznózugban 2007-ben tártunk fel közel száz avarkori sírt. A temető teljes dokumentációja a szolnoki Damjanich János Múzeumban található. bennünket az irodalmi előzmények áttekintésétől, hiszen ott bőséges irodalmi hivatkozás található.

6 Minket itt és most azok az eredmények érdekelnek, melyek azokra a kettős temetkezésekre vonatkoznak, melyekben férfi és nő nyugszik. Általában két nézet uralkodik a kettős temetkezések hátteréről. „Vagy rituális gyilkosságra gyanakodnak (fő halottat követi a sírba asszonya, kísérete, szolgája-szolgálója, anyát gyereke vagy éppen fordítva gyerekét az anya), vagy többékevésbé véletlenül bekövetkezett egyidejű halálesetre gondolnak (egyidőben meghalt rokonok, közeli hozzátartozók, a halál okaként elsősorban járványt, betegséget feltételezve). .. .A leghihetőbb, legelterjedtebb nézet szerint a közös sírba temetettek azért kerülnek egymás mellé, mert az amúgy az életben is szoros kapcsolatban álló személyek véletlenszerűen - egy időben (közel egy időben) haltak meg. A halál oka persze különböző lehet (leginkább betegségre, azon belül is járványra szokás gondolni)."

7 A Szerző felhívja a figyelmünket arra, hogy külön kell kezelni azokat a sírokat, melyekben a halottakat egy, közös koporsóban temetik el, s azokat az eseteket, melyekben a halottak különálló koporsókban kerültek elhantolásra.

8 6 TOMKA Péter 2003.11-56. 7 TOMKA Péter 2003.14-17. 8 TOMKA Péter 2003. 20-23. | 336 5. kép: Jászberény-Disznózug, 34. sír rajza Abb. 5.: Jászberény-Disznózug, Zeichnung des Grabes Nr. 34.