Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Ilon Gábor - Egy kora vaskori bronz hosszúkard a Dunántúlról

Régészettudomány ILON Gábor Egy kora vaskori bronz hosszúkard a Dunántúlról A rövid írásom témáját képező kard Horváth Károly borsosgyőri

1 (Veszprém megye) lakos, nyugalmazott általános iskolai történelem tanár tulajdonában volt 1995 májusában, amikor a kemeneshőgyészi avar kori temető

2 feltárása kapcsán lakásán jártam. Megmutatta, majd két napra elvihettem a múzeumba, így lerajzoltathattam.

3 A kard előkerülési körülményeiről csak ennyit árult el: a Dunántúlon találták és egy hajdani tanítványa ajándékozta neki. Sem a tulajdonos, sem a kard további sorsáról azóta nem tudok. A tárgy leírása Bronzkard. A középütt enyhén kiszélesedő markolaton négy

4, a vállon pedig két nitszeg helye látható. A markolatlap vége hiányzik. A penge a vállnál 65, a legszélesebb részén 40 mm. Hossza a markolattal: 785 mm. (1. ábra) Funkció Lovon vagy kocsin harcoló katona hosszú, vágó fegyvere

5, ezért súlypontja - azaz a legszélesebb pengerész - az alsó harmad felső részén van. Elképzelhető, hogy a harcosok között vezető szerepet játszó fegyverzetéhez tartozott, szemben a rövid karddal (Gündlingen-i típus) küzdő tömegekkel. Keltezés A Hallstatt-kori markolatnyújtványos bronz kardok csoportjába sorolható. A markolatlap vége ugyan hiányzik, ennek ellenére a vitatott

6 eredetű és kronológiai helyzetű Mindelheim-i alaptípusú kardok egyikének vélem. Azok hossza ugyan 830 - 940 mm, de ne feledjük: a mi példányunk markolata hiányos. Az összes ismert példány - beleértve a Wels-Pernau-i és Bubesheim-i variánsokat is - között csak kettő olyan található, amelynek markolata négy nitszeges volt. Mégpedig: Hallstatt 607. sírja (Oberösterreich, Ausztria - Mindelheim alaptípus) és Wertheim szórvány (BadenWürtemberg, Németország - Wels-Pernau-i variáns)

7 kardja ilyen. A kora vaskor elején, a Hallstatt C periódusban

8 használták. Elterjedés A Mindelheim-i alaptípus példányai Ausztriában, Németországban, Csehországban, Franciaországban, Dániában, Svédországban és Norvégiában találhatók meg. A Wels-Pernau-i variáns darabjai Ausztria, Németország, Csehország, Románia (Erdély) és Dánia területéről ismertek.

9 A kard Dunántúlon történő - amennyiben az adatközlés hiteles - előkerülése tehát nem igazán meglepő, hiszen egy logikusan feltételezhető hiátust tölt ki, ugyanakkor új, fontos információt jelent. Mégpedig: topográfiai helyzete miatt a Wels-Pernau-i variáns újabb és első magyarországi példányának tartom. Ezáltal árnyalja az eddig ismert dunántúli Hallstatt-hosszúkardok (bronzból készült: „Dombóvár?", vasból készült: Doba, Dorog)

1

0 által megrajzolt képet. 1 Dákai u. 8/b 2 ILON Gábor 1996. 85. 3 A rajzot UGHY István (1995), RADICS András (2009) készítették. 4 Ezek nem azonos átmérőjűek. 5 COWEN, John David 1955. 99-100, 113, SCHAUER, Peter 1971. 16, 196-197. 6 COWEN, John David 1955. 97-100,109, SCHAUER, Peter 1971. 213215, 7 SCHAUER, Peter 1971. 193, 195, Taf. 92, 94. 606, Taf. 95. 617. 8 COWEN, John David 1955.100,109,113, SCHAUER, Peter 1971.197198, 214, Abb. 2, TORBRÜGGE, Walter 1991. 383, Tab.1. 9 SCHAUER, Peter 1971.193-195,198. 10 KEMENCZEI Tibor 1991. 68-70, Taf. 61. 270-274, TORBRÜGGE Walter 1991. 1. térképén (11 melléklet) a „Dombóvári?" bronz kard az őrzési helye (Veszprém) szerint szerepel. 319 |