Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Szathmári Ildikó - Megjegyzések a bronzkori háztartások edénykészletéről
Tisicum XIX. A füzesabonyi telepen a nagyméretű tárolóedényeknek több változata fordul elő (1. kép 1-5). A körülbelül 60-80 cm magas, 40-70 liter űrtartalmú edények funkciója az óriás méretük, valamint a korom- és égésnyomok teljes hiánya miatt egyértelműen a hosszabb-rövidebb idejű tárolás lehetett. Formájuk és felépítésük annyira eltér egymástói, hogy valószínű más-más jellegű élelmiszerkészletet (terményt, szilárd élelmet, folyadékot) tartottak bennük. Szinte mindegyik közös jellemzője az edények szájnyílásához, illetve has átmérőjéhez viszonyított kisméretű alj-része, ami az egész edényt meglehetősen instabillá teszi. Véleményem szerint a megtöltött, így még nehezebb súlyú edényeket csak körbe kitámasztva vagy még inkább, részben a földbe beleásva használhatták. A tárolóedények gyakori formája a széles szájú, magas fazekak óriás méretű változata (1. kép 1). A megvizsgált darabok 50 liter körüli űrtartalmúak. A meglehetősen mély (65-70 cm) edények nagyobb mennyiségű szilárdabb élelem (termény, gyümölcs, stb.) valószínű rövidebb távú tárolására szolgáltak, hiszen a körülbelül 40 cm átmérőjű széles szájon keresztül az edény tartalma könnyen hozzáférhető volt. Ugyanakkor lefedésük nehézkes, így célszerű lehetett olyasmit elraktározni bennük, amelyet viszonylag rövid időn belül felhasználtak, illetve nem ártott, ha levegő érte. Az edények pereme alatt szinte minden esetben fellelhető bütyökfogók a telerakott edény súlyát bizonyosan nem bírták el, ily módon emelni nem lehetett, ezért csak az edény elmozdítását, megdöntését segíthették. Fele űrtartalmúak (kb. 25 literes) és formára is különböznek az előbbitől a nagyméretű „tálfazekak" (1. kép 4-5). Az alacsonyabb testű, de szintén széles szájnyílással rendelkező edények - hasonlóan az előző típushoz - inkább a rövidebb távú tárolásra voltak alkalmasak. A kétfülű változatnál a fülek - az edény tartalmának súlya függvényében - lehetséges, hogy az emelést is elbírták. A füzesabonyi telepen előforduló nagyméretű tárolóedények harmadik típusa a korábbiaktól teljesen eltérő (1. kép 3-4). A 60-70 liter űrtartalmú óriás kerámiák formai jellemzői, a kihajló perem, hengeres, szűk nyak, az erősen öblösödő has jelentősen korlátozza az edény pontosabb funkciójának körét. A szűk, 20-25 cm-es szájnyílás - maximum egy emberi kéz fér bele -, az edény nagysága és mélysége (80 cm körüli) nehezíti a megtöltését, tartalmának rendszeres, napi kivételét. Telerakva - súlya miatt - az edény vállán lévő egy-egy kisebb fül csak megdöntését tette lehetővé. Mindebből arra következtetünk, hogy apró szemes termést vagy valamilyen folyékony élelmet tároltak bennük, amit eleinte billentéssel könnyen kiönthettek - ezt az erősen kihajló szájperem is segítette -, később egy kisebb edénnyel kézzel kimerhettek. A kulturális antropológiából vett példák azt mutatják, hogy a természeti népeknél azok az edények, melyeknek a súlypontja alacsonyabban van, és szájnyílásuk sokkal szűkebb, mint a hasuk, könnyebben és biztonságosabban lezárhatók, így elsősorban hosszú távú tárolásra szolgálnak. 1 1 A füzesabonyi telep szűk nyakú nagy tárolóedényei is ezt valószínűsítik. A megvizsgált leletek között több olyan töredéket is találtunk, melyek kihajló pereme az egymással szemben lévő oldalakon felülről függőlegesen át volt fúrva. Feltehetően a valamilyen szervesanyaggal lekötözött edények tartalmát a levegőtől (esetleg rágcsálóktól) elzárva kellett tárolni. Az elmondottakat erősítik a fedőhornyos tárolóedények is. (1. kép 3). A nagyobb edényekhez tartozó, belső oldalukon profilált perem-nyaktöredékek jól ismertek a füzesabonyi leletanyagból. Figyelemre méltó, hogy az ilyen típusú kerámiák a füzesabonyi telepen nagyjából azonos méretben készülhettek, ugyanis a különböző edényekhez tartozó peremrészek és a hozzá való nagyobb fedők (3. kép 25) átmérői szinte minden esetben megegyeztek, illetve az utóbbiak pontosan illeszkedtek az edényekhez. A tárolóedényeknek erősebbnek, fizikailag ellenállóbbnak kell lenniük, mint például az étkezésekhez használt edényeknek. Mechanikai tulajdonságaik nagyon fontosak, hiszen ki kell bírniuk a bennük tárolt élelmiszer vagy folyadék súlyát, nyomását, valamint a használatból adódó kopást, ütődést. Ezek a tulajdonságok függnek az edény formájától, falvastagságától, a felhasznált nyersanyagtól, a soványító-anyagtól. A soványító-anyag határozza meg az anyag megmunkálhatóságát, csökkenti a nyersanyagban létrejövő belső feszültséget, illetve növeli az edény szilárdságát a kiégetés előtt. 1 2 Az utóbbi években Kreiter Attila végzett mikroszkópos és petrológiai vizsgálatokat kora és középső bronzkori tárolóedényeken. Elsősorban a Százhalombatta-Földvár teli telepen előkerült nagyrévi és vatyai kultúrába tartozó edényeket elemezte, de összehasonlító anyagként más bronzkori települések - többek között a füzesabonyi teli - leletanyagából is vett mintákat. Megfigyelte, hogy a tárolóedények készítéséhez soványító anyagként leggyakrabban tört kerámiát használtak a bronzkori fazekasok. Ennek számos előnye volt. Ez a soványító anyag növeli az edény keménységét, fizikai ellenálló képességét. Az eltört, tönkrement kerámia újra felhasználható, helyben van, nem keli szállítani, és összezúzásuk, őrlésük is könnyebb, mint más kőzeteké. A tárolóedény kiégetésekor - akkor már mint soványító anyag -, agyagként stabilan viselkedik, nem veszélyezteti az edény épségét. Az elmondottak ellenére a százhalombattai mintákon végzett kutatásai alapján Kreiter Attila hangsúlyozza, hogy a tört kerámia soványító anyagként történő használatában nem kizárólag a funkcionális okok játszhattak szerepet, legalább ennyire fontosnak véli a kulturális tradíciókat, a bronzkori közösségek, fazekasok kapcsolatrendszerét. 1 3 A füzesabonyi telep egyszerű, seprő vagy textildíszes fazekainak alig eltérő formai jegyei (1. kép 7-12) nincsenek 11 HENRICKSON, F. Elizabeth - MCDONALD, M. A. Mary 1983. 632633; KREITER Attila 2006-2007.156. 12 KREITER Attila 2006. 150-151. 13 KREITER Attila 2006-2007.157-162. 298
