Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Szathmári Ildikó - Megjegyzések a bronzkori háztartások edénykészletéről

Tisicum XIX. Az Alföld északi peremén fekvő füzesabonyi teli Tompa Ferenc 1931-1937-es ásatásai révén vált ismertté, aki az akkor körülbelül 4000 m

2-re becsült halomnak majdnem a felét, 1900 m

2-t tárt fel. Újabb leletmentő-hitelesítő ásatásra 1976-ban került sor Stanczik Ilona vezetésével. Ennek eredményeként tisztázódott, hogy az öt települési szintet magába foglaló teli nem az erődített telepek sorába tartozik, egyetlen központi telepből áll. Az első és egyetlen falut a füzesabonyi népesség létesítette, akiknek hosszú, zavartalan életét a telep szerkezetének állandósága és a csaknem egységes kerámiaanyag bizonyítja. A Kárpát-medencei középső bronzkor második felére, még inkább utolsó harmadára keltezett füzesabonyi teilen lassú, de mégis érzékelhető változás csak a kerámiaművességben mutatható ki. Az alsóbb rétegekből ismert továbbélő alapformák mellett a felsőbb rétegekben (II. I. réteg) olyan újabb edénytípusok, illetve díszítőmotívumok jelennek meg, melyek már a település megszűnésének időszakát körvonalazzák.

5 Tompa Ferenc füzesabonyi ásatásán a legfelső rétegből előkerült két díszített, belül üreges fejű bronztű jól keltezhető.

6 A koszideri időszakra datált bronztűk megadják a teli záródásának időpontját is, melyet a korszak legelejére helyezünk. A koszideri korszakba való átmenet nem okozott törést a telep életében, feltehetően továbbra is zavartalanul folyt az élet, a füzesabonyi népesség anyagi és szellemi kultúráját szinte változtatás nélkül őrizte meg. A füzesabonyi Öregdomb két és fél méter vastagságú bronzkori rétegeiből a telleknél megszokott bőséges leletanyag került elő, melynek döntő többségét a kerámia adta. Mivel ép, illetve kiegészíthető edény az 1976-os leletmentésből alig ismert, ugyanakkor Tompa F. nagyfelületű feltárásaiból jelentős számban fordult elő, vizsgálatom alapjául ez utóbbi, régi leletanyag szolgált.

7 Az őskorkutatásban a különböző típusú kézzel formált edényeknek nincs egységes, általánosan elfogadott nevezéktana. A bronzkori kerámiák vizsgálatánál ezért fordulhat elő, hogy a többnyire szubjektív alapon felállított tipológiai rendszerekben az azonos típusú edényeket a kutatók olykor más-más edénycsoportok alatt elemzik. A széles szájú, alacsonyabb „tálfazekakat" egyesek tálként, mások fazékként tárgyalják. A tárolóedények kategóriájába a hombárokat, a 5 STANCZIK Ilona 1978; SZATHMÁRI Ildikó 1990; SZATHMÁRI Ildikó 1992. 6 MNM Adattár 106. F. II; KOVÁCS Tibor 1977.58-60. Abb. 7; SZATHMÁRI Ildikó 2010. 7 A leletek a MNM Őskori gyűjteményében találhatók, e tsz: 83.951.1-, 15.1956.1-. A füzesabonyi telep leletanyagából 165 db ép illetve kiegészített edényt vizsgáltam funkcionális szempontból. A méreteik mellett megmértem mindegyik űrtartalmát is. Kézi mikroszkóppal és szabad szemmel tanulmányoztam az edények külső-belső használati kopásnyomait. Ebben segítségemre volt DÚZS Krisztina restaurátor, akinek ezúton fejezem ki köszönetemet. A füzesabonyi edénykészlet típustáblájának összeállításánál (1-3 képek) igyekeztem az edények közötti méretbeli arányokat figyelembe venni. A rajzokért NAGY Katalinnak tartozom köszönettel. nagyobb amforákat, az urna alakú edényeket, de sokan a fazekakat is besorolják. Ez utóbbi megállapítás csak részben igaz, ugyanis a bronzkori telepekről származó fazekak jelentős része - amit a füzesabonyi leletek is bizonyítanak - főzőfazekak voltak. Nem dönthető el egyértelműen az sem, hol húzódik a méretbeli határ a fazék-kisméretű fazék-csupor kategóriák között. A korsó megnevezés egy nyúlánkabb, a bögréknél magasabb formai jellemzőt sugall. Vajon a forma, az edény magassága vagy egyszerre mindkettő határozza meg e típus kritériumait? A felsorolt problémák erősen befolyásolják a bronzkori edények mindennapi háztartásokban betöltött szerepének utólagos meghatározását is.

8 Míg a tárgyi néprajzban a későbbi paraszti háztartások edénykészleteinek megnevezései sokszor utalnak magára a funkcióra (vizeskorsó, pálinkás fazék, kacsasütő tál, stb.),

9 addig az őskorkutatásban a formai jegyek alapján általános típusokba sorolt kerámiáknál - egy-két nyilvánvaló kivételtől eltekintve, pl. szűrőedény - ez teljesen elmarad. A kutató számára kizárólag közvetett bizonyítékok - a formai jelleg, petrográfiai vizsgálatok eredményei, használati kopásnyomok, koromnyomok, esetleges ételmaradványok az edények belsejében, előkerülési környezet, funkcionális gyakorlati kísérletek - állnak rendelkezésre. Figyelembe véve azt az egyszerű gyakorlati tényt, hogy a későbbi paraszti háztartásokban az azonos típusú edényeket olykor többféle konyhai munkára is felhasználták (pl. fülestál: konyhai előkészítő edény, gyúrótál, mosogató; csupor: ivóedény, merítő, ételmaradék tárolására szolgáló edény),

1

0 nagymértékben valószínűsíthető, hogy ez egyszerű, praktikus okokból a bronzkorban sem lehetett másként. A füzesabonyi telep kerámiaanyagára általánosan jellemző, hogy mind az edények készítésmódját, típusát, mind formáját, díszítését tekintve nagyon változatos. Ez nemcsak a füzesabonyi fazekasság magas színvonalát jelzi, hanem azt is, hogy „háztartási-konyhai kultúrájuk" is gazdag lehetett. A megvizsgált kerámiák (töredékek) alapján jól érzékelhető, hogy a mindennapi élethez elengedhetetlenül szükséges alapkészletek mellett - tárolás, főzés, melegítés, tálalás, étkezés, stb. - olyan különlegesebb edényekkel is rendelkeztek, melyeket a külső-belső kopásnyomokból ítélve csak kivételes alkalmakkor vagy kizárólag díszedényként használtak. A konkrétan a főzéshez, étkezéshez köthető háztartási eszközökön kívül a telepen több olyan edénytöredék is előkerült, melyekből az étkezési kultúrával összefüggő hosszabb távú tervezésre következtethetünk. Ilyenek a feltehetően tartósításhoz, erjesztéshez, esetleg savanyításhoz készült edények. 8 CSÁNYI Marietta 1996. 45. 30. jegyzet; KREITER Attila 2006-2007. 146.2. jegyzet. 9 CSUPOR István - CSUPORNÉ ANGYAL Zsuzsanna 1998. 58. a belső borító kerámia táblázata. 10 CSUPOR István 1998. 58-59.63. | 296