Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - V. Szabó Gábor - Egy hiányzó láncszem… Adatok egy új késő bronzkori szitulatípus kapcsolatrendszeréhez

Tisicum XIX. bizonysága szerint az abosi/obisovcei erődített település ennek a régiónak az egyik centrális jelentőségű helye lehetett. Mindkét edényünk lelőhelye a Gáva-kultúra kerámia típusainak elterjedési körébe sorolható. A tiszántúli területeken a Kassai -medence és a Tisza Maros torkolatvidéke között a HaA2 és HaB1 periódusba keltezhető Gáva-kultúra

5

2 egy nagy területeken egységes, homogén forma és díszítési repertoárt felmutató kerámiaművességet foglal magába. Az új kerámiaművesség elterjedésével párhuzamosan a kultúra területén belül egy új formákat és új díszítőmotívumokat használó, karakteres fémművességi tradíció is kibontakozik,

53 amelynek egy eddig ismeretlen, új típusváltozatát képviselik az elemzett bronzedények. Elsőként előkerült példányuk lelőhelye alapján az új edénytípust a jövőben Obisovce-típusú szitula elnevezéssel lenne célszerű megkülönböztetni 52 A Gáva-kultúra végét a magyar kutatás hagyományosan a HaB1 periódusra teszi. Néhány újabb adat azonban arra utal, hogy az Alföld területén ismert települések egy része a HaB2 periódusban is továbbélhetett. Erre lehet példa a Baks-Temetőparton általunk kutatott késő bronzkori település (V. SZABÓ Gábor 2007.), ahol a fémkereső műszeres kutatás során a jellegzetes HaB1 periódusba sorolt bronztárgyak százain túl több olyan bronztárgy is előkerült, amelyeket a HaB2-B3 periódusokba (Id. Hortfundstufe IVb.-V.: KEMENCZEI Tibor 1996. 83-84, Abb. 37) lehet keltezni. Ilyen volt például egy antennás markolatú kard töredéke (KEMENCZEI Tibor 1996. 81-83), valamint néhány, a preszkíta bronzkincsekből ismert darabokkal rokonitható szijelosztó. A kései keltezést erősíti a településen előkerült Basarabkultúra sajátosságait hordozó edénytöredék és egy vas tokosbalta is. 290 53 KEMENCZEI Tibor 1984. 77-85; PATAY Pál 1990. 43.