Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Sánta Gábor - A Halomsíros kultúra Domaszék-Börcsök-tanyai településének legkorábbi szakasza és a telep szerkezete

Tisicum XIX. Ián világosbarna, belső oldalán barna színű, gömbös testű edény nyak- és válltöredéke. Peremátmérője 30 cm feletti, falvastagsága 5 mm. 35. 2007.2.1432. Edény díszített oldaltöredéke (8. kép 4., 10. kép 5.). Apróra őrölt kerámiazúzalékkal soványított, kézzel formált, külső és belső oldalán kopott, simított felületű, közepesen kiégetett, külső oldalán sötétbarna, belső oldalán barna színű edény oldaltöredéke. Kettős párhuzamos V alakú bekarcolás látható rajta, melynek csúcsánál, alul egy sekély lencsedísz található. Falvastagsága 3 mm. 36. 2007.2.1433. Seprűdíszes edény oldaltöredéke (8. kép 5.). Ez a darab színében, anyagában és a seprűzés technikájában eltért a sokkal számosabb és egyöntetű nagyrévi seprűdíszes töredékektől, Tóth Katalinnak konzultálva került a halomsíros anyagba. Ez az egyetlen ilyen töredék a gödörben. Kerámiazúzalékkal soványított, kézzel formált, külső oldalán seprűzéssel díszített, belső oldalán kopott, simított felületű, közepesen kiégetett, külső oldalán sötétbarna, belső oldalán barna színű edény oldaltöredéke. Falvastagsága 5-6 mm. 37. 2007.2.1445. Bögre nyomott gömbös aljtöredéke (8. kép 6.). Apróra őrölt kerámiazúzalékkal soványított, kézzel formált, külső és belső oldalán kopott, simított felületű, közepesen kiégetett, külső és belső oldalán sötétbarna színű, nyomott gömbös, enyhén bikónikus testű edény, alj- és oldaltöredéke. Falvastagság: 2-4 mm. 427. objektum. Gödör. Az ásatás É-i részének középső harmadában jelentkezett az objektum. Kör alakú, nagyméretű gödör. 30 cm magasságban a bontás közben egy padkát sikerült megfogni. Falai a padkáig függőlegesek, utána öblösödnek. Alja egyenes. Mérete 228 cm, mélysége 30-98 cm. Leletanyaga zömmel nagyrévi, melybe kisebb számban halomsíros töredékek keverednek. Itt is két objektum összebontásáról, vagy régészeti korú keveredésről lehet szó. 38. 2007.2.1454. Átfúrt peremű urna töredéke (8. kép 7.). Kerámiazúzalékkal soványított, kézzel formált, külső és belső oldalán jól elsimított, nyomokban fényezett felületű, jobban kiégetett, külső és belső oldalán barna színű, vastag falú edény ívesen kihajló peremű töredéke, a perem alatt két, kisméretű, kerek átfúrás nyomával. Falvastagság 1 cm. 479. objektum. Pithosz-sír. Az ásatás K-i részének középső harmadában a 171. objektumtól 0 méterre jelentkezett az objektum. A 171. gödör bontása közben vált világossá, hogy későbbi beásás eredménye az urnasír, így megkapta a 479. számot. A gödörben egy nagyméretű, kb. 60 cm magas edényt és egy 3 ágú, végein fűrészelt agancsot bontottunk ki, amely pithosra utal. Mérete 50x50 cm, mélysége 75 cm. 39. Átfúrt csücskös tálperem (8. kép 8. 11. kép 3.). Kerámiazúzalékkal soványított, kézzel formált, külső és belső oldalán kopott, simított felületű, közepesen kiégetett, külső oldalán szürkésbarna, belső oldalán fekete színű tál, csücskös peremű töredéke, a csücskön kerek átfúrással. Falvastagság: 8 mm. Szórvány. Az ásatás idején nagy mennyiségű szórványanyagot gyűjtöttek össze, köztük egy bronz fűrészt és a most bemutatandó peremtöredéket. 40. 2007.2.1598. Szőregi urna peremtöredéke (8. kép 9ab., 11. kép 2.). Kerámiazúzalékkal soványított, kézzel formált, külső és belső oldalán jól elsimított felületű, jól kiégetett, külső és belső oldalán világosbarna színű, vastag falú edény ívesen kihajló, belső oldalán kannelúrázott peremű töredéke, bevagdalt díszítéssel. Anyagában, színében és kidolgozásában világosan elüt a lelőhely kerámiaanyagától. Peremátmérő: 36 cm, falvastagság: 1,2 cm. A település szerkezete Mivel kevés a más korszakba tartozó régészeti jelenség, a halomsíros település belső szerkezete jól tanulmányozható. Öt, nagyjából ötvenméteres átmérőjű csoport különíthető el, melyekben egyaránt előfordulnak cölöplyukak (általában nagy számban) és gödrök is (1. kép 1.). Objektumokban leggazdagabb az 1. csoport, ahol félig földbe ásott ház, cölöpszerkezetes épületek nyomai és kisebb földbe vájt épületek (ólak?) kerültek elő, valamint az 5. csoport, ahol karámárok látott napvilágot. A 2. csoport jelentősebb számban tartalmazott nagyrévi gödröket. Az 5. számú csoportosulás területén is kerültek elő kora bronzkori jelenségek, így azok két csoportot alkotnak a feltárt felszín észak-déli tengelye mentén. 1. objektumcsoport. Az ásatás északi részén található, mind közül a legérdekesebb, legtöbb objektumtípust felvonultató. Egy nagy, félig földbe ásott ház

6 (1. ház) jelöli ki a keleti szélét a szelvény sarkában. Falai ÉNy-DK/ÉK-DNy-i tájolásúak: ha elfogadjuk a 2. számú, cölöpszerkezetes ház ÉNy-DK-i tájolását, akkor egy nagyobb méretű épületet kell benne sejtenünk, mely javarészt feltáratlan maradt. A csoportban további két cölöplyuk-bokor jelentkezett a háztól DNy felé, egyikük ovális, nem kiszerkeszthető, de a másik csoportban az előző két épület tájolásának megfelelően egy nagyobb méretű, kb. 10x5 m-es cölöpszerkezetes épület bontakozik ki, közepén a 25. gödörrel (viszonyuk nem dönthető el). A csoport további érdekes objektumai azok a lapos aljú, téglalap alakú sekély gödrök, melyek alján cölöplyukak kerültek elő. A 31. sz., négyszögletes objektum kisméretű házra hasonlít, melynek négy sarkában és közepén is található egy-egy cölöplyuk. Talán ól vagy műhely lehetett, de 1,5x2 m-es területe meglepően kicsi (1. kép 3-4.).

7 2. objektumcsoport. Nagyrévi és halomsíros gödröket, cölöplyukakat tartalmazott. A terület legérdekesebb jelensége 6 Budapest-Vízakna u.: KŐSZEGI Frigyes 1973., Szák: BÓNA István és DRAVECZKY Béla figyelt meg egy házat leletmentés során (KŐSZEGI 1988,183,1088. Ih.) 7 Melléképület lehetett a Soltvadkerten kiásott cölöpszerkezetes épület is: GAZDAPUSZTAI Gyula 1959. Abb. 2. | 260