Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Reményi László - A nagyrévi kultúra kulturális és kronológiai kérdései
Régészettudomány 4. térkép. Kora bronzkor 3. időszak (Kr.e. 2200/2100-2000/1900). 1: nagyrévi kultúra klasszikus és késő (kulcsi) fázisa, 2: hatvani kultúra, 3: kisapostagi kultúra, 4: Nyitra-kultúra, 5: Aunjetitz-kultúra, 6: Gáta-Wieselburg-kultúra, 7: Perjámos-kultúra, 8: ottományi-kultúra. A klasszikus nagyrévi időszak (pontosabban annak kora bronzkor 2b. időszakra sorolható első fele) Gogâltan rendszerében -tekintettel arra, hogy az ökörhalmi fázis időszaka a 2. teli-horizont 14 9 első felét tölti ki - a 2. teli-horizont második felére sorolható, míg a klasszikus fázis kora bronzkor 3a. időszakra datálható (a kulcsi fázistól nehezen elválasztható) periódusa a 3. horizont elejére tehető 15 0. A korszak - hagyományos régészeti módszerekkel is nehezen megfogható kezdetének abszolút-kronológiai helyét, a Reinecke AI időszak kulturális egységeivel kimutatható kapcsolatok alapján - szintén csak nehezen elválasztható módon az ökörhalmi fázistól - Kr.e. 2200/2100 körül határozhatjuk meg 15 1. - késő nagyrévi időszak, „kulcsi fázis" A kultúra késői, záró időszaka már csak a Duna-menti lelőhelyeken van jelen, mivel a Tisza-vidéki területek ekkor már a Hatvan-, illetve a Perjámos-kultúrák elterjedési területéhez tartoztak. A Tisza-vidéken csupán néhány sír sorolható erre a késői időszakra 15 2. A késői fázis jellegzetes leletanyaga 149 GOGÂLTAN, Florin 2005.163-165., Abb. 2. 150 GOGÂLTAN, Florin 2005.165-168., Abb. 2. 151 vö. az ökörhalmi fázis pontos abszolút datálásának korábban kifejtett nehézségeivel. 152 CSÁNYI Marietta 1999. 189. azonban egyaránt megtalálható a Duna-menti tellek legfelső nagyrévi rétegeiben, illetve a zömében a későbbi (középső bronzkor) időszakban is továbbhasznált nagy sírszámú temetőkben 15 3. Bár az időszak az anyagi kultúra átalakulásának folyamatossága miatt nehezen választható el a megelőző klasszikus fázistól, a kulcsi időszak nagy biztossággal illeszthető be a magyarországi kora bronzkor 3b. fázisába 15 4. A késői fázis így egyértelműen párhuzamosítható a Hatvan-, Perjámos-, Ottomány-, klasszikus és késői Kisapostag-, Aunjetitz-, Gáta-Wieselburg-kultúrákkal 15 5. Ezek közül kiemelhető a kisapostagi kultúrával kialakított sajátos kapcsolatrendszer, amelynek bizonyítékai a kulcsi típusú temetőkben megjelenő kisapostagi sírok 15 6, illetve a két kultúra attribútumait keverten hordozó leletegyüttesek 15 7. 153 Ilyen például maga a névadó lelőhely (BÓNA István 1960.), vagy a Szigetszentmiklós-felsőtagi (KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1995/a, illetve Budatétény-Növény utcai (KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1984. Taf. XLI., REMÉNYI László 2002.) temetők. 154 BÓNA István 1960., KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1995/a. 155 KISS Viktória 2000.1. tábla. 156 SZATHMÁRI Ildikó 1983. 157 VICZE Magdolna 2000. 239 |
