Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Kulcsár Gabriella - A Makó-Kosihy-Caka-kultúra északi területei (…avagy amiről a nógrádi dombok hallgatnak…)
Régészettudomány gat-szlovákiai terület késő eneolitikum eleji elnéptelenedését és későbbi újabb benépesülését klimatikus okokkal is magyarázzák. 2 2 Ugyanakkor felmerült annak a lehetősége is, hogy ezen a területen a Jevisovice-kultúra egy keleti csoportjának megjelenésével számolhatunk. Ennek alapjául néhány, korábban a Bosáca-csoporthoz tartozónak vélt nyugat-szlovákiai (Vág jobb parti, Dudváh és Trnava völgyi) lelőhely Jevisovice-kultúrához sorolása szolgált. 2 3 A Jevisovice/Mödling-Zöbing-kultúra kutatása az 1970-es évek elején vett máig tartó irányt. Morvaország jelentős területein a késő eneolitikumban a Jevisovice csoportok megtelepedésével lehet számolni. 2 4 A legfontosabb előrelépést a morvaországi régebbi ásatások leletanyagainak katalógusszerű közreadása jelentette (Greslové Myto, Jevisovice-Stary Zámek, Vysocany). 2 5 E lelőhelyek alapján Anna MedunováBenesová három fázist különített el: egy elő-Jevisovice fázist (Greslové Myto), egy korai (Vysocany) és egy későbbi fázist (Jevisovice B). 2 6 Az osztrák területek hasonló korú leleteinek körét korábban a késő Baden-kultúra Laibach-Vucedol hatás alá kerül időszakaként értékelték. Először Ruttkay Erzsébet sorolta ezt a leletanyagot (vö. „die Begleitkeramik der LaibachVucedol-Fusschalen") a Baden-kultúra időszakát követő, a Jevisovice-kultúrával összefüggő ún. Mödling-Zöbing csoportba, 2 7 ami a morvaországi területekkel egy egységet alkot. 2 8 Az újabb adatok alapján az alsó-ausztriai Jevisovicekultúra területén is 3 fejlődési fokozatot különítenek el: korai (Vor-Jevisovice/Greslové Myto/Wachberg facies), középső (Vysocany/Spielberg facies) és klasszikus/kései Jevisovice (Jevisovice B/Mödling-Zöbing facies) időszak. 2 9 kabbi megjelenésére a Vág-völgyében Trenöínben/Trencsén utalnak leletek: BONDÁR Mária 1984. 79. Abb. 6. A szlovák kutatásban a lelőhelyet nem jelzik a Kostolac-csoport lelőhelyeként: NÉMEJCOVÁPAVÚKOVÁ Viera 1995. 29. Abb. 5. 22 Szárazabb/nedvesebb időszak váltása: NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ Viera 1995. 29. 23 Vö. Koőín/Köcsény, a Jevisovice-kultúra településén megjelenő Bosáca-jellegű leletek alapján, az ettől délre fekvő lelőhelyek átértékelése: NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ Viera 1990. 118; uő. 1995. 30-31. Abb. 1-4. Vö. még PESKA Jaroslav 2001. Abb. 2. 24 MEDUNOVÁ-BENESOVÁ Anna 1993. 191-200. Mapka 15; PESKA Jaroslav 1998. 25 MEDUNOVÁ-BENESOVÁ Anna 1972; uő. 1973; uő. 1977/a; uő. 1977/b; uő. 1981/b; uő. 1981/c. 26 MEDUNOVÁ-BENESOVÁ Anna 1977/b 90. Ingrid Burger két időszakra osztotta a kultúrát: korai (Greslové Myto), kései (Jevisovice-B): BURGER Ingrid 1988.161. Taf. 89. 27 Endneolithikum 7: RUTTKAY Elizabeth 1973. 48-49. Karte 2. 28 RUTTKAY Elizabeth 1981. 74-75; uő. 1983. 41-44. T. 25-26; uő. 1985. 45-47. Taf. 26. 29 KRENN-LEEB Alexandra 1999. 65-66. Korábban Ruttkay a Spielberg facies nélkül két időszakra osztotta az alsó-ausztriai Jevisovicefejlődést: korai (Wachberg facies) klasszikus (Mödling-Zöbing): RUTTKAY Elizabeth 1995. 178. A Jevisovice-kultúra teljes területéről összefoglalaló elterjedési térkép: LANTSCHNER Monika 1990; RUTTKAY Elizabeth 1995. Abb. 33. Abszolútkronológiai adatok alapján: 29002930 BC (Krems-Hundssteig, Meidling im Thaïe, Kleiner Anzingerberg A Makó-Kosihy-Caka-kultúra délnyugat-szlovákiai lelőhelyeit legutóbb Nevizánsky Gábor foglalta össze a kameníni/ kéméndi leletegyüttes közlése kapcsán. 3 0 Jozef Vladár 1966os összefoglalása óta újabb 20 lelőhellyel bővült a kultúra lelőhelyeinek száma. Nevizánsky az általa ismertetett közel 60 lelőhely földrajzi megoszlásában különbségeket mutatott ki, miszerint a kultúra nyugati, Vág és a Morava közötti területén jóval kevesebb lelőhely (11) található, mint a keleti, a Nitra és Garam, valamint Ipoly folyók közötti, hasonló nagyságú területen (50 lelőhely). A jelenleg ismert délnyugat-szlovákiai lelőhelyek (73 lelőhely) 3 1 elsősorban a Duna és mellékfolyóinak völgyeiben (Ipoly, Garam, Zsitva, Nyitra, Vág, Morava) találhatóak meg. Többségük valóban a keletebbi területeken koncentrálódik. A keleti határvonalat az Ipoly-völgyétől északra néhány, bizonytalan szórvány lelet (Dudince/Gyűgy, Santovka/Szántó, Pecenice/Hontbesenyőd) jelenti. 3 2 Az északi határvonalat a folyóvölgyek, hegyvonulatok között futó, felső szakaszain megjelenő kisebb lelőhelyek jelzik: a Zsitva-völgyében Zitavany/Zsitvakenéz szórvány leletei, a Nitra völgyében Krásno/Ókrászno határában talált bizonytalan sírleletek, a Vág völgyében Bucany/Bucsány településre utaló egy gödre; s a Morava völgyében Skalica/Szakolca 3 gödörből álló kis települése. A nyugat-szlovákia lelőhelyek (Lozorno, Láb, Skalica, Záhorská ves/Magyarfalu) a Kis-Kárpátokon túli területen találhatók. Földrajzilag már a Morava völgyéhez tartoznak, s így a morvaországi, ausztriai Makó-Kosihy-Caka telepúlésterülettel hozhatók szorosabb összefüggésbe. A csak részben közölt, viszonylag szegényes leletanyagú lelőhelyek alapján egyelőre csak nehezen lehet vázolni a terület kora bronzkor eleji történetét. A korai időszak leletei nem különíthetőek el egyértelműen. 33 Egyelőre nehéz meghatározni a klasszikus makói horizontot a területen, mivel az ismert leletanyagokat alaposan átszínezik más kulturális egységekkel kapcsolatba hozható elemek. E kapcsolatrendszernek két fő iránya, s talán kronológiai szintje különböztethető meg: egy északnyugati (morvaországi zsinórdíszes kör) és egy déli (Somogyvár-Vinkovciproto-Nagyrév kör) kapcsolat. Az ismert, kevés leletanyag alapján nem mutatkozik jelentős különbség a morvaországi és nyugat-szlovákiai területek leletanyagában. A morva területeken önállóan és a zsinórdíszes kultúrkörrel keveredetten is kimutathatók Makó-Kosihy-Caka (KRENN-LEEB Alexandra 2004. 133), és 2815 ±92 calBC (SpielbergPielamünd, Neubach-Wachberg: RUTTKAY Elizabeth 1995.186). 30 NEVIZÁNSKY Gabriel 2001. Abb. 4. 31 1966 óta tehát kb. 29 új lelőhely vált ismertté. 32 A kelet-szlovákiai szórvány, főként belső díszes táltöredékek esetében nem egyértelmű azok Makó-Kosihy-Caka-kultúrához való sorolása pl. Gánovce/Gánóc-Hrádok, Zehra/Zsigra-Dreveník, Vítkovce/ Vitfalva— Türen, vö. NOVOTNY Bohuslav 1955; VLADÁR Jozef 1970; HORVÁTHOVÁ Eva - FURMÁNEK Václav 2004. 33 Vö. ehhez Nővé Zámky-TESCO lelőhely új edényleletei: DURIS Jozef 2005. 189 |
