Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - T. Dobosi Viola — A hazai felső paleolitikum vázlata
Tisicum XIX. mentálása a régi barlangi ásatásokon hiányos. A tűzhelyek, faszenes-hamus rétegek említésére bizton számíthatunk. Ezek közül a leglátványosabb a nagy kőlapokkal körülrakott, in situ kiemelt istállóskői tűzhely, a barlang felső kultúrrétegéből. 3 1 A nyíltszíni lelőhelyek újabb ásatásain a kedvezőtlen beágyazódási körülmények következtében többnyire csak a szelvényekben, kutatóárkokban mutatkozó lelet-koncentrálódást vagy a leletek vertikális szóródását regisztrálhatjuk. Középső felsőpaleolitikum A korszakból ismerünk egyrétegű telepet, pl. Bodrogkeresztúron. Megyaszó-Szelestetőn a két, közvetlen egymás fölött lévő települési szintet 60 cm vastag lösz választja el egymástól. A két megtelepedés között eltelt, egy emberöltőnél is hoszszabb idő a hely ideális voltát igazolja. A leletanyag 94%-a felszínről és a bolygatott humuszból került elő, vélhetően a megbolygatott felső kultúrrétegből. Egy kultúrrétegen belül három, egymástól steril lösszel elválasztott települési szintet Hont-Parassa lelőhelyen tapasztaltunk. Az időszak nagy telepein a leletanyag mennyisége és a település kiterjedése tartósabb megtelepedésre utal. Nagykiterjedésű, bár nem túl intenzív települési foltok, határozott perem nélkül, tipikus, szép és sok leletanyaggal. Az állandó lakóstruktúrák hiánya magyarázható azzal is, hogy az interstadiális ökológiai körülmények ezt nem tették szükségessé; azzal is, hogy a Kárpát-medence peremének állandó, szinte már faluszerű telepeiről időszakonként jöttek be különböző céllal, élelmiszer- vagy nyersanyagbeszerzésre. Késői felsőpaleoliitkum Az epigravetti filum települései kis kiterjedésükkel, gyér leletanyagukkal még inkább sugallják az ideiglenességet. A település belső szerkezetére vonatkozó információink egy felépítményre szorítkoznak. Dömösről egy agancsokkal körberakott rúdsátor alapját ismerjük. 3 2 Ilyen típusú sátrak valószínűleg egykori lakóhelyek voltak: sátras települési forma. Ennek az időszaknak két másik jellegzetessége a település-bokor és az ún. „szórt" település. Mindkettőre jellegzetes példa Pilismarót. Valószínűleg a sátras, a bokor és a szórt települési forma egymás mellett létezett, a besorolás nem kevéssé függhet a szerencsétől: melyik részét találjuk meg a településnek, mekkora felület feltárására van lehetőség. A „bokor" elemei egymástól halló- és látótávolságra néhány méter átmérőjű ovális települési foltok, körötte fokozatosan kiüresedő sáv. Szórt településnek nevezzük azt a jelenséget, amikor több száz négyzetméteres felszín szondázása során nem találtunk határozott leletkoncentrálódást. Ám minden 31 VÉRTES László 1957. 26-39. A HILLEBRAND Jenő által megtalált tűzhelyet VÉRTES László és csapata tárta fel és szállította be a Magyar Nemzeti Múzeumba 1947-ben. Azóta minden állandó kiállításon szerepel. 32 GÁBORI-CSÁNK, Vera 1981. árokban-szelvényben volt egy-két lelet, mintegy jelezve a hajdani járófelszín/kultúrréteg szintjét. Kronológiailag a késői felsőpaleolitikumhoz köthető a barlangok későjégkori rétegeiben jelentkező néhány darabos leletanyag az igazán alkalmi tartózkodás hagyatéka. A felsőpaleolitikum kultúráinak telepei közül a legváltozatosabb képet a ságvári időszak lelőhelyei mutatják. Ismerünk - több lakóegységből álló telepet - ebből az időszakból ismerjük a mindezidáig egyetlen félig földbe mélyített kunyhó alaprajzát 3 3 Mogyorósbányán legalább négy, (feltételezetten) egykorú lakóegységből álló komplexumot tártunk fel. Egymástól 2030 méter leletmentes sávval elválasztott, változó nagyságú, ovális alaprajzú települési foltot találtunk. A lakóegységeknek határozott széle nincs. A szelvények fokozatosan üresednek ki. Terrakotta színűre átégett tűzhelyfoltok, faszén, szétázott okkerszemcsék a teljes felszínen kísérik a régészeti leletanyagot. Madarason a téglagyári fejtés sok jelenséget megsemmisített a hitelesítés előtt. A feltárt számos nagyméretű tűzhely intenzív ott-tartózkodás jeleként értelmezhető. A nagyméretű, gyűrűs szerkezetű, egymáshoz közeli tűzhelyek talán a vadászzsákmány ideiglenes vagy végleges tartósításában játszottak szerepet. A két széles tűzgyűrű közötti sávba helyezett húst minden oldalról éri a meleg. Az epigravetti korszak lelőhelye Szob, ahol Horváth Adolf János 1940-ben egy 11 andezit tömbbel körülvett, 50-60 cm átmérőjű tűzhelyet bontott ki. 3 4 Élő környezet A felső paleolitikum ökológiai körülményeinek rekonstruálására rendelkezésre álló adatok térben, időben és a vizsgált források tekintetében is elég egyenetlenek. Fauna Aprólékosan ismerjük a felső pleisztocén malako-faunát. 35 A puhatestűek a felsőpaleolit közösségek táplálkozásában nem játszottak jelentős szerepet, szerepüket nem lehet eléggé hangsúlyozni a környezet ökológiájának rekonstrukciójában. A nagyemlős fauna kutatásának lehetőségei nem ennyire korlátlanok. A többrétegű, sok leletet eredményező régi, nagy barlangi ásatások dokumentációja (ha megvan), publikációi összevontan kezelik a fauna-listákat. A mikrosztratigráfiai szétválogatás, a barlangban természetes módon elpusztult állatokat és a vadászzsákmány utólagos elkülönítésére tett kísérletek nem mindig sikeresek. A nyíltszíni lelőhelyeken a későpleisztocén löszök és nyirok-talajok, az agresszív fosszilizálódás foszt meg bennünket az átfogó elemzések lehetőségétől. 33 GÁBORI, Miklós 1965. 116. 34 MARKÓ, András 2007. 9. 35 KROLOPP Endre és SÜMEGI Pál munkássága. 18
