Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Kulcsár Gabriella - A Makó-Kosihy-Caka-kultúra északi területei (…avagy amiről a nógrádi dombok hallgatnak…)

Régészettudomány KULCSÁR Ga briella A Makó-Kosihy-Caka-kultúra északi területei (...avagy amiről a nógrádi dombok hallgatnak...) Magyarországon az Északi-középhegység különböző ré­gióiban a kora bronzkor 1-2 korszak, alapvetően a Makó­Kosihy—Caka-kultúrával összefüggésbe hozható lelőhelyei egyenlőre csak nagyon szórványosan ismertek. 1 Salgótarján környékéről, Baglyashegyről már Kalicz Nán­dor is közölt szórvány leleteket és hivatkozott Korek József és Patay Pál 1960-ban végezett ásatásaira Salgótarján­Pécskőn. 2 Az 543 m magas Pécskő-szikla magaslati köz­pontként uralja a tájat, ahol a feltárások során objektumok­hoz nem köthető kora bronzkori leletek, öntőforma töredé­kek is előkerültek. 3 A Baden-, a Makó-Kosihy-Caka- és a Hatvan-kultúra közös lelőhelyén, a kronológiaitag és terüle­tileg is egymást követő kultúrák közötti bárminemű szoro­sabb kapcsolatra nincsen közelebbi adatunk. Az eredetileg feltehetően jelentős, fémművességgel is foglalkozó telepü­léshez kapcsolódó teraszok és platók közül az északi, kb. 400 méterre fekvő Pécskő-pusztán nyílt lehetőség még lelet­mentésre 2003-ban. Itt a jócskán erodálódott felszínen egy három oszlopsoros, nagyméretű (13x19 m), É-D tájolású ház maradványait tárták fel. A felszíni szórvány leletekből és a ház szerkezetéből kiindulva feltételezhető, hogy a felmenő falú házat a kora bronzkor folyamán építették. 4 A salgótarjáni magaslati lelőhelyekhez hasonló jellegű lelőhelyeket feltételez a kutatás Piliny—Várhegyen, 5 ill. Ecseg-Várhegyen. 6 Ezeken a lelőhelyeken a Makó-Kosihy­Caka-kultúra megtelepedésére, esetleges kései továbbélé­sére, továbbá kapcsolatára a Hatvan-kultúra korai csoport­jaival egyelőre minimális információnk van. A Makó- és a Hatvan-kultúra tárgyai között nem tapasztalható közvetlen átfejlődés, de valószínűleg a területen a kései makói cso­portok jelenthették a Hatvan-kultúra alapját. 7 A Hatvan-kul­túra kialakulási tényezői között a keleti zsinórdíszes elemek 1 Az Alföld északi peremvidékén már jóval gyakoribbak a korszak lelőhelyei vö. KALICZ Nándor 1968. 79-80; KALICZ Nándor 1976. 152-153; SCHREIBER Rózsa 1984. 1. kép 1-2; KALICZ Nándor 1998; GOGÂLTAN Florin 1999; KOÓS Judit 1998; uő. 1999; KULCSÁR Gabriel­la - SZABÓ János József 2000; DANI János - KULCSÁR Gabriella 2001. 2 KALICZ Nándor 1968. 79. Fo. 29., Fo. 31. Taf. III. 6-11,13-14. 3 KOREK József 1968; PATAY Pál 1999. 4 GALL Simon -TANKÓ Károly 2007. 5 Egy kis belső díszes tál töredék alapján: PATAY Pál 1999. 52. 6. kép 1. 6 Említésből ismert: BÓNA István 1992.11, 21-22. A Cserháttól keletre már a Bükk aljában, Eger-Szarvaskőn, egy szórvány bögre utal a kul­túra magasabb térszíneket is meghódító jelenlétére. 7 A hamvasztásos rítus azonossága utalhat erre: BÓNA István 1992. 21-22. Vö. TÁRNOKI Judit 1992. 1. kép. Zagyvapálfalva - Holub gyűjtemény - Abb. 1. Zagyvapálfalva ­Holub-Nachlass 187 |

Next

/
Thumbnails
Contents